Orbán kicsit előreszaladt: már most megváltoztatta Macedónia nevét
A magyar miniszterelnök megelőlegezte a balkáni ország névváltoztatását, pedig az még messze nem végleges.
A magyar miniszterelnök megelőlegezte a balkáni ország névváltoztatását, pedig az még messze nem végleges.
Hajnal Gabriella személyében új miniszteri biztost neveztek ki. Neve onnan lehet ismerős, hogy egyébként az iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke.
Kovács Tamás történész, levéltáros lett a budapesti Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény új igazgatója.
Üdvözli a szerdai lengyel–olasz összefogást, szerinte ez azt jelenti, hogy a migrációellenes jobboldal is nemzetközi akar lenni – mondta Orbán Viktor a csütörtöki rendkívüli Kormányinfón. A miniszterelnök drukkol a populista jobboldalnak, szeretné, ha jobbra tőle lenne egy új politikai erő, amivel együttműködve az Európai Néppárt végre nem a másik, a bevándorláspárti irányba kacsintana. Azt is megismételte, hogy Matteo Salvini a hőse.
Az Alkotmánybíróság 2018-as munkájáról szóló összegzésben az a legbeszédesebb, hogy a testület miről nem akart, nem tudott, vagy nem mert dönteni.
Volt, aki több mint 12 óra hosszat beszélt május óta a parlamentben, és volt, aki egy másodpercet sem. A statisztikák persze nem sokat mondanak a viták értelméről és a törvények minőségéről, de a számok sem tanulság nélküliek.
Az örökös „törvényalkotási rohanás” a kormányzó többségnek sem jó: a képviselők ma már idejük jelentős részét a frissen hozott törvények kijavítására kénytelenek fordítani. Ilyenkor azt szokták az indoklásba írni, hogy „pontosítás”. No de pontosítani azt kell, ami pontatlan. Nem lehetne eleve pontosan fogalmazni?
Ki nem hirdetett, hatályban nem lévő törvényre hivatkozva küldték el az Állami Számvevőszék dolgozóit pár nappal karácsony előtt.
A testület megsemmisített egy paragrafust, amely szerinte sértette a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz fűződő jogot.
A bírósági ítélet szerint nem jár azért kártérítés, ha valaki egy arcüreg- és orrsövényműtét után 80 százalékos bénulást szenved. De hogy legalább a nem teljes körű tájékoztatásért kap-e valamilyen kártérítést a beteg, azt még nem vizsgálták meg 11 évvel a műtét után, a panaszos ezt újabb eljárásban kell, hogy megtegye, ha még szeretné.
November 1. helyett jövő július 1-től kapnak 8 százalékos béremelést az egészségügyi szakdolgozók és védőnők, egyúttal az alapellátásban foglalkoztatott védőnőkre is kiterjesztik „az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok” hatályát – olvasható egy hétfő este kiadott kormányhatározatban.
Most már nem pletyka, hanem kormányhatározat: vidékre kerülhet az egyik legnépszerűbb fővárosi múzeum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika téri terjeszkedése miatt kilakoltatott Természettudományi Múzeum.
A nemzetközi sportverseny rendezésére 755 millió forint központi költségvetési többletforrást utalt ki a kormány.
És ösztönző támogatást is.
Rég nem látott vitát idézett elő az Alkotmánybíróságon az, hogy az MNB alelnöke hozhatott-e egyszemélyi döntéseket.
Szerda késő este a Magyar Közlönyben közzétették, amit már tudni lehetett: 2,7 százalékkal nőnek januártól a nyugdíjak.
Az áprilisi választásokon több ezer szavazattal legyőzte Kucsák László fideszes politikust a szocialista Kunhalmi Ágnes, így Kucsák nem lett országgyűlési képviselő. Most azonban mégis miniszteri biztossá nevezték ki őt, igaz, pénzt nem kap munkájáért, csak egyéb juttatásokat.
A törvényalkotási bizottság által szerda este benyújtott szöveg alapján már nem csak kollektív szerződés esetén lehet több túlóra.
Az Állami Operaház felújítását, valamint új műhelyházának és próbaközpontjának felépítését átadják az egész Liget-programot kezelő állami Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. által alapítandó társaságnak, és ennek érdekében még az Operaház és műhelyei épületének, valamint az épülő új létesítmények ingatlanainak vagyonkezelési jogát is ez a projekttársaság kapja meg. Ezt javasolta csütörtökön az országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy kulturális törvénycsomag részeként.
Nem ütközik nemzetközi szerződésbe, és így az alaptörvénybe sem, hogy az úgynevezett adóerő-képesség alapján elveszik a jobb módú települések bevételének egy részét – mondta ki ezúttal egyhangúlag az Alkotmánybíróság.