Egyetlen nap leforgása alatt sokféle érzelem jelenik meg a tudatunkban, ezek egy része kellemes, másik része kellemetlen, emellett az érzelmek az intenzitásukban is jelentősen eltérnek.

Az érzelemkifejezés a latin emovere szóból ered, ami kifelé irányuló mozgásra utal. Az érzelmeknek fontos szerepük van viselkedésünk motivációiban, a minket érő információk feldolgozásában és döntéseinkben. Jól ismert jelenség mindannyiunk számára, hogy jó hangulatban hajlamosak vagyunk pozitívabban értékelni a dolgokat, míg ha rossz a hangulatunk, lefelé minősítjük azokat.

Dacher Keltner amerikai pszichológus és kollégái 1993-as kísérletükben dühös és szomorú állapotba hozott embereket vizsgáltak, akikkel kellemetlen kimenetelű események (például lekésték a repülőgépet, elveszítették a tárcájukat) okait elemeztették. A dühös emberek hajlamosak voltak másokat hibáztatni a kellemetlen eseményekért, míg a szomorúak inkább a szerencsétlen körülményeket okolták.

Belső késztetések

A harag könnyen vezet agresszióhoz. Az agressziót olyan szándékos viselkedésnek tekintjük, amely verbális módon vagy fizikai tettekben mutatkozik meg, és amely mások bántalmazására irányul. Az agresszió tekintetében a kutatók különböző álláspontra helyezkednek, van, aki szerint veleszületett késztetés, és van, aki szerint az agresszív viselkedést a társainktól tanuljuk.

Bármelyik verzió legyen is igaz, ahogy a kutatások – többek között Leonard Berkowitz amerikai szociálpszichológus 1965-ös vizsgálata – alátámasztják: az agressziót nem szüntethetjük meg a kiélése révén.

De mi lehet a negatív indulatok hátterében? Mennyiben személyiségjellemző az agresszív viselkedés? Az 1986-ban elhunyt Szondi Lipót magyar származású, svájci pszichiáter a személyiségről alkotott felfogásában különválasztotta a szadisztikus agressziót és a kontrollálatlan durva indulatok, érzelmek által okozott agresszív viselkedést. A két viselkedés hátterében különböző eredetet találunk a személyiség belső késztetéseiben.

A szadisztikus agresszió elsősorban szexuális késztetésekhez köthető, végletes formájában a kéjgyilkos képében jelenhet meg. A durva indulatok, érzelmek által létrejött agresszió mögött az indulatos személyiség található, aki a szituációban felkeltett váratlan dühét, haragját vezeti le. A kétféle agresszív viselkedést fontos megkülönböztetni egymástól, mivel az agresszió feloldásának is eltérőek a módszerei.

Érdeklik konkrét megoldások? Olvassa tovább Kiss Enikő Csilla pszichológus, egyetemi tanár cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, melynek témája: újrakezdés a bizonytalanság korában.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.