© hvg.hu

A nagymamának küldött levelekre oda kellett írni U. P. Oroszlány. Utolsó posta; s ez olyan titokzatosan hangzott, mintha a nagymama a világ végén lakott volna, illetve még azon is túl egy lépéssel - írja Esterházy Péter 2000-ben megjelent családregényében, a Harmonia Caelestisben. A gyorsan bestsellerré vált, eddig kilenc nyelvre lefordított mű tette - újra - szélesebb körben ismertté az egykor a teljes némasági fogadalmat tett kamalduli szerzetesek által lakott majki remetelakásokat, ahol 1973-ig, az Esterházy család világháború utáni kálváriája idején az író nagymamája is lakott, s ahová a regény több eseménye is kötődik. A 2001 óta ismét látogatható (az átkosban bányászlakásként, úttörőtáborként is használt, hat éve a Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe került) ingatlanegyüttes iránt az utóbbi években érezhetően megnőtt az érdeklődés - mondták el a HVG-nek Majkon.

Sokan a regény miatt keresik fel az Oroszlány melletti erdőségben megbúvó, ma már leginkább skanzenre emlékeztető parányi települést, ahol még az óratoronyban megszólaló zenét is a regényre hangszerelték: a harangjáték Esterházy Pál Harmonia Caelestisét játssza. A felújított - azonos mintára készült - 17 remetelakásból jelenleg egy látogatható; a többit cégek, hivatalok (például a Kincstár) használják vállalati üdülőként. A kolostorépület - amelynek ebédlőjét egy viszonylag épen megmaradt Utolsó vacsora-festmény díszíti - még a történelemtől viharos arcát mutatja, de legalább már az enyészettől megmenekülni látszik.

Az ismert regényekben szereplő kultikus helyszínek tömeges fölkeresésére s így kiemelt turisztikai célponttá válására már régebben is volt példa. Melyik általános iskolás ne járt volna az egri várban, Bornemissza Gergely és Vicuska romantikus kalandjait megidézve? Az utóbbi években azonban olyan helyszínek iránt is megnőtt az érdeklődés, amelyeket korábban csak elvétve látogattak a turisták, s igazán egy-egy regény tette ismertté őket.

A kilencvenes évek elején sokan Faludy György Pokolbéli víg napjaim című könyvének megjelenése után keresték fel az akkor még teljesen elhagyatott recski kényszertábor helyszínét. S bár ez esetben a politikai változás is segítette, hogy az addigi gazos, bozótos területen, ahol elég sok fantázia kellett a múlt felidézéséhez, 1996-ban emlékpark létesüljön, a Faludy-regény sokat lendített és lendít még ma is a hely ismertségén.

A regényturizmus "alfaja", amikor nem autentikus helyszínek iránt nő meg a turisztikai érdeklődés, hanem olyan épületek iránt, ahol az irodalmi mű alapján készült filmek felvételei készültek. Ezt a vonzerőt már korábban is több helyütt igyekeztek kihasználni az érdeklődés felkeltésére: a siklósi várban például külön emlékkiállítása van a harminc éve itt forgatott Tenkes kapitányának, ma pedig az abban főszerepet játszó, tavaly elhunyt Zenthe Ferencnek. A fővárosiak körében közkedvelt kirándulóhely a pilisborosjenői "egri vár" is, ahol a Gárdonyi-regény filmes adaptációja készült.

A néhány éve szállóként újra megnyitott parádsasvári kastélyban fotókiállítás emlékeztet az épület falai között néhány éve újraforgatott - a harmincas években Vitéz Miklós drámaíró ötlete alapján készült és Kabos Gyula alakítása révén híressé vált - Meseautó című filmre. Az erős vizuális élményekkel dolgozó filmeseknek amúgy is könnyebb a dolguk, mint a regényíróknak. Ma már a valóságban is üzemel például a Tinnyét Piliscsabával összekötő út mentén, a Garancsi-tó partján az Üvegtigris büfé, amelyet eredetileg csak a hasonló című fim forgatására, díszletként állítottak fel. A mozis forgatókönyv szerint gyér látogatottságú lakókocsi-étkezde - alighanem a filmnek köszönhetően - a múlt hét végén, munkatársunk ottjártakor, mindenesetre élénk vendégforgalmat mutatott.

DOBSZAY JÁNOS