Belefér az Alaptörvénybe a Balaton-parti építéskorlátozás

Az érintett felépített egy istállót és egy szénatárolót, de az építési hatóság ezeket le akarja bontatni, mert egyebek közt a Balaton-törvény szabályaiba ütköznek. E döntés ellen indult a per, amelyben a bíró alaptörvénysértést látott, és az Ab-hoz fordult. Szerinte nincs kellő indoka annak, hogy egy mezőgazdasági őstermelőnek megtiltsák az állattartást, és korlátozzák a tulajdona használatát. A törvény szerint ugyanis a „szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetében” csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken szabad építkezni, és lakáson kívül ott is „kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet”.

Az egyhangúlag hozott Ab-határozat szerint valóban korlátozásról van szó, de az nem aránytalan, és ezért nem alaptörvénysértő. A Balaton körül ugyanis 27 övezet van, és a vitatott tilalom ezek közül csak egyre vonatkozik. Közérdek, hogy „meghatározott, potenciálisan a Balaton vízminőségét, a balatoni tájat, illetőleg a Balaton környékén élők életminőségét károsan befolyásoló tevékenységeket a jogalkotó korlátozzon”. Ráadásul Szigliget teljes kül- és belterülete védett terület, aminek célja egyebek között a táj jellegének megőrzése, természeti értékeinek védelme, és „a természetszerű gazdálkodási módok elterjesztésének révén végső soron a Balaton vízminőségének javítása”.

Az alkotmánybírák hivatkoznak az Alaptörvénynek arra a ritkán emlegetett – és a korábbi alkotmányhoz képest új – mondatára, hogy „A tulajdon társadalmi felelősséggel jár”. Vagyis a vállalkozás joga nem korlátozhatatlan: „senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás … gyakorlásához”.