szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Tízezrek életét teszi tönkre itthon évente az egészségtelen táplálkozás és mozgásszegény életmód. Ennek ellenére még mindig kevesen gondolják úgy, hogy változtatniuk kellene berögzött szokásaikon - ez tűnik ki ugyanis több erre vonatkozó közvélemény-kutatásból. Egy több hónapja zajló kampány azonban mindent elkövet, hogy felrázza a lakosságot.

Kifogásod lehet sok, de életed csak egy van - világít rá az elhízás okozta problémákra a néhány hónapja a különböző médiumokban látható, hallható kampányfilm. „Táplálkozás, mozgás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás – ez az a négy témakör, amelyek legtipikusabb, legtöbbször elhangzó kifogásai köré építettük fel a Nincs de! elnevezésű kampányt" – mondta el korábbi megkeresésünkkor Hargitai Lilla, a kampányért felelős Médiaunió Alapítvány ügyvezetője. Mint mondta, a minden réteghez és korosztályhoz szóló kampányfilmekkel, meghökkentő képsorokkal, plakátokkal az  a céljuk, hogy megértessék az emberekkel, változtatniuk kell a rossz szokásaikon, helyettük senki nem kezd el mozogni és nem kezd el egészségesebben táplálkozni. "Persze, nem gondolom, hogy ezek a filmek rövid idő alatt, látható és mérhető eredményeket hoznak, de az, hogy sokan véleményt mondtak a kampányról, megnézték a honlapunkat és újabb kifogásokat küldtek, azt jelzi, foglalkoztatja az embereket a változtatás lehetősége” – magyarázta Hargitai.

A változtatás halvány szándéka más felmérések eredményeiből is látszik. A Nielsen piackutató által 52 országban végzett kutatásból - a legnagyobb ilyen jellegű - az derül ki, hogy noha a magyarok 56 százaléka túlsúlyosnak tartja magát, közülük csak 18 százalék próbálkozik fogyókúrával, ami Európában messze a legalacsonyabb arány.

Az egyik plakát. Van remény
© nincsde.hu
A nemzetközi kitekintésben jelentősen túlsúlyosnak a spanyolok, a hollandok és a belgák mondták magukat. A megkérdezés időpontjában a legtöbb fogyókúrázót Görögországban, Franciaországban, Írországban és Spanyolországban tárta fel a kutatás. Azok közül, akik diétáznak, 68 százalékuk a csokoládéról és a cukorról mond le. Sportolni leggyakrabban a dánok, a svédek és az írek szoktak. Sétálni leginkább az írek, a finnek és az angolok mennek. A futás a németek, a dánok és az olaszok körében a legkedveltebb. A tornát legnagyobb arányban a norvégok, a hollandok és portugálok szeretik. Úszásban a csehek és a németek vezetnek, aerobikban a lengyelek vezetnek a csehek és a magyarok előtt.

Bár saját elmondásuk szerint a magyarok 93 százaléka végez testmozgást, a magyarok általában ritkán mozognak. Minden harmadik szokott sétálni, minden tizedik tornászni. A futók vagy kocogók aránya 8, a csapatsportot űzőké és az aerobikozóké 6-6 százalék. Az úszást, jógát, teniszezést, pingpongozást, tollaslabdázást és a squash-t 4-4 százalék nevezte meg. 

A soványság és kövérség nemcsak a kortól függ, hanem az iskolai végzettségtől és a gazdasági aktivitástól is - erre már a Tárki által végzett kutatás mutatott rá. A végeredmény szerint a magyar felnőttek testtömegindexének átlaga a normálisnál kicsit magasabb (25,8), a soványak aránya 9 százalék, a normális súlyúaké 38, a kövéreké 33, míg a fennmaradó 20 százalék pedig kifejezetten elhízottnak tekinthető. A férfiakhoz képest a nők között több a sovány, így körükben alacsonyabb a kövérek aránya is. Mint említettük, a kor is befolyásolja a súlyt: mindkét nem esetében a 40 éven alattiak átlagos testtömegértéke a normális tartományban található, a 40 év feletti nők és férfiak azonban egyaránt híznak. Míg a huszonéves nők sokkal soványabbak az azonos korú férfiaknál, addig 50, illetve 60 év felett a nők egyre kövérebbek a hasonló korú férfiakhoz képest.

Hasonló témában kutatott egy a napokban elkészült közvélemény-kutatás - tavaly szeptemberében és októberében végezte az amerikai Synovate Institute 16 országban - is. Eszerint Finnországban törekszenek a leginkább az emberek a fogyásra, Franciaországban vádolják a leghevesebben az amerikai stílusú gyorsétkeztetést a fölös kilókért, és Magyarországon vélik a legkevesebben úgy, hogy a túlsúly miatt honfitársaik rossz szemmel néznek rájuk.

Kiderült, hogy a finnek 83 százaléka próbálkozott már fogyókúrával, ami 10 százalékkal több, mint a listán második helyen álló hollandok esetében. Az indiaiak állnak az utolsó helyen az ebbeli kísérletezésben. Az 1970-es években Finnország a szívbetegségek okozta halálesetek terén még a világranglista élén állt - emlékeztet a Reader's Digest. Harminc év alatt az egészséges táplálkozást és a testedzést népszerűsítő kampányok hatására azonban a halálesetek aránya 80 százalékkal csökkent.
   
Hogyan próbálunk fogyni? 
  
Többféle módon, nem egyszer párhuzamosan is. Az egészségesebb étkezés a legkedveltebb karcsúsodási recept Franciaországban, Kanadában, Mexikóban vagy Németországban, az aktívabb életmód Ausztráliában és Kínában, de Mexikóban és Németországban is törekszenek erre a túlsúlyosak. A fogyókúra a Fülöp-szigeteken, Franciaországban és Magyarországon különösen gyakori. Kevésbé elterjedt a fogyasztó pirulák szedése, de Kínában (37 százalék), Brazíliában (30 százalék) vagy Oroszországban (24 százalék) igen sokan vannak, akik ettől sem riadnak vissza, ahogy például az oroszok 20 és a Fülöp-szigetiek 19 százaléka a dohányzást is jónak tartja a súlycsökkentésre.
   
Minden vizsgált országban, de kiváltképpen Kínában, Németországban és Franciaországban világosan kitűnt, hogy az emberek azért szednek fel túlsúlyt, mert nem mozognak eleget. Emellett a franciák 79, az amerikaiak 72 és a németek 69 százaléka teszi felelőssé felesleges kilóiért a gyorsétkeztetést. A franciák 70 százaléka tekinti zsírpárnái magyarázatának a stresszt. Az oroszok 70 és a németek 60 százaléka tartja öröklöttnek elhízási hajlamát. A Fülöp-szigetiek 95 százaléka és a németek 89 százaléka nem restelli, hogy bizony szerelmese a jó konyhának, az előbbiek 82 százaléka azt sem tagadja, hogy egyszerűen nincs benne elég akaraterő ahhoz, hogy megtagadja magától a finom falatokat.
   
Persze igen sokan vannak azok is, akik szerint a túlsúlyt könnyedebben kellene kezelni. A brazilok 83 százaléka vallja, hogy honfitársai túl fontosnak tartják ezt a kérdést, az indiaiak 68, az amerikaiak 62 és a franciák 55 százaléka gondolja ugyanezt.
   
A magyarokról amellett, hogy mindössze 28 százalékuk érzi úgy, hogy a (túl)súlynak túl nagy fontosságot tulajdonítanak - azaz néznek rá rossz szemmel honfitársaik -, a felmérés azt is kimutatta, hogy ők azok, akik a legkevésbé kifogásolják párjuk kilóit. A magyar férfiaknak alig 11, a nőknek pedig csak 14 százaléka gondolja úgy - fogalmaz a folyóirat -, hogy párjuknak kevesebbet kellene mernie a gulyáslevesből. S míg például Ausztráliában és Mexikóban a megkérdezettek 52 százaléka, Oroszországban 51 százaléka jelentette ki, hogy a túlsúlyt a nemi életben zavaró tényezőnek tekinti, ez a magyarokat érdekli a legkevésbé: mindössze 15 százalékuk van ezen a véleményen. Utánuk a hollandok következnek, 18 százalékuk nyilatkozott hasonlóképpen.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!