A világ hét csodája: miért éppen ezek?
Nehéz volna felsorolni a mai világ hét csodáját, mégis erre tesznek kísérletet merész vállalkozók, akik internetes szavazáson bíztatják a tömegeket a voksolásra. Amint az történelmi kutatásokból kiderülni látszik, korábban sem volt mindig konszenzus arról, mi tekinthető az adott civilizáció és kor építészeti (vagy egyéb) csodájának.
Hol vannak már azok a békés idők, amikor minden kisiskolás fejből fújta az antikvitás hét csodáját? Meglehet, sok mindent át kell értékelnünk korábbi tudásunkból, mert mint kutatók figyelmeztetnek, nem minden volt úgy, ahogyan azt korábban esetlegesen megtanultuk. Vegyük például a klasszikus kor hét építészeti csodáját. Amiről mi tudunk, azt többek között szidóni Antipatrosztól tudjuk, aki a Krisztus előtti második században egy frappáns epigrammában szedte össze a kor nevezetességeit. Sokáig azt hihettük, hogy az akkoriban népszerű költő maga is végiglátogatta a nevezetes építményeket, ám mint kiderült, nagy valószínűséggel ő már nem csodálhatta meg például az akkor már minden bizonnyal romos babiloni függőkerteket. Persze, mit sem von le Antipatrosz költői érdemeiből, ha ő maga is netán csak szemtanúk, esetleg más források alapján írta meg klasszikus művét. A cikk folytatásáért kattintson!