Az embert gyakran kitaszítottnak ábrázoló műveiben Farkas István mintha előre megérezte volna a sorsfordító történéseket. A még mindig nem a rangján kezelt XX. századi festőről minden eddiginél átfogóbb képet ad a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása.
A világhírű velencei Peggy Guggenheim Gyűjtemény igazgatónője kapta idén a MOME Moholy-Nagy-díját. Karole P. B. Vail volt a kurátora 2016-ban annak a retrospektív kiállításnak, amely a 20. század egyik legnagyobb hatású művészének az életművét mutatta be a New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeumban.
A világ leghíresebb és a világ legdrágább festménye sem látható a Louvre gigatárlatán, amely Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója alkalmából október végén nyílt meg Párizsban. A világ egyik legnagyobb idei kulturális eseményén ugyanakkor fény derül a reneszánsz polihisztor számos "műhelytitkára".
Maurer Dóra a Magyarországon élő magyar művészek közül először mutatkozhat be önálló kiállításon a világ egyik legismertebb múzeumában.
Sokatmondó, címében napjainkra is reflektáló kiállítással idézi meg a nagy osztrák festő, Oscar Kokoschka életművét a bécsi Leopold Múzeum.
Talányos az eredete a többéves rekonstrukció után újra látogatható Szépművészeti Múzeum látványosságának, az ágaskodó lovat megzabolázó alakot ábrázoló, alig 24 centiméteres bronzszobornak, amelyet január 6-ig lehet megtekinteni.
Stílusát egy időben nyersnek és durvának tartották, aztán új Boschként ünnepelték a képein az élet színházáról elevenen, szellemesen és szatirikusan mesélő flamand festőt, akinek életművét megatárlat mutatja be Bécsben.
Lehet, hogy a Christie's aukciósház úttörő vállalkozása nyomán sokadszorra is újra kell gondolni, mi tekinthető művészetnek.
A nemzetközi művészeti életben magasan jegyzett Okwui Enwezor önként távozott, de elhatározásában a bajor kultúrpolitikában is érzékelhető irányváltás döntő szerepet játszott.
Sokfelől érkeztek, sokféle örökséget hoztak magukkal a tipikusan britnek tekintett művészcsoport, a Londoni Iskola ikonikus alakjai. Több fő művük mellett Budapesten most megcsodálhatjuk a világ „legdrágább” élő festőnőjének egyik alkotását is.
Magyarországon is több épületet, köztük a pesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát tervezte a száz éve elhunyt Otto Wagner, a modern építészet előfutára és Bécs arculatának egyik megálmodója.
Először állít ki Budapesten Sandro Miller, az egyik legismertebb amerikai fotográfus, aki nemcsak tárlatának létrejöttéről beszél, de a szexuális zaklatási ügyekről és a menekültválságról is.
Történelmet írhat a néhány hónapja elhunyt amerikai milliárdos, David Rockefeller műgyűjteménye: ilyen értékű kollekció még sosem került kalapács alá, a bevételt meg csupa olyasmire fordítják, amire Donald Trump nem ad pénzt.
A múló időhöz fűződő viszony a kortárs képzőművészet egyik legnagyobb sztárja első budapesti kiállításának vezérfonala.
Sokatmondó, címében napjainkra is reflektáló kiállítással idézi meg a nagy osztrák festő, Oscar Kokoschka életművét a bécsi Leopold Múzeum.
Közel harminc év után úgy köszönt le a Tate-múzeumok éléről Nicholas Serota, hogy új szemléletet vitt a kortárs képzőművészet bemutatásába, a nézelődés helyett vitára ingerelve a látogatókat.
A nagy aukciókon mostanában rendre rekordárakat elérő Modigliani műveiből először nyílik átfogó tárlat Magyarországon. Mi adja a kiállítás különös jelentőségét?
Gyűjteménye egyetlen Rembrandtját más festő alkotásaként vásárolta a Szépművészeti Múzeum tárlatához 11 képet kölcsönadó műgyűjtő, aki Budapesten, exkluzív interjúban beszél a szenvedélyéről.
