Nemsokára újra a szerelmes bonviván szerepében tetszeleg Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, akinek a tervek szerint néhány hét múlva jelenik meg tizenkét dalt tartalmazó új albuma. Talán nem véletlen, hogy a politikus bariton nem szólóban adja elő magát, hanem profira támaszkodik: Mariano Apicella zenész-énekesre. A nápolyi dalokban utazó Apicella és a miniszterelnök már két közös lemezt kiadtak, a 2003-ban és a három évvel később megjelent korongokon szintén a románc játszotta a főszerepet. A nagybőgős Berlusconi egyébként fiatalon luxushajókon is énekelt, és pártja, a Forza Italia himnuszát is ő írta.

Az érzéseiről énekel az indonéz elnök

Nem Berlusconi az egyetlen politikus, akit homlokon csókolt a múzsa. Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök is a zeneiparban tüsténkedik, a napokban jelent meg harmadik albuma. „Az érzéseimet szeretném kifejezni, mint bárki más” – nyilatkozta Yudhoyono első CD-jének megjelenésekor 2007-ben. A szerelmes balladákat és vallásos dalokat az elnök – mint mondta – kiküldetései alatt, a hosszú repülőutakon szerzi.

Mellettük Hugo Chávez venezuelai elnök már-már polihisztornak tekinthető: több művészeti ágban is kipróbálta magát. Három éve adta ki CD-jét,

Chavez festménye a börtönből

melyen venezuelai népdalokat énekel. Az ötvenöt éves politikus Dalok mindenkorra című albumát a híradások szerint honfitársai ingyen élvezhették – ki tudja, talán éppen saját adójukból. Chávez festegetett is, igaz, kényszerűségből különösen sok szabad idő állt rendelkezésére. A hold a rácsok között című, aukcióra is bocsátott festményét börtönbüntetésének letöltése alatt alkotta 1992-ben.

Írói vénával is büszkélkednek politikusok. Dominique Villepin egykori francia miniszterelnök verseskötete és Napóleon utolsó napjairól szóló könyve is jól fogy.

Közismert egyébként, hogy diktatórikus hajlammal megáldott politikusok is szívesen játszanak a betűkkel: Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök is előszeretettel írt verseket és drámákat, és Oszama bin Laden is ismert költőként. A diktátorok művészi ambíciója egyébként nem új jelenség: Adolf Hitler festőművészi álmait sokan parodizálták már.

Több vezető politikus előbb alkotóként szerzett nevet, majd adta a fejét politizálásra. Gilberto Gil énekes és zeneszerző rövid ideig Brazília kulturális minisztere volt, majd visszatért a kottához. Az egyik leghíresebb példa Václav Havelé, aki befutott drámaíróként vált csehszlovák köztársasági elnökké 1989-ben és Göncz Árpád is komoly irodalmi munkásságot tudott a háta mögött, mire köztársasági elnök lett.

SD