Ballai Vince

Mondhatják, hogy fontos a természet, de nem tudják beépíteni a közgazdaságtanba – interjú Partha Dasguptával

A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele.


Ki kellene törnünk a GDP mágikus köréből, de túlságosan is rabjai vagyunk

Nem jól mutatja a GDP az emberiség fejlődését, mert nem számol egy nagyon fontos összetevővel, amit nem kezelhetünk korlátlanul kiaknázható erőforrásként. Pedig már akkorák az igényeink, és olyan ütemben használjuk ki a természetet, hogy az egyre inkább a kárára válik. Mintha minden halat kihalászna a tóból a helyi halgazdaság. Partha Dasgupta közgazdász, a Cambridge-i Egyetem professzora a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen igyekezett közgazdász-nyelvre lefordítani az ökológiai válságot, ami egyben a végletekig kifacsart természeti tőke válsága.


Madárinfluenza: minden adott az évente többször lecsapó tökéletes járványviharhoz

Tüntetést szerveznek péntek délutánra az Agrárminisztérium elé a kacsa- és libatartók, akik megelégelték, hogy nem kapnak kellő segítséget a madárinfluenza kezeléséhez. Az azonban, hogy a járvány évről évre visszatér, ágazati sajátosság, hozzájárul a túl nagy telepsűrűség, egyes termelők hanyagabb hozzáállása, a kevés állategészségügyi szakember és paradox módon a garantált kártalanítás is.


A klímaváltozás buszán ülünk, féktávolságon belül van a fal, mindenki előtt van gáz- és fékpedál – ön épp melyiket nyomja?

A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.


Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis, kéknyelv – mi történik a magyar állatfarmokon?

Súlyosabb és kevésbé súlyos fertőzések miatt is aggódhatnak az állattenyésztők ezekben a hónapokban. Van, amihez már hozzászoktak, van, ami fél évszázad után került elő váratlanul, és van, ami még csak fenyegetés, de elkerülhetetlennek tűnik. Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis és kéknyelv betegség – íme a haszonállatokat leginkább tizedelő kórok, és a velük kapcsolatos, hol jobban, hol rosszabbul működő védekező reflexek.




Madarak látóhatártól látóhatárig – kékvércseszemlén voltunk Angolában

Sötétben kell indulni, sötétedésig maradni, csendben osonni, hogy a maga teljességében élhessük át a kék vércsék angolai világtalálkozóját. Nagy dumás spanyol fotósok, madárfelismerésben bajnok ornitológus, elképesztő tömegben nyüzsgő-vijjogó ragadozó madarak. Riport Mungo-külsőről, ahol a világ összes kék vércséje megfordul márciusban.



Szinte láthatatlan vérszívókkal jön az új veszély a száj- és körömfájás után: a szomszédban már százával fertőz a kéknyelv vírusa

Lázas, nyáladzó, elkékülő nyelvüket nyújtogató kérődzőkkel, térden csúszó juhokkal, „táncoló” marhákkal szembesülhetnek azok a tenyésztők, akik állatait megfertőzte a vírus. Ausztriában több száz esetet észleltek a napokban, de szinte egész Nyugat-Európában ott van már a szinte láthatatlanul apró szúnyogok terjesztette vírus. A kéknyelv betegség nem annyira durva, mint a száj- és körömfájás, de esetleges hazai megjelenése már túl sok lehet az eleve túlfeszített állategészségügynek és a piaci pszichózis által is sújtott húságazatnak. A kormányzat mindenesetre már készül rá.


Hogyan csinálna turisztikai attrakciót milliónyi madárból néhány magyar Angolában?

Miért emlegetik lelkesen Budapestet egy félreeső angolai faluban a helyiek? Miért ültetnek mangófát spanyol fotósok egy helyi kukoricaföldjén? Miért érzi közelinek a magyarokat a soba grande? Egyáltalán, ki az a soba grande? Megnéztük, mit lehet kezdeni magyar madarászok világra szóló felfedezésével Angola központi fennsíkján, ahol kék vércsék milliói nyüzsögnek minden tavasszal.




Bármikor, bárkivel előfordulhat Magyarországon – mit tudunk tenni a kert végébe ledobott akkugyárral? – zCast

A környezetvédelem olyan terület, ahol sokan először szembesülnek azzal, hogy a hatalom veszélyezteti a jogaikat, többek között ezért, és a címben jelzett gondolat miatt is fontos, hogy mindenki tudja, mit tehet, ha szembeszállna az aktuális új nagy akkugyárral vagy bármilyen környezetvédelmi problémával. Ebben segít a zCast legújabb adása: sikerek, kudarcok, civil aktivizmus és a párbeszéd alapfeltételei.



10 milliárd felett az állami élelmiszermentés költségei, érdemi eredmény nincs, de Tiborcznak már jutott falat

Három éve alapították az állami Élelmiszermentő Központot azzal a céllal, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást, és a rászorulóknak juttassák a lejárat közeli élelmiszereket. A központra eddig több mint 8 milliárd forintot költött az állam, és idénre további bő 2 milliárdot szánnak rá, jóllehet a rábízott tevékenységet egyelőre nem látszik űzni, csak, mivel beszél róla és adományt is gyűjt, legfeljebb hobbi szinten. Eközben az általa kiírt közbeszerzéseken kormányhoz egészen közel álló szereplők is tarolnak.


Sorra rendelik el az állattelepeken a vesztegzárat a most felbukkant ragályos kór miatt, amely egyetlen csapással milliárdos kárt okozott

Eddig 1700 szarvasmarhát kell leölni Kisbajcson a ragadós száj- és körömfájásos megbetegedések miatt. A kórokozó nem véletlenül kapta a ragadós melléknevet: rendkívül fertőző, és a hazai nem szárnyas haszonállatok zömére kockázatot jelent. Állattartók tízezrei aggódhatnak állatok százezreiért. A betegség globálisan 28 milliárd dolláros kárt okoz, nem véletlen a szigorú intézkedések sora, és az, hogy az érintett telepet a miniszterelnök is csak kívülről nézhette meg.


Eljött a nagy pillanat a kis napelemeseknek: szombattól piaci áron veszi át tőlük az áramot egy hazai cég

Elindította szolgáltatását az első aggregátorcég, amely a háztartási napelemesek többletáramát árulja majd az áramtőzsdén. Azt ígérik, hogy a hivatalos átvételi árhoz képest akár háromszoros árat is el lehet érni így, ami jelentősen javíthatja a bruttó elszámolásba kerülő rendszerek megtérülését, és kedvet csinálhat újak telepítéséhez, tovább zöldítve a hazai energiatermelést.



Négy éve van hidrogénstratégiánk, de mire mentünk vele

Bár adtak át fejlesztéseket, a 2021-es ambiciózus magyar hidrogénstratégiáról kevés konkrétum derült ki eddig. Tavaly készül el az első, nem kísérleti és nem tesztcélú, értelmezhető kapacitású ipari hidrogénüzem, magánberuházásban, a Mol saját projektjeként. Logikus, hogy az olajcég lágymányosi központjában tartották az idei hidrogén-konferenciát. Sokat elárul azonban, hogy az ott előadó Lantos Csaba energiaügyi miniszter milyen újdonságokkal állt elő.