A szankciókra és Brüsszelre fogja a kormány, miért "kiemelten takarékos" a jövő évi büdzsé

Becsatornázta a kampánygépezetbe a kormány a 2024-es költségvetés tervezetét is, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter kedden adott át Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. Mivel jövőre önkormányzati és európai parlamenti választások lesznek, ezekre 18,4 milliárd forintot költhet a Nemzeti Választási iroda. Az idei 110 milliárdról 126 milliárdra ugrik a közszolgálati média támogatása, amely gőzerővel nyomja a kormánypropagandát.

Ezzel szemben a parlamenti pártok és pártalapítványok támogatása szemernyit sem nő. A javaslat rendkívül rövid, alig tízoldalas általános indoklása tizenhatszor keni a magyar gazdaság gyengéit a szankciókra, többnyire a „brüsszeli” jelzővel megfejelve.

Az EU-tól várt támogatások elakadását egy szimpla megjegyzéssel üti el: bízik benne, hogy azok „a hosszadalmas politikai időhúzás után” megérkeznek. A tavaly nyáron, két évre meghirdetett különadók egyéves meghosszabbítását pedig „a társadalmi igazságosság elvével” magyarázza – egy éve még a keletkezett extraprofitok megcsapolása volt a kormány fő indoka.

Raskó György: Az Orbán-kormány az elefánt az élelmiszerboltban

Az Orbán-kormány 13 éve tör-zúz az élelmiszer- és agrárpiacon, kezdve a kiskereskedelmi különadótól, át a plázatörvényen és az ársapkán, egészen az ukrán gabona körüli kavarásig, írja szerzőnk. Döntéseit kizárólag hatalompolitikai érdekek alapján hozza. És nem unta meg a „mocorgást". Raskó György agrárvállalkozó, közgazdász részletes elemzése az elmúlt bő egy évtized kormányzati politikájáról.