szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A DNS-vizsgálatok tanúsága szerint ásófogú csőrös cet (Mesoplodon traversii) volt az a nősténybálna és borja, amelyeket a víz sodorta partra 2010. december 31-én Új-Zélandon, ahol később kimúltak.

A faj példányait akkor látták először kutatók  - jelentették be kedden az Aucklandi Egyetem szakemberei, akik vizsgálataikról a Current Biology című folyóiratban számoltak be.

A fajt korábban csupán csonttöredékekből azonosították. Eddig összesen három koponya- és állkapocsmaradvány került elő, az elsőt 1872-ben fedezték fel az Új-Zélandhoz tartozó Pitt-szigeten, majd az 1950-es években egy újabbat találtak, 26 évvel ezelőtt pedig egy harmadik került elő Chile partjainál. A kutatók azonban csupán 2002-ben végezték el a három koponyamaradvány DNS-vizsgálatát és kiderítették, hogy mindhárom ugyanahhoz a fajhoz tartozik.

Az 5,3 méteres nőstény és a 3,5 méteres borja esetében kezdetben azt feltételezték, hogy "közönséges" Gray-féle csőrös cetekről (Mesoplodon grayi) van szó. Ezek a leggyakoribb csőrös cetek Új-Zéland partjainál. 

"Ez az első eset, hogy egy ásófogú csőrös cetet a maga teljes valójában láttunk, ráadásul kettőt egyszerre" - hangsúlyozta a vizsgálatokat irányító Rochelle Constantine

A cetek csontvázát Wellingtonban, az Új-Zélandi Múzeumban állítják ki.

 

Alaposan megváltozik annak az agya, aki sokat (vagy keveset) olvas

Alaposan megváltozik annak az agya, aki sokat (vagy keveset) olvas

Az OpenAI állítja: az új MI-je már megüti egy átlagember szintjét

Az OpenAI állítja: az új MI-je már megüti egy átlagember szintjét

Megállapodott a Mohu a nagykanizsai céggel, amiért tüntettek a helyiek

Megállapodott a Mohu a nagykanizsai céggel, amiért tüntettek a helyiek

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is