Az euró 2030-ban is velünk lesz – Ódor Lajos leendő szlovák kormányfő a hvg360-nak 2021-ben
8 perc
2023.05.08. 07:15
Az eurócsatlakozásnál nincs nagy jelentősége annak, milyen az ország fejlettsége az uniós átlaghoz képest, több szempont alapján kell eldönteni, mennyire vonzó az euróövezeten kívüli élet – mondja Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, a szlovák euróövezeti csatlakozás stratégiájának egykori kidolgozója. Beszél a magyar-szlovák versenyfutásról és a magyar gazdaságpolitikáról is. A leendő szlovák miniszterelnökkel 2021. november 23-án jelent meg az alábbi interjú, ezt most változtatás nélkül közöljük újra.
HVG: „Van élet az euróövezeten kívül, de azon belül is” – csipkelődött a minap a térség központi bankjai alelnökeinek fórumán. Milyen egy jegybankár élete, ha belül van?
Ódor Lajos: Több mint 12 éves tapasztalatunk van az euróövezeti tagság előnyeiről és hátrányairól, látjuk, hogy egyes országok ragyogóan boldogulnak azon belül, mások pedig azon kívül is, és akadnak kint is, bent is szenvedők. Azok képesek jó teljesítményre, amelyek kormánya megfelelő gazdaságpolitikát folytat, és azt a szükséges reformokkal megalapozták.
Az euróövezet egységes árfolyama közgazdasági értelemben nem más, mint egy asset price, magyarul eszközár, nem a nirvánába vagy a pokolba vezető út. Bár amennyiben egy ország hozzászokik, hogy pillanatnyi versenyképességi gondjait mindig a nemzeti valutája leértékelésével oldja meg, akkor később az euróövezeten belül sok fájdalom fogja érni. Vannak persze gazdaságpolitikán kívüli szempontok is, például a minél szorosabb európai integráció értéke. Amióta a közös valuta létezik, a tagországok lakosságának közel négyötöde elégedett vele, és ahol még nem vezették be, ott is a megkérdezettek többsége pártolja a belépést.
Horvátország két év múlva bevezetné az eurót
A horvát kormányfő szerint az euró bevezetése számos előnnyel jár a horvát állampolgárok és a gazdaság számára.
HVG: A felpörgő inflációt hogyan lehet megfékezni az euróövezeten belül?
Ó. L.: Ez az infláció összetevőin múlik. Most egyrészt meglódultak az energiaárak, másrészt a válságból való kilábalás kezdetén a kínálat nem tart lépést a kereslet bővülésével. Ezeknek a hatásoknak a nagy részét jövőre már nem fogjuk látni. Igyekszünk a másodkörös hatásokra koncentrálni, elérni, hogy az inflációs várakozások ne lőjenek túl a célon. A középtávra szóló piaci és szakértői elemzések egybehangzóan állítják, hogy az euróövezeti infláció visszatér a kétszázalékos szintre, sőt lehet, hogy az alá is. Egy elsietett lépés lassíthatná a még mindig törékeny gazdasági növekedést.