A düsseldorfi Centrum für Reisemedizin (CRM) információi szerint idén már 7300 ember (ez a létszám tízszer több mint a tavalyi évben) fertőződött meg a veszélyes, szúnyogok által terjesztett kórral, melyet a világ csak Dengue-láz vagy csonttöréses-láz néven ismer. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a májusi hónapban 850 új fertőzött beteget regisztráltak a vietnámi kórházak. Az Országos Epidemiológiai Központ szerint a Dengue-láz valószínűleg sokkal gyakrabban betegít meg magyar turistát, mint amennyiről tudomást szereznek, hiszen a tünetek még többnyire külföldön lezajlanak és itthon már csak kevesen kerülnek kórházba. 

A Dengue-lázat a szubtrópusi és trópusi régióban általában szúnyogok (Aedes aegypti) terjesztik. A betegség a csípés után körülbelül 2-10 nap múlva tör ki és jellemzően a szemek nyomást okozó fájdalma mellett, magas lázzal, erős fej-, izom és végtagfájással, bőrpirosodással jár. Bár ezek a fájdalmas tünetek egy hét alatt elmúlnak és a Dengue-lázban első alkalommal megbetegedettek rendszerint könnyebben vészelik át a kórt, a későbbi, vagy utófertőzések tünetei sokkal komolyabbak. Bőrvérzéssel, súlyos gyomor és bélrendszeri problémával, illetve sokkos állapottal is járhatnak. A vérzéses megbetegedést (Ázsiára jellemző) a lehető legkomolyabban kell venni, mert ebben az esetben kezelés nélkül jelenleg 10%-os a halálozási arány. Ráadásul a betegség komolyabb tünetei akkor is jelentkezhetnek, ha valaki évekkel ezelőtt esett át első Dengue-lázán. Mit tehetnek a Vietnámba utazók, hogy csökkentsék a megbetegedés kockázatát?

Mivel a betegség ellen nem létezik vírusölő-szer és védőoltás, az orvosok és a tapasztalt utazók ajánlása szerint nagyon fontos a szúnyogok elleni profi védekezés. Elengedhetetlen a világos színű, lehetőleg egész testet fedő (hosszú ujjú ing és hosszú szárú nadrág) ruházat, a szúnyogriasztó szerek és az éjszakai szúnyoghálós védelem a hálószobákban. Erre szükség van még akkor is, ha a betegséget terjesztő szúnyogok – szemben a maláriát terjesztőkkel – főleg napközben csípnek, városokban, vagy azok közelében levő sekély állóvizekben (esővizes tocsogók, lápok, mocsarak) élnek és szaporodnak. A szúnyogriasztó szereket érdemes előre és speciálisan, akár gyógyszertárban vagy orvosi konzultáció után beszerezni, mert az itthon használatos, leghatékonyabb szer sem ad tökéletes biztonságot a külföldi rovarok ellen.

A trópusokra, szubtrópusokra utazók számára fontos, hogy a riasztószer legalább háromórányi védelmet adjon és a szúró rovarok legszélesebb skáláját legyen képes távol tartani. A CRM és az orvosi szakértők egy része is legtöbbször olyan védőszereket ajánl, amelyek a DEET (Diethylmethylbenzamid-toluamid) hatóanyagot tartalmazzák. Minél magasabb a hatóanyag koncentrációja, annál hosszabb a távoltartó hatás. Bár a mostani figyelmeztetés elsődlegesen csak Vietnámra koncentrál érdemes elővigyázatosnak lenni akkor is, ha Közép- vagy Dél-Amerikába, Ázsiába, Indiába, Óceániába és Afrikába készülünk.

Szoboszlai Krisztina