Több mint 50 év után megjelenhetett Kundera megtagadott művének magyar fordítása – in memoriam Milan Kundera
Az 1966-ban írt Hecc a cseh író azon művei közé tartozott, amelyeket nem engedett kiadni, nem ismert el életműve részének, miután az 1968-as prágai tavasz után emigrációba kényszerült. Fordítója, Varga György – Magyarország egykori prágai nagykövete – két évtizedet várt, hogy a regényt idehaza is kiadhassák. A Hecc Kundéra egyik legismertebb regényének, a Tréfának is új árnyalatot ad. Az alábbi interjú 2022. november 17-én jelent meg itt a hvg360-on, a most elhunyt világhírű íróra emlékezve közöljük újra.
HVG: Mikor került a kezébe a Hecc, amely eddig kimaradt az életműsorozatból?
Varga György: A darabot régóta ismerem. Diplomamunkámat a cseh színházról írtam, témavezetőm egy ifjú oktató, Spiró György volt. Az 1970-es évek végén a Cseh Színházi Intézet könyvtárát egyik barátom édesanyja vezette, tőle minden zárolt anyagot megkaptam. Ott porosodott Milan Kundera Ptákovina című darabja is, nem könyv formájában, a szerzői jogi hivatal stencilezett példányait őrizték. Egyet nekem adtak, ma is itt van a polcomon. Kundera Tréfáját akkor már olvastam, novelláit, színműveit is ismertem. A Ptákovinát rögtön lefordítottam volna, de a megjelentetése persze 1979–1980 körül reménytelen lett volna. Egyébként akkor még más címe volt: Két fül, két esküvő, aki elolvassa a Heccet, megérti, miért.
HVG: Mit jelent a ptákovina szó?
V. Gy. : Szleng, de nem durva, nagyjából bolondozás, heccelés. A pták madarat, de hímvesszőt is jelent. Durvább szövegváltozatban tehát Faszkolódás is lehetne a színmű címe. Maradtam a Hecc mellett, ez ragyogóan rímel a vele közel egyidős Tréfára. Egybe is vág vele, hiszen hasonló poénra épül. A regényben egy meggondolatlanul elküldött képeslap, a Heccben egy táblára rajzolt, női nemi szervet ábrázoló rombusz indítja el a lavinát.