szerző:
Nagy Emese

Üresen rohadó, bedeszkázott bérházak, rejtélyes tulajdonosok és „befoglalt” épületek a világörökségi pufferzónában. Az erzsébetvárosi ingatlanpanama szerencsétlen, egyben váratlanul kedvező hatásai a pesti mulatónegyedre, amelyre egy fesztivált is lehet építeni.

Hóesésben ácsorog vagy húsz ember a Deák tér–Király utca sarkán. A fele diákkorú, a másik a nyugdíjasokig húzódik, vegyes. Azért jöttek, hogy Belső-Erzsébetváros elhíresült lakatlan tereit, épületeit csodálják meg, az arcokon leginkább döbbenet ül: téged is érdekel ez?

Néhányan egymásra is találnak, akik részt vettek a Negyed6Negyed7 Fesztivál első, az egykori kóser helyeket végigjáró előző napi sétáján, és készülnek, hogy legközelebb a környék rejtett zsinagógáiba jussanak be. A többségük helybéli lakos, de ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy helyben is turisták lehessenek. A 2-3 órás csavargásokat az adott témában tájékozott szakemberek vezetik. Városszerte egyre elterjedtebbek az ilyen közösségi programok, a napokban Budapest 100 éves épületeit járták be, akiket az érdekel.

©

A fesztivált szervező Marom Klub Egyesület 2009-ban azt vette a fejébe, hogy a nagy zsidó ünnepekkor ledöntik azokat a szimbolikus falakat, amelyek elválasztják a különféle vallásokat, kultúrákat, embereket, és a történelmi hagyománnyal ellentétben – egyebek mellett – nyitottá teszik a zsidó rituálé és vallásgyakorlat tereit. Emellett a városrész aktuális problémái is hangsúlyt kapnak, mint az üresen álló ingatlanok kontra lakhatási nehézségek, párbeszéd a közlekedés átalakításáról vagy éppen a Klauzál tér újraálmodása az itt élők igényeinek figyelembe vételével. A workshopokat romkocsmákban, szórakozóhelyeken tartották, de volt néhány egy zöldséges üzletben is a nagyvárosi kertészkedés lehetőségeiről, hogy hasznosíthatóvá váljanak a VI. és a VII. kerület kihasználatlan kertjei. Mindezt a pészáh – zsidó húsvét, az egyiptomi szabadulás ünnepe – 8 napja alatt.

Ez utóbbi is a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) ötlete nyomán indult, ahogy a lakatlanul álló épületekről szóló szakmai és civil diskurzus nagy sikerű előadássorozata Lakatlan címmel, fél évvel ezelőtt. Ezért lett a fesztivál egyik fő témája is a hasznosítatlan ingatlanok helyzete.

Zsidó múlt

A zsidó vallás egyik legintimebb helyszínét is nyitottá tették a szervezők. A Kazinczy utcában megbújó Mikvében – rituális fürdő – éppen konyhai eszközeiket merítették a két napig forralt esővízbe az orthodox zsidók, miután előzőleg a háztartásokban húsvéti nagytakarítást végeztek. Máris egy közös pont a judeo-keresztény kultúrában. A pészach a kovásztalan kenyér ünnepe, ezért kell megsemmisíteni a fellelhető kovászos maradékokat a chametz-et. A mikve kicsi udvarán raktak tüzet, a sétások pedig nézhették, hogy ég a kalács egy ima kíséretében. Egy másik ortodox férfi bőröndnyi háztartási eszközzel érkezett, merült a fazék után a botmix is. A szent vízbe merítés oka – halljuk Bodrogi „Fűszeres” Eszter gasztrobloggert, hogy az ünnep ideje alatt vagy külön erre a célra használatos edényeket kell elővenni, vagy ilyen módon imádsággal megtisztítani azokat. A kóser konyhát vezető családok az újonnan vásárolt eszközeiket is ekképpen teszik alkalmassá a használatra.

©

Az 1928-ban épült háznak elsődleges funkciója, hogy itt merítkeznek meg a nők a menstruáció miatti elkülönülés után, de sok vallásos férfi is használja a részére fenntartott emeleti fürdőt reggel, ima előtt. „Jelenleg a hazai zsidóság csupán néhány százaléka él a szigorú szabályokat betartva.” – mondja Merker Dávid szociológus, aki szintén tagja a Budapesti Aszfaltprojekt (BUPAP) csapatának, akik ezeket a kreatív, kulturális-helytörténeti sétákat szervezik a fővárosban. A lakatlan épületek egyre több figyelmet kapnak a civilek és a építész szakma körében szintúgy, mint az urbanista csoportok között. Erzsébetváros történelmi és szociális okoknál fogva tipikus bemutatóterepe lehet a városi térhasználat sajátosságainak.

Foghíjak, romok, foglalók

A második világháború előtt a zsidónegyedben szinte minden sarkon volt egy kávéház, az udvarokon kisüzemek, műhelyek és sütödék működtek. Akkoriban 12 szalámigyár volt a környéken, ma egy sincs, csak a romjaik. Az egykoron híres Skrek Lipót Rt. szalámi, kolbászáru és húskonzerv-különlegesség gyára az 1913-as lakcímjegyzék szerint a Dob utca 27. szám alatt folytatta az ipart, egészen 1944-ig. Ma egy új építésű ház belső udvarán koszosodik, ami megmaradt belőle. Lakatlan. Egy sarokra, a Kazinczy utca 41. szám alatti új Kőleves Étterem az egyetlen kiugróan jó példája annak, hogy milyen funkcióváltásokon mehet keresztül egy romos ingatlan.

A ház 1870 körül épült, a tízes években már ortodox kóser húsfeldolgozó volt itt a hitközség felügyelete alatt. 1926-tól 57-ig Rebenwurzl Izidor és Salamon dolgozott a házban, a közeli Skrekék legnagyobb versenytársaként, de az épület egészen 2002-ig ezt a feladatot látta el.

Aztán évekig üresen állt, míg ki nem szúrta magának a korábban az Úttörő Áruházat befoglaló globalizáció-kritikus Centrum Csoport. Céljuk az volt, hogy szociális befogadóhellyel együtt autonóm központot alakítsanak ki az underground művészetnek és kultúrának. 2005 őszén squatolták be a házat (szó szerint guggolnit jelent, ezt a szót használják a foglalásra). A bérházat a rendőrség hamar visszafoglalta. ”A házfoglalásban ténylegesen részt vevő mintegy 35 fő ellen megszüntették az eljárást, annak ellenére, hogy az önkényes házfoglalás elkövetését a bíróság megállapította. Azonban a cselekmény társadalmi veszélyessége nagyjából a nullával volt egyenlő, sőt akár pozitív hatása is lehet, amennyiben az ingatlant társadalmilag fontos funkció betöltésére használják fel a jövőben” – állt a TASZ ügyvédjének, illetve a bíróság ítéletének indoklásában.

Csakugyan, rövid ideig az önkormányzat partnereivel hajléktalan szállót működtetett az egykori húsüzemben. Az ingatlan „szerencséje”, hogy magánkézben van és a tulajdonosnak nem érdeke a ház elértéktelenítése. Bár évekig nem így tűnt. Csupán pányvát vontak a homlokzatra, és a környékbeli bennfentesek arról suttogtak, hogy a tulajdonos szállodát tervez oda. A drámai állapotban lévő egyemeletes ház az utolsó pillanatban menekült meg tavaly ősszel. A környéken egyébként jelentős ingatlantulajdonnal rendelkező befektetőt sikerült meggyőzni, hogy jobban jár egy már jól bejáratott, népszerű étteremmel. Azóta itt van a Kőleves Vendéglő, amely három háznyit költözött a Dob utcai sarokról.

©

A havazásban alkalmunk nyílt arra is, hogy elképzeljük a Király utca 40. mára életveszélyes, födém nélküli tereit, mint Krúdy Gyula törzshelyét, a Bécsi Sörözőt. Nehéz a feladat. A valaha volt pompás épületet Hild József tervezte, de ma arról híres, hogy zűrzavaros a jogi háttere, és máig vitáznak a peres felek. Amikor még lakhatóbb állapotban volt a ház, punkok szállták meg egy időre, de ma már nincs az a punk, aki ide kuckózna be – állítja a Lakatlan séta egyik vezetője, Koniorczyk Bori urbanista. Ő is egyike a városi felfedezőknek (urban exploration, röviden urbex), amely „szakma” világszerte megjelent a városiasodott környezetben. Felnőtt gyerekek, akik felfedezik a kiürült, szabályoktól mentes környezetet, kalandoznak egyet benne és új, nekik tetsző funkciókat találnak neki.

A rom-recycling hasonló formái Berlinben jelentek meg a 90-es évek elején. A város újraegyesítésekor sok keleti lakos hagyta el az otthonát, ezeket foglalták el a szemfülesek. Ma turisztikai értéke van ezeknek az ingatlanoknak, direkt itt bérelnek átmeneti szállást a külföldi diákok. Párizsban is megoldás született a foglalt házak ügyében. Amennyiben súlyos lakáshiány van egy városrészben, és 18 hónapnál régebben lakatlan a nem természetes személy tulajdonában lévő ingatlan, akkor jogos a foglalás. Nem úgy Budapesten.

2013 januárjában néhány, A Város Mindenkié nevű hajléktalan érdekvédelemmel foglalkozó szervezet aktivistája megszállta a Csányi utca 5. szám alatti önkormányzati tulajdonú épületet azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a szociális problémákra. Köztük volt 5 hajléktalan is és Balázs Anna urbanista, önkéntes, a Lakatlan séta másik vezetője. Míg az épülettel ismerkedtek a hajléktalanok, Anna önkéntes társaival együtt élőlánccal védte a kiérkezett rendőrök elől az épületet. Az akció nem tartott sokáig, miután egyesével állították elő őket szabálysértés miatt. 30 ezer forint a bírság fejenként, ami 3-5 nap közmunkára váltható. Anna úgy döntött, inkább ledolgozza.

A Király utcai Sirály Közösségi Tér elhúzódó esetére úgy tűnik, most pont kerül. A Negyed6Negyed7 fesztivál kiemelt helyszíne volt a főváros tulajdonában álló épület, melyet a hónap végéig kell elhagyniuk a sirályos házfoglalóknak, mivel nem tudják kifizetni a kért egymillió forintos havi bérleti díjat. A hely gazdája Schönberger Ádám, a Marom Klub Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban az épületet életveszélyes állapota miatt akarták kiüríteni, de a ház udvari részén lakók erről nem értesültek. Zavaros ügy. Schönberger a dolog háttérben azt az okot sejti, hogy valahol a pincében lehet a felbecsülhetetlen értékű Csillagkapu.

©

Az igény valóban megvan az időutazásra, de mostanság inkább visszafelé néznénk – vallja a sétavezető két huszonéves urbanista lány. A történelemben ciklikusan változik az, hogy egy-egy társadalom, vagy annak szelete a jövőbe tekint-e, vagy visszafelé. A XIX. század az antik kultúra felé révedt, a gazdag amerikai fiatalokat szüleik a bölcsőnek tekintett Európába küldték tanulni. A hatvanas években a sci-fi, a futurista divat volt a térnyerő: kellett ehhez egy holdra szállás és gazdasági fellendülés. Minden előre mutatott.

Most a nosztalgia jellemző idehaza. Felnőtt egy olyan generáció – mondja Bori –, amelyiknek nincs közvetlen emléke a szocializmusról, mégis súlyosan meghatározza az életét. A rendszerváltás előtti időkről többnyire a rosszat hallani, a hősök és az áldozatok összefüggésében. A mindennapi emberekről semmit. Ők így próbálják meg a szüleik fiatalságát megélni és megérteni. A traumatikus korszakok megőrződnek a városi térben, itt a gettó és a szocializmus nyomai üzennek, ezek feldolgozásában segít a lakatlan terek megismerése. Ettől szerethetőek a romkocsmák enteriőrjei: régi rádió, egy Trabant, gyerekkori háromkerekű bringa. Anna pedig pöttyös bögrével a kezében azon mereng a romkocsmák félhomályában, hogy az általuk kitalált funkciókkal hogyan hsznosítsák újra szüleik, nagyszüleik tereit, amivel meggyógyíthatják a város sebeit.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Beárazták: ennyit kell fizetni itthon a szemrevaló új BMW Z4-ért

Beárazták: ennyit kell fizetni itthon a szemrevaló új BMW Z4-ért

Mégsem kémkedtek az Apple-nél? Nem találják a kémchipeket

Mégsem kémkedtek az Apple-nél? Nem találják a kémchipeket

Megjött a Puma új cipője, amiben akkumulátor és egy miniszámítógép is van

Megjött a Puma új cipője, amiben akkumulátor és egy miniszámítógép is van

Rémisztően pusztítja a rénszarvasokat a klímaváltozás

Rémisztően pusztítja a rénszarvasokat a klímaváltozás

Olyan grafikus erőt pakol az Intel a 2019-es processzorokba, hogy nem lesz szükség plusz videokártyára

Olyan grafikus erőt pakol az Intel a 2019-es processzorokba, hogy nem lesz szükség plusz videokártyára

Miért van ez a sok kép ma a Google főoldalán? És mi köze a Geminidákhoz?

Miért van ez a sok kép ma a Google főoldalán? És mi köze a Geminidákhoz?