szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bár a több mint fél éve húzódó német megszállási emlékmű-botrány nem mindennapi eset, nem csak nálunk tud társadalmi vitát kiváltani egy szobor - összeszedtük a világ öt legvitatottabb monumentumát.

Afrikai Újjászületés Emlékműve (Dakar, Szenegál)

A 49 méter magas bronzszobrot Abdoulaye Wade szenegáli elnök rendelte meg, majd egy helyi építész tervei alapján egy észak-koreai cég építette meg 2008 és 2010 között. Az átszámítva majd’ 6 milliárd forintba kerülő projekt nemcsak a költségével verte ki a biztosítékot, de stílusbeli és elvi kérdéseket felvetett az afrikai országban. Az akkori ellenzék egyenesen sztálinista stílusúnak nevezte az emlékművet, és többen szexistának vélték a tökéletes férfitestet és női mellet is ábrázoló alkotást.

Több kormányellenes tüntetésen felmerült, hogy az emlékmű leginkább Wade bukásának szimbóluma, mintsem Afrika újjászületéséé, de még ez sem rettentette el az elnököt attól, hogy rátegyen még egy lapáttal: a mű szellemi tulajdonosaként 35%-ot követelt minden, az emlékművel kapcsolatos bevételből. Egy megbecsült szenegáli szobrász, Ousmane Sow is felszólalt az alkotás ellen, szerinte gyalázat, hogy egy afrikai szimbólumnak szánt emlékművet egy észak-koreai céggel építtettek meg.

Afrikai Újjászületés Emlékműve
©

Az Elesettek Völgye (Madrid, Spanyolország)

Madrid külvárosában, a Guadarrama-hegylánc tövében található meg a Valle de los Caídos, vagyis Az elesettek völgye nevű bazilika és emlékmű. A kiötlő nem más volt, mint az országot 36 éven át diktátorként vezető Francisco Franco, aki a spanyol polgárháborúban elesettek dicsőségére emeltette az építményt. János Károly herceg javaslatára itt helyezték el Franco sírját.

Jaume Bosch, baloldali parlamenti képviselő a nácik koncentrációs táborához hasonlította az emlékmű és a bazilika építkezését, mivel azt nagyrészt a Franco-ellenes Népfront börtönbe dugott foglyai végezték. Abban máig nincs megegyezés, hogy hány emberről van szó, egyes források 600, mások 20 ezer rabról írnak. A 2004 és 2011 között regnáló szocialista kormány elrendelte az összes francoista szimbólum eltüntetését középületekből és közterekről, a völggyel viszont, annak méreténél és jelentőségénél fogva, meggyűlt a bajuk. Annyit értek el, hogy betiltottak mindenféle Francóval szimpatizáló gyűlést, és újrafogalmazták a monumentum üzenetét, mely szerint az 2007 óta a demokrácia emlékműve.

Az Elesettek Völgye
©

A Meggyilkolt Európai Zsidóság Emlékműve (Berlin, Németország)

2005-ben avatták fel a Peter Eisenman által tervezett, 5 és fél hektáros területen fekvő holokauszt-emlékművet, ami messziről nézve leginkább egy temetőre hasonlít, de a sírkő-szerű, változó magasságú betontömbök közt sétálva leginkább egy zavaros labirintusra emlékeztet. Az a vád már alapból felmerült az emlékművel szemben, hogy csak a zsidó áldozatokra emlékezik, miközben számos más népcsoport tagjai, főleg romák is odavesztek a holokausztban.

De a legjobban mégis az verte ki a biztosítékot, hogy a tömböket a graffitik ellen védő bevonatot attól a Degussa nevű cégtől rendelték, amelynek leányvállalata gyártotta a Zyklon B márkájú gázt, amit a náci koncentrációs táborok gázkamráiban megsemmisítésre használtak.

A Meggyilkolt Európai Zsidóság Emlékműve
©

Könnycsepp Emlékmű (Bayonne, New Jersey, USA)

A tízemeletes épületnek megfelelő magasságú szobrot az orosz Zurab Cereteli készítette, majd az orosz kormány ajándékozta az Egyesült Államoknak, a szeptember 11-i támadások és az 1993-as World Trade Center elleni merénylet áldozatainak emlékére. A New Jersey-i Bayonne-ban álló művet 2006-ban adták át Bill Clinton és Vlagyimir Putyin részvételével.

Esztétikai szempontból a világ legrosszabbjai közt tartják számon az amúgy sem túl megbecsült Cereteli alkotását, a könnycseppet ábrázolni hivatott emlékmű egyeseket hatalmas kekszre, másokat női nemi szervre emlékeztet. Az is sokat mond róla, hogy eredetileg New Jersey városában helyezték volna el, de a város vezetősége inkább lepasszolta a mindössze 65 ezer lakosú városnak. A gránit alapba vésett áldozatok névsorában pedig olyanok is helyet kaptak, akikről azóta kiderült, hogy eltűntnek nyilvánításuk után előkerültek, és nagyon is élnek.

Könnycsepp Emlékmű
©

A Semlegesség Emlékműve (Asgabat, Türkmenisztán)

Nagyjából 2,5-3 milliárd forintnyi összegbe került a türkmén államnak Szaparmurat Nyijazov vágyálma, a 75 méter magas, három lábon álló építmény, amelynek tetején egy 12 méteres aranyszoborban testesült meg a diktátor maga, ami ráadásul úgy lett kialakítva, hogy mindig a nap felé forogjon. A monumentum a főváros Asgabat centrumában állt, 1998-tól a 2010-es lebontásig.

A Nyijazov uralma alatt miniszterelnök-helyettesi pozíciót betöltő, azóta az elnöki székben ülő Gurbanguli Berdimuhamedov komoly célként tűzte ki maga elé a Nyijazov-kultusz felszámolását, ezért 2008-ban elrendelte az emlékmű lebontását. Igaz, a nemrég hazánkban is járt elnök azóta saját személyi kultuszt épített ki maga körül, egy évvel A Semlegesség Emlékműve lebontása után pedig 45 millió euróért építetett fel egy 185 méter magas monumentumot.

A Semlegesség Emlékműve
©

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Durván megdrágul a veszprémi tömegközlekedés

Durván megdrágul a veszprémi tömegközlekedés

BKK: Forgalomba állítottunk minden létező buszt, villamost, trolit és metrószerelvényt

BKK: Forgalomba állítottunk minden létező buszt, villamost, trolit és metrószerelvényt

Farkas Zoltán: Micsoda különbség!

Farkas Zoltán: Micsoda különbség!