Putyin és a Pussy Riot között egyensúlyoz a Moszkvában nyílt grandiózus kultúrintézmény
A politikát a Putyin-rezsim elvárásaihoz igazodva mellőzné, ám világhírű kortárs művészeket mutatna be új moszkvai múzeumában Leonyid Mihelszon orosz iparmágnás.
A politikát a Putyin-rezsim elvárásaihoz igazodva mellőzné, ám világhírű kortárs művészeket mutatna be új moszkvai múzeumában Leonyid Mihelszon orosz iparmágnás.
Bár a tavalyi év egyik legvitatottabb új múzeumépülete, mégis méltó a legnagyobb norvég festő, Edvard Munch lenyűgöző életművéhez.
Négy év késéssel indult el a hongkongi M+ múzeum, amelynek alapításáról 14 éve, a maihoz képest lényegesen lazább kínai függelmi viszony idején döntöttek.
A náciknak gyártott fegyvereken meggazdagodó Emil Georg Bührle kollekciójának kiállításán elmaradt az igazi szembenézés a befogadott gyűjtemény múltjával.
Ahol értelmezik, jelzőkkel látják el, ott szűkül a demokrácia, csorbul a művészi szabadság – mondja a világ egyik vezető fotóművésze, aki a londoni Tate és a New York-i MoMA között a budapesti Trafóban állít ki.
Több évtizedes csend után elmozdult a holtpontról a gyarmati időkben a Benini Királyságból, a mai Nigéria területéről elrabolt műtárgyak visszaszolgáltatásának ügye.
A műkereskedelem aktuális állapotát elemző írások rendszerint az előző évvel való összehasonlításból indulnak ki. Azt vizsgálják, hogyan változott a forgalom összvolumene és annak megoszlása az egyes műpiaci csatornák, a különböző földrajzi régiók, a művészettörténeti korszakok, a „hagyományos” és progresszív műfajok vagy az egyes stílusirányzatok között.
A forgalom tavaly visszaesett, ám a pandémia ellenére szépen gyarapodó szupergazdagok műgyűjtő-szenvedélye a kritikus időkben sem lanyhult. A magyar piac kevésbé tudta kivédeni a negatív hatásokat.
Több mint fél évszázaddal a halála után lett a műgyűjtők nagy kedvence Sanyu (Chang Yu), a Párizsban új hazára lelt kínai festő.
Mike Winkelmann, művésznevén Beeple digitális kollázsa új fejezetet nyitott a kortárs képzőművészetben és a műkereskedelemben. A Christie'snél most először kriptovalutában is lehetett fizetni.
Az absztrakt művészet a gondolkodás szabadságát népszerűsíti – vallja a műfaj egyik legnagyobb élő klasszikusa, Sean Scully, akinek régen várt kiállítása a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére is megnyílhatott a Magyar Nemzeti Galériában.
Páratlanul gazdag életművét hét évtized alatt Franciaországban hozta létre Reigl Judit, a múlt pénteken 97 éves korában elhunyt egyik legismertebb magyar származású képzőművész, akinek az utóbbi időben már rekordáron keltek el az alkotásai a hazai és a külföldi aukciókon is.
Budapesten is az engedélye nélkül rendeztek kiállítást a rejtőzködő utcai művész alkotásaiból, pedig Banksy immár két évtizede az egyik legkeresettebb világsztár a műkincspiacon. Művei dollármilliókért kelnek el az aukciókon, de emellett jól menő ajándékboltja és szállodája is van.
A menetrendet betartva idén november közepén is megjelent a művészeti szcéna szereplőit rangsoroló listák legismertebbje, az ArtReview Power 100-a, és miközben ezt is viták fogják kísérni, a rangsor ezúttal „konszenzusosabbnak” tűnik az elmúlt években közzétetteknél.A képzeletbeli dobogó legfelső fokára a brit művészeti folyóirat zsűrije olyan szereplőt állított, aki szinte mindig benne volt a TOP 10-ben, de talán még sosem érdemelte ki annyira az első helyet, mint idén.
Az embert gyakran kitaszítottnak ábrázoló műveiben Farkas István mintha előre megérezte volna a sorsfordító történéseket. A még mindig nem a rangján kezelt XX. századi festőről minden eddiginél átfogóbb képet ad a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása.
A világhírű velencei Peggy Guggenheim Gyűjtemény igazgatónője kapta idén a MOME Moholy-Nagy-díját. Karole P. B. Vail volt a kurátora 2016-ban annak a retrospektív kiállításnak, amely a 20. század egyik legnagyobb hatású művészének az életművét mutatta be a New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeumban.
A világ leghíresebb és a világ legdrágább festménye sem látható a Louvre gigatárlatán, amely Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója alkalmából október végén nyílt meg Párizsban. A világ egyik legnagyobb idei kulturális eseményén ugyanakkor fény derül a reneszánsz polihisztor számos "műhelytitkára".
Sokatmondó, címében napjainkra is reflektáló kiállítással idézi meg a nagy osztrák festő, Oscar Kokoschka életművét a bécsi Leopold Múzeum.
Sokatmondó, címében napjainkra is reflektáló kiállítással idézi meg a nagy osztrák festő, Oscar Kokoschka életművét a bécsi Leopold Múzeum.