Nemcsak társadalmi vita nélkül, de szinte minden szabályt mellőzve épülhet Budapesten, a Kossuth Lajos térre nyíló Alkotmány utcában a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye egy új kormányrendelet szerint. Azt már korábban kimondták, hogy nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást lefolytatni, országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek nincs helye, a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye nem kérhető, közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye, és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni. Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. (Erről azt mondja a jogszabály, hogy a fedezetkezelő „az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében” működik közre.)

A szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének „részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető”. Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.

A Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére visszahelyezendő egykori vértanú-emlékmű körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Ugyanakkor ez év végéről 2020. június 30-ra tolták ki azt a határidőt, ameddig a Néprajzi Múzeumot ki kell költöztetni az egykori és majdani Kúria épületéből, és el kell helyezni. Ez nem csak a városligeti beruházások csúszásával függhet össze, hanem – bár a közlönyben megjelent szöveg ezt nem említi – a Politikatörténeti Intézet kiköltöztetésének a további perek miatti csúszásával is.