A külső körülményekre fogják, hogy miért csúszik újabb éveket a debreceni vakcinagyár megépítése
Legkorábban 2025-ben indulhat a nemzeti oltóanyaggyár próbaüzeme Debrecenben, de nem egészen azé, amelynek startját a miniszterelnök 2022 végére ígérte.
Farkas Zoltán
Hiába dőlt a pénz, a kormány esélyt sem adott az oktatásnak, az egészségügynek és a nyugdíjaknak
A különadókból és az infláció miatt nagyon sok pénz folyt be a költségvetésbe, de a kormány ezt úgy költötte el, hogy a korábban is elhanyagolt humán területek most sem jártak jól. Arról már nem is beszélve, hogy a kormány előbb osztogatott, és csak aztán fosztogatott.
Orbán is a fiskális alkoholizmus csapdájába esett
A féktelen osztogatás után nem képes konszolidálni az államháztartást, és erre uniós támogatások híján nincs is esély.
Szakmailag és emberileg összeférhetetlen trió irányítja a válságtól sújtott magyar gazdaságot
Ha kilépnek propagandistaszerepükből, képesek nyíltan beszélni az ország válságos gazdasági helyzetéről az illetékes miniszterek és a jegybank elnöke. Ám az is lelepleződik, hogy totálisan mást gondolnak a válságkezelésről. Kérdés, milyen lesz a folytatás.
Akiknek jó, azoknak még jobb lesz – ez Orbán Viktor demográfiai csúcsteljesítménye
Kampányeseménnyé silányította Orbán Viktor a demográfiai csúcsot, amelyen a népesedéspolitikáról folytatandó értelmes párbeszéd lehetőségét is kizárta a „progresszív liberálisok” kiátkozásával. Miközben látszik, hogy népességcsökkenés megállításához a magasabb jövedelműekhez irányított családtámogatások nem elegendőek.
A feltétel nélküli igaz szerelem jegyében meneteltek Gozón
Tíznapos rendezvénysorozattá nőtt Máltán az EuroPride, amelyet a kormány 2,5 millió euróval támogat. A miniszterelnök bejelentette, hogy a nemváltó műtétek költségét az állam magára vállalja.
Recesszióban is Európa-bajnok a magyar gazdaság
Harmadik recesszióját szenvedi el a magyar gazdaság 2010 óta, ennek fő okai ezúttal az infláció, az annak megfékezésére megemelt kamatok, valamint az uniós támogatások hiánya. Az Orbán-kormány hitelt kér Brüsszeltől, holott korábban erről hallani sem akart.
Szépíti a kereseti statisztikákat a kormány, de már bevallja, hogy kevesebbet érnek a fizetések
Csaknem egy éve csökken a keresetek értéke, amit, némiképp váratlanul, a miniszterelnök is elismert. Viszont gyors javulást ígér. Ám bármennyire szépen csillognak majd a decemberi ár- és béradatok, az elmúlt esztendő veszteségeit nem pótolhatják.
Működhet évekig tőkehiányosan a Magyar Nemzeti Bank?
A Pénzügyminisztériumnak százmilliárdokat kellene költenie a jegybank feltőkésítésére, azonban erre egyetlen forint sincs a jövő évi költségvetésben. Inkább a jegybanktörvényt módosítják, amelyről hamarosan tárgyalnak az Európai Központi Bankkal. Bármilyen megoldás születik, a számlát végül az adófizetők állják.
Farkas Zoltán: Isten, haza, blamázs
Tóth Gabi és Mészáros Lőrinc esete elárulja, hogy az Isten, a haza és a család tisztelete kizárólag a híveknek kötelező, a tan apostolainak nem, a mennyországba vezető lelki szegénység nem követeli meg a földi szegénységet, nem zárja ki a hivalkodást. Ez a HVG hetilap ajánlója.
Erőnek erejével nyomná le a kormány az inflációt – és még így sem biztos a siker
Beszerzési ár alatti értékesítéssel, kötelező akcióztatással, versenyhivatali árfigyelővel fogja vissza a kormány az élelmiszerárakat. Az év végére 7 százalékra mérséklődő inflációt ígért, amit, ha piaci alapon nem megy, mindenképpen kikényszerít.
Simonovits András közgazdász: Csökkenteni kell a minimális nyugdíjkorhatárt, aki 65 év alatt megy el, kevesebbet kapna
Aki a nyugdíjaskort eléri, nagy valószínűséggel már szenved valamilyen nyavalyától. Ezen jobb egészségügyi ellátással vagy rugalmas korhatárral lehetne enyhíteni, ám jelenleg egyikre sincs esély. Farkas András nyugdíjtanácsadó azt mondja, a jelenlegi nyugdíjemelés módja egyenes út a nyugdíjasok elszegényedéséhez.
Rugalmas váltás: Matolcsyék hirtelen nem szeretik a gyenge forintot
Jelentős hatása van az árfolyamnak az inflációra – ismerték fel hirtelen az MNB fő elemzői. Habár az elmúlt években tétlenül nézték a leértékelődését, most azzal álltak elő, hogy a stabil forint jót tesz a gazdaságnak.
Több mint 50 év után megjelenhetett Kundera megtagadott művének magyar fordítása – in memoriam Milan Kundera
Az 1966-ban írt Hecc a cseh író azon művei közé tartozott, amelyeket nem engedett kiadni, nem ismert el életműve részének, miután az 1968-as prágai tavasz után emigrációba kényszerült. Fordítója, Varga György – Magyarország egykori prágai nagykövete – két évtizedet várt, hogy a regényt idehaza is kiadhassák. A Hecc Kundéra egyik legismertebb regényének, a Tréfának is új árnyalatot ad. Az alábbi interjú 2022. november 17-én jelent meg itt a hvg360-on, a most elhunyt világhírű íróra emlékezve közöljük újra.
Farkas Zoltán: Titánok és titánkák
Miről ír az e heti HVG?
Grzegorz Kolodko közgazdász: Sem a Fideszre, sem a PiS-re nem bizonyítják rá, hogy téved vagy hazudik
Sokat beszélünk tudásalapú gazdaságról, itt az ideje, hogy a politika is tudásalapú legyen – mondja Grzegorz Kolodko közgazdász, kétszeres lengyel pénzügyminiszter, aki szerint a propaganda euroszkeptikussá tette a közvéleményt.
A gyerekek lelkébe örökre beleégett, amit Deszken, a cionista gyermekotthonban megtapasztaltak az 1940-es években – regény a túlélést jelentő hétköznapokról
A deszki Gerliczy kastélyban működő iskola és gyermekotthon történetét családi dráma öleli körül Lugosi Viktória Akit itt felejtettek című könyvében, mely a Pesti Kalligram gondozásában jelent meg.
Hosszú távon a nyugdíjemelésekhez is kevés lehet a kormány költségvetési bűvészkedése
A kormány vélhetően nem számít közeli megoldásra az uniós pénzek ügyében. Erre utal a befektetések kamatára kivetett új adó, valamint az is, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter gazdasági önellátás szükségességéről beszél.
Itt a magyarázat, miért fordult 400 milliárdos mínuszba Matolcsy sikermutatója
Minden korábbinál nagyobb árfolyamnyereséget ért el tavaly az MNB. Ám a rekordméretű kamatveszteség azt is meghaladta, így eddig soha nem látott mínuszokat szenvedett el az intézmény.
A szankciókra és Brüsszelre fogja a kormány, miért "kiemelten takarékos" a jövő évi büdzsé
Bár a 2024-re tervezett négyszázalékos gazdasági növekedés és hatszázalékos infláció adna némi mozgásteret a kormánynak, a költségvetési törvényjavaslat kifejezetten szűkmarkú, és dacol az észszerű uniós javaslatokkal.