Nyilvánvaló volt, hogy a szovjetek és szövetségeseik nem vesznek részt az 1984-es Los Angeles-i olimpián az ameriakaiak moszkvai bojkottja miatt, csupán az maradt kérdéses, milyen indokot fogalmaznak meg. Végül arra hivatkoztak, hogy a biztonság állítólagos hiánya miatt a szocialista országok sportvezetői féltik sportolóikat a kaliforniai metropolisz bűnözőitől.
1980 februárjában a téli olimpia rendben lezajlott a New York állambeli Lake Placidben. Amikor Carter amerikai elnök a győzteseket fogadta a Fehér Házban, szóba hozta, hogy a szovjetek 1979-es afganisztáni bevonulása miatt bojkottálni kellene a moszkvai olimpiát. A felvetésről aztán hónapokig hallgattak, így a bojkott bejelentésének a híre elég váratlanul érte a világot.
Az 1976-os játékok helyszínéül ugyan a kanadai Montreal városa szolgált, sokan mégis a frankofón és szeparatista Québec tartományt tekintették az igazi házigazdának. A szervezők karakán módon nem hívták meg Tajvant (Formosát), amely részvétele feltételéül szabta, hogy Kína néven indulhasson a versenyeken, ugyanakkor az olimpia áldozatául esett 26 afrikai ország bojkottjának.
A sokk ellenére az 1972-es müncheni olimpia a sport szempontjából rendkívül pozitívnak bizonyult. A legjelentősebb újságnak az NSZK-t messze felülmúló NDK előretörése számított, különösen evezésben és kajak-kenuban. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió a szokásosnál kevesebb érmet szerzett.
Bár a mexikói véres események miatt szóba került a játékok elhalasztása is, de Avery Brundage NOB-elnök, aki igazi konzervatív volt (még Dél-Afrikát is megpróbálta visszafogadtatni az olimpiai tagországok közé), keményen tartotta magát. A versenyek végül a rendőrség és a hadsereg szigorú őrizete alatt zajlottak le.
A japánok kíváncsiak voltak a világra, a világ pedig a japánokra. Tokió, egy feltörekvő gazdasági nagyhatalom fővárosa valós vagy tettetett lelkesedéssel, formális vagy szívből jövő szívélyességgel alárendelte magát a játékoknak.
Olaszország 1908-ban visszalépett az olimpia megrendezésétől. 1935-ben Mussolini már ragaszkodott hozzá, hogy Itália lássa vendégül a játékokat, ugyanakkor Japán is magának akarta az 1940-es olimpiát – amelyet meg sem tartottak. A NOB végül Rómát jelölte ki az 1960-as olimpia helyszínéül.
Az 1956-ig megrendezett 12 olimpiából kettőnek nem Európa, hanem Amerika adott otthont, ám lassanként nem lehetett figyelmen kívül hagyni Ausztrália és Óceánia előretörését a sportban. A déli féltekén végül Melbourne, az ausztrál metropolisz kapta meg elsőként a rendezés jogát, a versenyeket novemberben és decemberben tartották.
Németország és Japán visszatért az olimpiai családba, és a helsinki játékokon feltűnt Szovjetunió is, amely rögtön felzárkózott az Egyesült Államok mögé az éremtáblázaton. Az igazi bravúrt azonban a magyar küldöttség hajtotta végre. Hazánk a táblán a harmadik helyen végzett, de a lakosság számának arányában mi hoztuk el a legtöbb aranyat Helsinkiből.
A II. világháború miatt az 1940-es és az 1944-es olimpiát nem rendezték meg, az 1948-as játékok helyszínéül pedig a svéd Edström által irányított NOB Londont jelölte ki. A választáskor ugyanis azt tartották elsődleges szempontnak, hogy ne kelljen új létesítményekre költeni az újjáépítésre szánt összegeket.
Az Egyesült Államok Atlétikai Szövetsége arra kéri George W. Bush amerikai elnököt, hogy ne adjon kegyelmet a márciusban bebörtönzött Marion Jones-nak.
Mika Häkkinen, a McLaren-Mercedes kétszeres finn világbajnoka kifejtette: az istálló fiatal brit pilótája, Lewis Hamilton hosszú keresgélés után végre megtalálta önmagát, így már semmi sem állhat ő és a világbajnoki trófea közé.