Az öngyilkosság a 15 és 19 év közötti korosztály esetében az egyik leggyakoribb halálok. Két, ebbe a korosztályba tartozó fiatalt kérdeztünk erről, akik azt mondták, hogy a környezetükben is fordult már elő önkezű halál, kísérlet pedig több is. Az okokról szólva mindketten a teljesítmény-kényszert említik, de a szerelmi csalódás, a kirekesztettség is a végzetes lépés felé sodorhat egy fiatalt. Néha persze még visszatekintve sem ennyire egyértelmű egy öngyilkosság indítéka. „A lány, aki nemrég halt meg, két évvel volt idősebb nálam – meséli egyikük –, szép volt, nagy baráti társasággal, aránylag rendezett körülményekkel. A szülei ugyan elváltak – az édesanyjával élt –, de nem tudtunk róla, hogy rossz lenne a kapcsolata az apjával. Ám valószínűleg itt nem volt valami rendben, mert a lány a vonat elé vetette magát, épp azon a pályaudvaron, ahol a papája dolgozott”.

sxc.hu

Szendi Gábor pszichológus szerint a nők általában nem választják az öngyilkosság durvább változatait, így a vonat elé ugrás, vagy az akasztás arra utal, hogy ezzel is üzenni szerettek volna a környezetüknek, vagy éppen egyetlen embernek. Bár a lányok esetében gyakoribb az öngyilkossági kísérlet, ám ők többször adnak le segélykérő jeleket: a már említett 14 éves lány például az egyik közösségi oldalon többször is megírta, megöli magát.

Annak, hogy valaki saját maga ellen fordul, mindig vannak előjelei, de ezt a családok sokszor csak későn értelmezik, vagy ráfogják a szinte minden tizenévesre jellemző hangulati ingadozásokra. Ám a szakemberek egyetértenek abban, hogy az öngyilkosságot megelőző lelkiállapot testi és lelki változásokkal is járhat, amikre fel kell, kellene figyelni. Nem egyetlen tünetről van szó: például megváltozik a gyerek étvágya, alvási ritmusa, a szokásos tevékenységeiben nem talál örömet, magát okolja, ha valami nem sikerül, vagy eluralkodik rajta a „velem senki sem törődik" érzése.

Az, ha egy fiatal az öngyilkosságról már nyíltan is beszél, egyértelmű segélykiáltásnak tekinthető. Ahogy Oriold Károly, a Lélekben Otthon Alapítvány alapítója megjegyzi, a családokban a depresszió és az öngyilkosság témája még mindig tabunak számít, „babonás rettegéssel próbáljuk kerülni az erről való párbeszédet, mintha a beszélgetés már önmagában előidézné a tragédiát.” Ennek azonban éppen az ellenkezője igaz: ha a gyerek megoszthatja valakivel a legsötétebb gondolatait, az jócskán csökkenti a magányosság és reményvesztettség érzését. 

2004-ben vetett véget az életének az a 15 éves lány, akinek az édesapja egy internetes oldalt hozott létre gyermeke emlékére. Az apa kíméletlen őszinteséggel beszél az előzményekről, azokról a mozzanatokról, amelyeknek már csak utólag tulajdonítottak jelentőséget. Ír lánya hátborzongató „mókájáról”, amikor a különben tehetséges, Európa-bajnokságra készülő kislány piros festéket kent a kezére, és jajveszékelve kiszaladt a szobájából. Másnap, amikor a gyerek élettelen testét magukhoz szorították a szülők, akkor látták meg, hogy még mindig ott van a piros csík a csuklóján. Nem festék, alvadt vér volt.