Bár az Alkotmánybíróság nemrég elutasította az önálló környezetvédelmi hatóságok megszüntetése elleni alkotmányjogi panaszt, azt már nem tűrte el szó nélkül, hogy másodfokon ugyanaz bírálhasson el egy ügyet, aki korábban már döntött róla. Ezért az Ab megsemmisítette egy 2016-os kormányrendelet egyik pontját.
Egy céget a Pest megyei Kormányhivatal hulladékgazdálkodási bírsággal sújtott, ami ellen az érintett fellebbezett. Ezt az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek kellett volna elbírálnia, csakhogy ezt a hivatalt 2016 végével megszüntették, és éppen a Pest Megyei Kormányhivatal lett a jogutódja. Így a panaszost az a meglepetés érte, hogy ugyanannak a kormányhivatal-vezetőnek a megbízásából ugyanaz a főosztályvezető utasította el a fellebbezését (bár a büntetést enyhítve), aki az eredeti döntést hozta. Az akkor még Földművelésügyinek nevezett minisztérium pedig elismerte ugyan, hogy egy másik törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, de közölte, hogy nem tud mást kijelölni a fellebbezés elbírálására, mert nincs más azonos hatáskörű szerv.
A cég ezután pert indított, és az ügyet tárgyaló bíró fordult az Alkotmánybírósághoz, amely igazat adott neki: ez a megoldás alaptörvény-ellenes, mert sérti a jogorvoslathoz való jogot. Március elején az Ab arra hivatkozva utasította el a környezetvédelmi hatóságok megszüntetése elleni panaszt, hogy „pusztán szervezeti átalakítás történt, hatáskörök nem vesztek el … nincs szükség különálló szakhatóságra, ha a közigazgatási hatóság maga is rendelkezik a kellő szakértelemmel.” Most azonban a testület hozzátette ehhez: az országgyűlés szervezetátalakítási joga nem korlátlan. Elfogadhatatlan, hogy az átszervezés következtében ugyanaz legyen a másodfokú elbíráló, aki első fokon döntött. A kormány kötelessége lett volna megfelelő átmeneti szabályt alkotni.
A bírói kezdeményezés 2018. június 1-én érkezett az Alkotmánybírósághoz. A határozat nem szól arról, hogy a testület az alaptörvényben előírt 90 nap helyett miért csak 291 nap múlva, március 19-én döntött az ügyről, és az ilyen keltezést viselő döntést miért további két hét után, április 2-án tette közzé.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
