Tizenkét éve nem vett fel olyan drágán hitelt az állam, mint az év elején, amikor több mint négymilliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki egyetlen nap alatt. A pénzt részben a költségvetési hiány finanszírozására, részben lejáró adósságok visszafizetésére költi. Az adófizetők érdekei kevéssé fontosak.
Az életének 88. évében elhunyt Bölcs István a magyarországi média rövid, de annál fényesebb időszakának egyik legkiválóbb rádiósa volt, amikor teljes volt a szabadság, amikor a műsorok hangvételét, arculatát, mondhatni: esztétikáját a felelős vezető és csapata határozta meg, ma már elképzelhetetlen méretű hallgatói támogatással a háta mögött.
Legyen inkább magas, elhúzódó infláció, mint recesszió – ez az üzenete a 2023-as büdzsé rendeleti módosításának. Amelynek fő nyertese maga az állam, miközben soha nem látott összegbe kerül a rezsicsökkentés nevű rögeszme látszatának az óvása.
Hat recesszió hozott eddig buktatót a magyar gazdaság fejlődésében a rendszerváltás óta, és jövőre könnyen beüthet a hetedik. A visszaeséseket részben külső körülmények okozták, de a túlzott kormányzati költekezés, a vele járó eladósodás is többször megtörte a lendületet.
Az állami intézmények számai módszertani eltérések miatt különböznek, de egyik sem olyan pontos, mint a vásárlói módszertan, amely az árcédulákra nézve lövi be a drágulás mértékét.
A vásárlók a szívükhöz kapnak az árak láttán, és gyakran nem értik, miért is van ekkora drágulás - Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója alaposan összefoglalja, amit erről tudni kell. Interjú.
Amíg Matolcsy az öndicséret kómájából fel nem ébred, és saját tetteivel nem néz szembe, sajnálatos módon akkor sincs igaza, ha netán igaza van. Vélemény.
Mi a jobb, ha Magyarország megkapja a neki két éve megítélt uniós támogatásokat, és ezzel a miniszterelnök megerősödve kerül ki Brüsszellel szembeni háborújából, vagy ha egyetlen eurónyi ingyenes uniós forráshoz sem jut hozzá, és emiatt tovább kopik a Fidesz népszerűsége?
A Brüsszel elleni háborúzással Orbán Viktor épp akkor veszítheti el az uniós pénzek jelentős részét, amikor az országnak a legnagyobb szüksége lenne az eurómilliárdokra. A felfüggesztett támogatásokat csak drágán és átmenetileg lehet devizahitelekkel pótolni.
A központi árdiktálás paródiája, hogy a tojással és a burgonyával bővítette a kormány az ársapkás termékek körét. A hatósági árak a gyorsuló infláció tüneti kezelésére sem alkalmasak.
Több százmilliárdos veszteséggel zárja az évet a jegybank, de a költségvetést ezentúl megkímélik attól, hogy azonnal kisegítse. Annál sürgősebbnek tűnik, hogy megemeljék Matolcsy György jegybankelnök fizetését.
„Ezekkel a képekkel bepillanthatunk egy nem otthonos, furcsa, különös, állandóan oldódó valóságba” – a kiállítás megnyitóján e szavakkal méltatta Hornyik Sándor művészettörténész Szűcs Attilának az elmúlt két évben készült grafikáit.
Kétszer is bele lehet lépni ugyanabba a folyóba, persze nem ugyanúgy. Tizenhat évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista-szabaddemokrata kormány a választásokat megelőző költségvetési osztogatást igyekezett korrigálni a megszorításokkal. Most ugyanezt teszi Orbán Viktor kormánya, és a hatás is hasonlóképpen fájdalmas. Azonban van egy jelentős különbség a két eset között.
Ünneplendő a fordulat, írja szerzőnk, hogy a kormány, legalábbis úgy tűnik, bizonyos kérdésekben mostanság úgy jár el, ahogyan azt nem éppen a köreiből való szakemberek javasolják. Még akkor is, ha csupán annyi történt, hogy a kibiceket a jegybanki vezetők ezúttal nem oktatták ki, nem gyepálták és még csak be sem perelték, hanem szimplán használatba vették ötleteiket. Vélemény.
„Salinger brutális. Brutális és komikus és pontos. Imádtam. Minden sorát.” Így áradozik róla Joanna Rakoff, aki 23 évesen került az amerikai író ügynökségéhez, majd tizennyolc évvel később regényt írt laza kapcsolatukról és saját ifjúkori eszméléséről.
Az államadósság finanszírozása például sokkal olcsóbb azokban az országokban is, ahol hamarosan bevezetik az eurót.
Mivel az alapkamat mértékéről a monetáris tanács dönt, az azon folyósított vagy ahhoz kötött jegybanki kölcsönök felvételével érdekütközés áll fenn.
Hajszállal húsz százalék feletti infláció, brutálisan megdráguló háztartási energia és napról napra gyengülő forint – ez jellemezte a negatív pénzügyi rekordok hetét.
Az állam rossz tulajdonos, mert olcsón árusította ki az állami vagyont, és most túlárazva vásárolja vissza annak egy részét – állítja Mihályi Péter közgazdász, a Magyar privatizáció enciklopédiájának szerzője és a most folyó újraelosztás elemzője.
Enyhén szólva sincs jó állapotban a magyar gazdaság, a helyzeten pedig csak ront a kormány és a jegybank következetlensége, valamint az, hogy az Orbán-kabinet sok szempontból is kontraproduktív módon uszít a Putyin-ellenes szankciók ellen.
