„Ha van egy hülye gyerekem, akkor azt informatikus vagy műszaki pályára kell állítani. Ha ez volt a kormányzati üzenet, akkor ezt megértették a szülők” – reagált nem kis malíciával Polónyi István oktatáskutató lapunknak az államtitkári sikerjelentésre.

A felvételi ponthatárok szerdai nyilvánosságra hozatala után ugyanis Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára büszkén mondta, hogy "a fiatalok, a szülők és a pedagógusok megértették a kormány üzenetét”, mert a felsőoktatási stratégiában kijelölt területek visszaköszönnek a legnépszerűbb szakok között. Az első öt legnépszerűbb szak között szerepel műszaki, informatikai terület, a hatodik pedig az orvosképzés; ugyanakkor az első tizenöt legnépszerűbb között már ott van az ápolás és betegellátás, illetve a pedagógusképzés is – sorolta.

Korábban több diákot vettek fel, mint amennyien most jelentkeznek

Mielőtt belemennénk a részletekbe, nézzük meg, hány tanuló is kezdi a hallgatói pályafutását szeptembertől. Idén összesen 107 698-an jelentkeztek valamely felsőoktatási intézménybe, ebből 75 230 diáknak sikerült bejutnia. Tavaly mintegy kétezerrel kevesebb volt a jelentkező is és a bejutó is, tehát nagy változás nincs e téren.

Loading...

Hosszabb idősorra vetítve azért jelentős ingadozásokat látunk. A felsőoktatás expanziójának köszönhetően (amit mellesleg az első Orbán kormány indított be, akkor még Pokorni Zoltán miniszterrel az élen) a kétezres évek elején még a felvettek száma is magasabb volt, mint mostanában a jelentkezőké. Igaz, akkor még nem az volt az orbáni szlogen, hogy egy jó szakma többet ér egy diplománál.

2010 körül nagyjából százezren jutottak be a felsőoktatásba, aztán az új felsőoktatási törvény elfogadása után 2012-ben drasztikusan bezuhant ez a létszám, ami az utóbbi években újra felment 75 ezer körülire.

Mindezeket az ingadozásokat csak kis mértékben magyarázhatjuk a demográfiai adatokkal, sokkal inkább a költségvetési megszorítással, amit már a gazdasági elképzeléseket megfogalmazó Széll Kálmán Tervben rögzítettek. Drasztikus – 80 milliárdos – forráskivonást képzelt el a 2010-es évek elején a kormány, amit meg is valósított két lépésben, majd valamennyit visszapótolt egy nehezen átlátható rendszerben az elvonásból.

Ha valaki köszön, már felveszik

És akkor vissza a 2018-as ponthatárokhoz! A kormány által preferált, „termelési rendeltetésű” szakoknál a minimumpontszámot az alsó határnál húzták meg – mutat rá Polónyi. Ezek közül például a legnépszerűbb, mérnökinformatikusra bizonyos vidéki főiskolákon már 280 ponttal be lehetetett idén jutni. Ez szerinte nagyjából azt jelenti, „hogy ha valaki odamegy és köszön, azt felveszik”. Természetesen a Műegyetemre, ugyanilyen szakra, már nem ilyen egyszerű a bejutás, de oda se kellett 400 pont sem. És ugyanez igaz a vegyész-, a gépész-, a villamosmérnököknél is: sok helyre 280 ponttal már főiskolásnak tudhatja magát a diák.

Polónyi István

Túry Gergely

„A ponthatárhúzás úgy működik, hogy megvannak az intézményi kapacitások, megvan az alsó ponthatár, és utána addig mennek felfelé a pontokkal, amíg be nem telnek a kapacitások” – foglalja össze Polónyi. Így, ha egy kis intézmény egyes szakjaira nem nagyon jelentkeznek, leszorítják a minimumra pontokat. (Ha viszont egy kis szakra egy diák jelentkezik, de annak kitűnő tanulmányi eredményei vannak és több nyelvvizsgája, versenyeredményei, akkor kiugróan magas lehet oda a pontszám, mint történt ez az ELTE német-latin tanár szakán.)

A kérdés csak az, hogy jó-e az a gyereknek és a társadalomnak, ha 280 pontos starttal készül valaki informatikusnak. Másrészt, sok diák (becslések szerint mintegy 20 százalék) nem arra a szakra jelentkezik, ami igazán érdekli, hiszen látja, hogy az igazán neki való helyekre nem tudna bejutni. De jó-e az, hogy ha valaki kényszerből választ magának más pályát? Polónyi a saját példáján szemlélteti az utóbbi helyzetet: ő vasúti gépészetre ment, de kiderült, hogy nem is szereti és nincs is szükség ilyen tudásra, végül közgazdász lett. „Jó ez? Nekem csomó fölöslegesen lekötött energiám ment rá, az államnak pedig egy csomó erőforrása ment a levesbe.”

Valamit azért megértettek a szülők

Az oktatáskutató szerint tehát nem igazán értették meg a szülők a munkaalapú társadalomra hivatkozó kormányzati nyomást. Annyi látszik ebből, hogy a társadalomtudományi szakok felé valóban csökkent az érdeklődés, az informatika területek felé pedig tartósan magas (de mint láttuk, az sok kérdést vet fel).

Túry Gergely

Legtöbben azonban idén is – a kormány által enyhén szólva nem preferált – gazdaságtudományi szakokra jelentkeztek, és továbbra is nagyon népszerűek a bölcsészettudományi és jogász szakok is. Pedig utóbbiaknál például nem sok államilag támogatott hely van, és oda is elég magas pontszámmal lehet csak bejutni. Sőt, vannak olyan – jellemzően elit – egyetemek, ahova költségtérítéses képzésre magasabb pontszámmal lehetett bejutni, mint az állami helyekre.

Előre, pedagógusok

Polónyi a pedagógusképzésben sem lát nagy elmozdulást, nem sikerült radikális változásokat elérni ezek népszerűségében. Ugyan mintha kicsit magasabbak lennének a pontszámok az osztatlan tanárképzésekre, s így e képzések – a pontszámokat tekintve – a legalacsonyabb presztízsű szintről a középszintre emelkedtek, de a területen a nyelvszakok a kiugróan keresettek, ott a nyelvvizsgák miatt eleve magasabbra lehet meghúzni a ponthatárokat. A nem nyelvszakos képzések pedig továbbra sem túl kecsegtetők a mai diákoknak. Ráadásul a tanár szakos hallgatóknál a legkisebb a nyelvvizsgák aránya, így ott van a legtöbb ki nem adott diploma.

Ha nem változtatják meg a jogszabályokat (azaz, hogy felvételi követelmény a nyelvvizsga), akkor két év múlva éppen a pedagógus, illetve a műszaki és az informatikai szakok lesznek a legnagyobb bajban – már a bemenetnél is. „Nem tudom, mennyire vizsgálják ezt a minisztériumban, de ha nem törlik el ezt a jogszabályt, csúnya meglepetés lesz, és éppen azokon a szakokon, ahova most alacsony ponttal lehet bekerülni.”

Tele leszünk diplomás ápolókkal?

A legnépszerűbb orvosi-egészségtudományi képzés idén is az ápolás és betegellátás, ami első látásra örvendetes. Polónyi szerint ebbe sokfajta részterület tartozik, a mentőstől a gyógytornászig. Az utóbbi például nagyon népszerű, a bekerülési pont ide 325-435 volt.

Túry Gergely

Ám, ha valaki elvégzi ezeket a szakokat, egyáltalán nem biztos, hogy később a pályán vagy az országban is maradnak. Ha valaki tud például németül, Ausztriában vagy Németországban nagyon gyorsan talál jól fizető állást. Nagyon nagy mértékű már évek óta az ápolóelvándorlás, csak erről kevesebbet beszélünk, mint az orvosokéról.

Összességében tehát abban látszik valamennyire a kormányzati „terelés”, hogy a társadalomtudományok visszaszorultak, e szakokra kevesebben jelentkeznek, innen átorientálódtak a diákok más területekre, a (vegyes minőségű) informatikai szakok pedig népszerűek. De továbbra is a gazdasági és a bölcsész szakokat keresik a végzős középiskolások.