Az elmúlt időszakban sok magyar befektető szembesülhetett azzal, hogy a kriptovásárlás már nem egészen ott és úgy működik, ahogy eddig megszokta. A szabályozás szigorodott, több szolgáltató hátrébb lépett – de a kripto iránti kíváncsiság maradt. Az ünnepek előtt tisztázzuk, mi a helyzet most kripto-ügyben itthon, és mire érdemes különösen figyelni.
Egyre inkább teret nyer az AI-first gondolkodás: az első kérdésünk sokszor már eleve az, hogy AI-jal nem lenne gyorsabb (és/vagy jobb)? Év végi cikkünkben személyes példát mutatunk be Julian King, Boston Consulting Group partner és igazgató gyakorlati tanácsain keresztül – hátha 2026-ban jól jönnek majd ezek a megoldások.
Donald Trump kiszámíthatatlan és hadilábon áll az igazsággal, ám – állítják európai elemzők – abban jó az amerikai elnök, hogy elindítson egyes békefolyamatokat. Az év végén mindenhol divat kiválasztani az esztendő szavát, a legtöbb országban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kifejezések végeztek első helyen. Felmerült, hogy más fotós készíthette a vietnámi háború leghíresebb képét, mint akit eddig ismert el a történelem. Az e heti Kilátóból az is kiderül, hogyan működnek az emberi agysejteket felhasználó számítógépek, és hogy miért hirdetnek meg valójában nem létező állásokat vállalatok.
A történelem egyik legnagyobb szervezeti paradigmaváltása zajlik a szemünk előtt. Az már látszik, hogy nem érdemes egyszerűen technológiát üldözni: a lényeges kérdés inkább az, hogy miben tudják konkrétan a saját szervezetünket segíteni az új AI-eszközök, és miben a legjobbak már most az embereink?
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen történt szexuális erőszak ügyében nemrég született felmentő ítélet újra fontos kérdést vetett fel. Szexuális bűncselekményeknél a büntetőjogi felelősség továbbra is csak a kényszerhez köthető-e, vagy indokolt lenne egy, már a beleegyezés hiányára épülő tényállási megoldás? Az e heti Közlönyben annak járok utána, hogy milyen módon lehet bevezetni az utóbbi szabályozást, amit nővédő csoportok szorgalmaznak.
Egy sportcsarnokban a társadalom elég széles spektruma megjelenik, sokkal koncentráltabban és látványosabban, mint a mindennapokban. Bevallom, nehéz megpróbálnom azonosulni bármivel, amit az ultráknál láttam, egy dolog viszont ismerős volt: a szenvedély.
Térdig járunk az ilyenkor szokásosan csillogó műhóban, de ez a levél még nem vet számot 2025-el. Másfél hónapja ért véget Budapest legújabb nemzetközi filmfesztiválja, a BIFF, én pedig a zsűrizés miatt láthattam rajta egy rakat filmet. Most, hogy közelít a szeretet ünnepének nevezett eseménysorozat, az ország pedig tovább zakatol az embertelenség irányába, összeválogattam a szekciómból a magyar forgalmazónál már landolt filmeket.
Milyen nyavalyáktól szenvedtek az amerikai elnökök, milyen a talpas és a talp nélküli betű, melyik országok tiltanák el a közösségi médiától a fiatalokat, miben első az olasz konyha, és az ember vagy a szurikáta hűségesebb a párjához? Körkép az e heti Kilátóból.
Többen bringáznak rendszeresen a fővárosban, mint eddig bármikor – ezt a statisztikát sikerült úgy kicsavarni, hogy az autólobbi szerint fölöslegesek a kerékpáros fejlesztések. A friss közlekedési adatokból az is kiderül, hogy hiába terjedt el a home office, soha nem vitte el még ennyi idejét a magyaroknak a közlekedés.
Joggal kérdezheti a kedves olvasó, hogy miféle sport ez a bizonyos átsúlyozás, milyen súlyokat kell átcipelni innen oda vagy onnan ide, lehet-e gyakorolni otthon is, vagy jobb ezt edzővel, edzőteremben? Nem veszélyes-e, egészséges-e egyáltalán? Az átsúlyozások szokásos ideje pénzügyekben is az év elejére esik.
Megoszlanak a vélemények az országot megrázó korrupciós botrány miatt lemondott Andrij Jermakról, Ukrajna második legerősebb emberéről. Donald Trump amerikai elnökkel más a helyzet, Európában vele szemben egységesnek látszik a negatív megítélés. Népszerűek viszont az influenzaoltások, a Kilátóból kiderül, hogyan és kik állítják össze az éppen érvényes vakcinát. Folytatódik az olasz divatipari konszolidáció, a Prada megvette az egészen más stílust képviselői Versace divatházat. Végül egy hír arról, mik lesznek a 2026-os turisztikai év fő trendjei.
Kevés jelenség hat ma olyan mélyen a munkahelyi kultúrára, mint az elszigeteltség érzése. A magány ugyanis nem akkor fáj a legjobban, amikor egyedül vagyunk, hanem ha félreértenek, elutasítanak, kirekesztenek – vagy egyszerűen nem vesznek észre azok, akik körülvesznek. De van megoldás.
Leszarnám én, hogy ott vagyunk-e a futball-vb-n, de most rengeteg pénzből nem vagyunk ott. Miközben a gyerekeim kívül-belül rothadó iskolába járnak. Elnézést azoktól, akiknél sebeket tép fel ez az ostoba kiesés. Biztatásul: nem csak foci lesz. Kap mindkét oldal.
Az ország két, sok szempontból különböző helyszínén – a budapesti körúton és Miskolc külvárosában – szinte egy időben történt két olyan erőszakos incidens, amelyek végül halállal végződtek. Közös pont a tragikus eredmény, a jogi megítélés azonban gyökeresen eltérő.
A tekintélyelvű hatalom természetéből kifolyólag nem tud biztonságos gyermekvédelmi rendszert kiépíteni és fenntartani, hiszen ahhoz a vezetőinek szembe kellene néznie – és el kellene ismernie – az elnyomásból, és nagyrészt a férfi felsőbbrendűségből származó károkat.
A kapitalizmus ezen késői korszakában – különösen decemberben – nincs kímélet, csak fogyasztás. Eszünk és lelkünk megőrzésére viszont lehet tenni kísérleteket például színház-, mozi- vagy koncerttermekben. Budapesten van még jó pár.
Miért piros dobozban érkezik a brit költségvetés, mióta nem Tokió a világ legnépesebb városa, ki tagadhat meg parancsot, milyen szupersztárok vállalnak esküvői fellépést, miért esznek pulykát hálaadáskor? Körkép az e heti Kilátóból.
Jókora áremelkedést láttunk az elmúlt egy évben, viszont hacsak nem történik valami nagyon nagy meglepetés, akkor hamarosan sokkal szebbek lesznek a számok. A részletekből kiderül, hogy ehhez néhány ár- és adóemelés elhalasztása, valamint a világpiac szerencsés helyzete is kell, és a nehézségeknek sincs még vége.
Óriási bikapiac közepén vagyunk, az idei tőkepiaci mozgásokat egyértelműen a mesterséges intelligencia körüli láz határozta meg az Egyesült Államokban. Az elmúlt hetek korrekciója ellenére továbbra is látványos felülteljesítés jellemzi ezt a piaci szegmenst – másképp fogalmazva: a tőkepiac sokkal rosszabb állapotban lenne az AI-sztorik nélkül. De meddig tart a lelkesedés? Meglátásom szerint nincsenek igazán jó, biztos válaszok, ugyanakkor érdemes felidézni néhány elgondolkodtató történelmi analógiát.
Miért kell a cégvezetőknek felkészülniük az AI-irányított riválisokra?
