Az öregedő társadalom problémáit kutatják Szegeden
Nem csak hatékonyabb gyógymódokat, hanem a pontosabb, érzékenyebb diagnosztikai eljárásokat dolgoznak ki a HCEMM kutatói, így sikeresebbek lehetnek a már meglévő és az új terápiák.
Az Európai Unió jelentős erőforrásokat fordít arra, hogy a kutatás-fejlesztés tekintetében a régió a világ élvonalába tartozzon. Jelenleg ennek legfontosabb csatornája a Horizont Európa program, amely 95,5 milliárd euró értékben támogatja az európai kutatást és fejlesztést. Ennek elődje a Horizont 2020 program volt, amelynek keretei 2021-ig csaknem 80 milliárd euró, azaz több, mint 30 ezer milliárd forint támogatási kerettel segítette a tudomány és technológia fejlődését az Unióban.
Az Európai Uniós támogatások azonban térben egyenlőtlenül oszlanak meg - A lezárult Horizont 2020 pályázatokon elnyerhető támogatás fele 5 nyugat-európai ország között került kiosztásra. Ennek hátterében csak részben áll az, hogy az érintett országok (Németország, a program idején még EU tag Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és Olaszország) a támogatási program fő befizetői. Legalább ilyen fontos, hogy a program által biztosított támogatás felhasználásához elengedhetetlen feltételek - az infrastruktúra, az intézményi háttér, a tapasztalat, a megfelelő szakemberek - is sokkal inkább rendelkezésre állnak ezekben az országokban, mint például Kelet-Európában, amely jóval kisebb arányban részesült a támogatásból. A pénzügyi hozzájárulással szemben viszont ezek olyan tényezők, amelyeken lehet változtatni. Ennek a változásnak az egyik úttörője a Magyar Molekuláris Biológiai Kiválósági Központ (HCEMM – Hungarian Center for Excellence in Molecular Medicine).
A nemzetközi szinten is jelentős figyelmet kapott szegedi ELI ALPS lézerközpont szomszédságában álló sokszínű épület a Szegedi Tudományegyetem inkubátorháza, itt kapott helyet a HCEMM központja is. Az intézet a Horizont 2020 Program, illetve a magyar kormány támogatásával (Nemzeti Laboratórium Program, illetve Tématerületi Kiválóság Program) jött létre. Az inkubátorház elnevezés nem tudományos fogalom, ebben az esetben arra utal, hogy az épület a kutatómunkán alapuló új gyakorlati megoldások, hasznosítható eljárások „keltetője”, a HCEMM-et is ez a megközelítés határozza meg.
A három emeletes épület, amely a Szegedi Tudományegyetem tulajdona, megújult formájában tavaly került átadásra. A HCEMM rendelkezésére álló 1800 négyzetméteren azóta már 6 kutatócsoport rendezte be laboratóriumát - a legutóbbi november elsejével -, míg az intézet további 20 kutatócsoportja Szeged más pontjain, illetve Budapesten dolgozik. Az azonban közös bennük, hogy azokat a betegségeket vizsgálják, amelyek az idősebb korosztályt érintik igazán súlyosan - ilyenek például a daganatos betegségek, a szív és érrendszeri betegségek vagy bizonyos fertőző betegségek. Az öregedő társadalom nem csak Magyarország problémája - a fejlett országokat már most is, hosszú távon pedig az egész világot érinti, így gyorsan fejlődő kutatási területnek számít, amely mögött egyre szorosabb nemzetközi együttműködés épül fel.
A kutatók célja nem csak a hatékonyabb gyógymódok, hanem a pontosabb, érzékenyebb diagnosztikai eljárások fejlesztése is. Ez utóbbi különösen fontos, mert az új terápiák, gyógyszerek kifejlesztése gyakran 10-15 évig tart, de a diagnosztikai eljárások engedélyezése gyorsabban zajlik, és egyes területeken, így a daganatos betegségek esetén is, a korai, pontos észlelés hatalmas lökést adhat a már meglévő terápiák sikerének.
Az inkubátorházban dolgozó kutatócsoportok jól tükrözik, milyen széleskörű kutatást végez a HCEMM - vannak köztük, amelyek a daganatos betegségek előrejelzésén dolgoznak, mások az emberi és állati idegsejtek közötti különbségek feltérképezésével foglalkoznak, ami például a demencia bizonyos formáinak kezelésében segíthet, és a fertőző betegségek hatékonyabb diagnózisával foglalkozó részleg is akad. Ez utóbbi terület részben a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos tapasztalatok miatt került a HCEMM homlokterébe, a csoport egyik távlati célja, hogy egy esetleges újabb, hasonló járvány esetén egy felkészült, fejlett, gyorsan reagálni képes diagnosztikai laboratórium álljon a város rendelkezésére.
A HCEMM kutatóintézet a nemzetközi tudományos közösséggel együttműködve a legmodernebb lehetőségeket biztosítja a kutatói számára. Ebben kiemelkedően fontos szerepet játszik az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal (EMBL – European Molecular Biology Laboratory) való szoros együttműködés. Az EMBL nagy múltú nemzetközi kutatószervezet, jövő évben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A szervezethez 28 országa csatlakozott - köztük hazánk is -, 6 országban vannak laboratóriumai, és történeti szempontból is akad magyar vonatkozása, hiszen az intézet egyik ötletgazdája Szilárd Leó volt, akinek nevét a heidelbergi központ könyvtára viseli. Az EMBL nem csak a kutatók közötti együttműködések útján segíti a HCEMM fejlődését, de mivel hasonló célok mentén jött létre, a felépítése, szerveződése is hasznos példaként áll a HCEMM előtt.
Az intézet számára központi fontosságú, hogy a kötelékében dolgozó kutatók rendelkezésére álljanak mindazok a lehetőségek, amelyek egy nyugat-európai vagy amerikai kutatóközpontban elérhetőek lennének. A kiváló szakmai kapcsolatok és a modern felszereltség pedig láthatóan hatásos kombináció, a HCEMM szegedi központjában is elősegíti és támogatja egy igazi, nemzetközi kutató közösség kialakulását. A szegedi inkubátorházban dolgozó csoportok vezetői között is akad külföldi származású kutató, de az Egyesült Államokból hazatért magyar is. Az ő kutatásaik jelentik azt az alapot, amelyre építkezve a HCEMM végső soron szabadalmaztatott, gyógyászatban használható terápiás és diagnosztikai eszközöket fejleszt majd ki. Valójában ez a kutatóintézet munkájának kulcseleme, a mottóként is megfogalmazott „Translational Medicine”. Az alapkutatás eredményeit olyan gyakorlati megoldásokra fordítani, amelyek hasznát első kézből tapasztalhatja bárki, aki az öregedéssel összefüggő, népbetegségnek számító egészségügyi problémák miatt ellátásra szorul.
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)