1. Keresztbe tett lábak
Ez főleg női probléma, de ha órákon át keresztbe tett lábakkal ülünk, akkor hosszú távon ne csodálkozzunk, ha csúnya visszerek és seprűvénák keletkeznek a lábainkon. Az egymás alá gyűrt térdek ugyanis gátolják a lábak vérellátását, legrosszabb esetben még vérrög is keletkezhet benne, ezért bármennyire is tetszetős ez az ülésforma, kerülni kell. Az is kiderült egy tanulmányból, hogy a keresztbe tett lábak rossz hatással vannak a vérnyomásra is. Az úgynevezett a magas vérnyomásra való hajlamot 7 százalékkal növeli, ha keresztbe tett lábakkal ülünk. Ezért 10-15 percnél tovább nem ajánlatos így ülni.

Van helyette jobb: ha asztalnál ül tartsa lábait, lazán behajlitva, párhuzamosan egymás mellett. Ez nem lehet probléma szoknyában sem, ha viszont "vizsgaszituációba" kerül, azaz szoknyában kell ülnie nyílt színen, akkor vesse be a királynői módszert. Üljön kicsit oldalasan, helyezze egyik bokáját lazán a másik alá, így térdei is automatikusan zárnak.
2. Túl sok üldögélés
És ha már az ülésnél tartunk. Nemrégiben kiderült, hogy már azzal is meghosszabbíthatjuk életünket, ha simán feltápászkodunk a folyamatos üldögélésből. A British Journal of Sports Medicine című folyóiratban közölt tanulmányuk szerint a túl sok ülés megrövidíti a kromoszómák végein található "védősapkákat", az úgynevezett telomereket, amelyek megakadályozzák, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. A rövid telomerek a korai öregedéssel, betegségekkel és korai halálozással vannak összefüggésben, ami azt jelenti, hogy az ülve töltött idő csökkentése segíthet meghosszabbítani az életet azáltal, hogy megóvja a DNS-t az öregedéstől.
A vizsgálat során a kutatók 49 túlsúlyos, döntően ülő életmódot folytató, hatvanas éveik végén járó ember vérsejtjeiben mérték a telomerek hosszát. Az alanyok fele hat hónapos edzésprogramban vett részt, a többiek nem. A résztvevőket lépésszámlálóval szerelték fel, kérdőív segítségével mérték, hogy napjában mennyi időt töltöttek ülve és naplót vezettek a fizikai aktivitásukról. Az eredmények szerint minél kevesebb időt töltött ülve valaki, annál hosszabbak voltak a telomerei és annál nagyobb volt az esélye a hosszabb életre. Az ülő munkát végzőknek azt tanácsolják, hogy félóránként álljanak fel és legalább egy-két percet mozgassák meg tagjaikat. De a BKV-n sem muszáj hajkurászni az ülőhelyet, elég, ha megkapaszkodik.
3. Görnyedt hát
A hajlított hát nem csak csúnya látvány, de nagyon káros is. Az ebből következő hátfájás oka, hogy ebben a pozícióban a vállizmokat körülvevő inak odanyomódnak a lapockához. Ezért folyamatosan figyelni kellene a tartásunkra, főleg a számítógép előtt töltött órák alatt. Attól például automatikusan kihúzzuk magunkat, ha az alhasat picit behúzva tartjuk – anélkül, hogy visszatartanánk a lélegzetünket –, a vállakat pedig lefelé és hátrafelé nyomjuk.

4. Reggeli nyújtózkodás
Az orvosok szerint nem lenne szabad ébredés után rögvest nyújtózkodni. A magyarázat: a hátban lévő korongok így könnyebben sérülhetnek: "a porckorongokat éjszaka hidratálja a szervezet, ezért sokkal nagyobb nyomásnak vannak kitéve reggel, ébredés után" – mondja Ted Dreisinger, aki a krónikus hát- és nyakfájásra specializálódott. Tehát, ha ilyenkor elkezdünk nyújtózni, könnyebben kaphatunk sérvet, a korongok sérülékenyebbek. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne hasznos nyújtással kezdeni a napot, de várjunk 10 percet mielőtt nekiállunk a gyakorlatoknak!

5. Táskahordás
Divat a nagy táska, hordási módja viszont hiába trendi, nagyon káros lehet. Akár alkaron, akár vállon cipeljük, oda kell figyelni, hogy cserélgessük az oldalt. Az asszimetria ugyanis fájdalmakat okozhat, a test pedig folyamatosan alkalmazkodni próbál az oldalazáshoz, az izmok pedig egyszerűen megadják magukat egy idő után, mert ezek a táskák többkilós terhet jelentenek nap mint nap. Érdemes nem csak arra odafigyelni, hogy mindkét oldalon egyenlő arányban hordjuk a táskát, hanem átnézni a tartalmát, és a fölösleges súlyokat eltávolítani belőle.
