Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Egy szigligeti polgár szerint sérti az ő tulajdonhoz és vállalkozáshoz fűződő alkotmányos jogát, hogy a telkén nem építhet állattartást szolgáló épületet, de az Alkotmánybíróság elutasította az ügyet tárgyaló bíró kezdeményezését.
Az érintett felépített egy istállót és egy szénatárolót, de az építési hatóság ezeket le akarja bontatni, mert egyebek közt a Balaton-törvény szabályaiba ütköznek. E döntés ellen indult a per, amelyben a bíró alaptörvénysértést látott, és az Ab-hoz fordult. Szerinte nincs kellő indoka annak, hogy egy mezőgazdasági őstermelőnek megtiltsák az állattartást, és korlátozzák a tulajdona használatát. A törvény szerint ugyanis a „szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetében” csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken szabad építkezni, és lakáson kívül ott is „kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet”.
Az egyhangúlag hozott Ab-határozat szerint valóban korlátozásról van szó, de az nem aránytalan, és ezért nem alaptörvénysértő. A Balaton körül ugyanis 27 övezet van, és a vitatott tilalom ezek közül csak egyre vonatkozik. Közérdek, hogy „meghatározott, potenciálisan a Balaton vízminőségét, a balatoni tájat, illetőleg a Balaton környékén élők életminőségét károsan befolyásoló tevékenységeket a jogalkotó korlátozzon”. Ráadásul Szigliget teljes kül- és belterülete védett terület, aminek célja egyebek között a táj jellegének megőrzése, természeti értékeinek védelme, és „a természetszerű gazdálkodási módok elterjesztésének révén végső soron a Balaton vízminőségének javítása”.
Az alkotmánybírák hivatkoznak az Alaptörvénynek arra a ritkán emlegetett – és a korábbi alkotmányhoz képest új – mondatára, hogy „A tulajdon társadalmi felelősséggel jár”. Vagyis a vállalkozás joga nem korlátozhatatlan: „senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás … gyakorlásához”.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Milyen tényezők befolyásolják a haj egészségét? Mekkora mértékű hajhullás a normális? Valóban más a férfiak és a nők hajritkulása? És mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.
Legfeljebb 50 millió forintot lehet majd felvenni 3 százalékos kamaton.
Gyökeresen átalakul a járműtervezés gyakorlata, s ebben egy magyar startup, a Shapr3D is meghatározó szerephez jutott. Közben gyorsan terjed a mesterséges intelligencia használata is.
A NER fői nagyvállalkozója csak a kockázatosnak ítélhető közbeszerzések keretében akár 2,2 ezer milliárd forint járadékot zsebelt be bő tíz év alatt.
Jogerős ítélet kötelezi az intézményt, hogy elárulja: ki keresett azon, hogy egy magáncégnek fizető betegek soron kívül részesülhettek az állami kórház szolgáltatásaiból.
Milyen autó képes erre egyáltalán?