Enyhén szólva sincs jó állapotban a magyar gazdaság, a helyzeten pedig csak ront a kormány és a jegybank következetlensége, valamint az, hogy az Orbán-kabinet sok szempontból is kontraproduktív módon uszít a Putyin-ellenes szankciók ellen.
Jövőre nehéz lenne növekedést tervezni, a költségvetés hiányát tovább duzzasztja az extra gázvásárlás, az infláció húsz százalék körül tetőzik, a magyar gazdaság felettébb sérülékeny – ismerte el Varga Mihály pénzügyminiszter a közgazdászok idei vándorgyűlésén.
A mű címe Macbán – sejthetjük, mi adta az ihletet, és kinek a képére formálta a végeredményt a szerző.
Míg Orbán Viktor famulusai harcban állnak, jogszabályígéreteket igyekeznek euróra beváltani, fogadkoznak és óvatos bizakodással tekintenek a jövőbe, Orbán érthetetlen parancsokat ad ki népének: Demográfia! Migráció! Gender! Háború! Pedig csak annyit kellene mondania: Oszolj! Vélemény.
Bár tetszetős gazdasági növekedést regisztrált az idei első fél évben a statisztika, de a megtermelt többletjövedelem jelentős része ráment az energia importjára. A hazai össztermék vásárlóértéke mindössze 1,7 százalékkal emelkedett, a többi csak látszat.
Biztos támpont híján nehéz kiszámolni, de legfeljebb 300 milliárdja lehet majd a kormánynak arra, hogy a legkritikusabb pontokon besegítsen. Ám valószínűtlen, hogy ezt is a rezsiköltségek áttételes hatásainak a csillapítására szánná.
Szentendrén, a Ferenczy Múzeumi Centrumban látható a 94 éves Márkus Anna, külföldön Anna Mark néven ismertté vált grafikus és festő retrospektív tárlata.
Folytatja a kamatemelést és más módokon is igyekszik csillapítani az inflációs nyomást a Magyar Nemzeti Bank. Ténykedésének egyik mércéje az lehet, hogyan alakul a forint árfolyama.
Nyaralni jó. Telelni kevésbé.
A három évtizede elhunyt Vas István előtt tiszteleg a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítása, hogy felidézze a költő „vonzóan modern személyét”.
Hiába tetszetősek az első fél év növekedési adatai, több jel mutat arra, hogy a magyar gazdaság fél-egy éven belül recesszióba csúszik – véli László Csaba egyetemi tanár, korábbi pénzügyminiszter, aki szerint az államháztartás finanszírozási költségei megduplázódhatnak. Interjú.
Egy sor gazdasági-pénzügyi mutató a tizennégy évvel ezelőtti krízist megelőző képet mutat. Akkor az amerikai jelzálogpiaci válság globális hatásai érték el Magyarországot, most az uniós támogatások elapadása, gázhiány és recesszió fenyeget.
Olyan költségvetési törvényt fogadtak el a kormánypárti képviselők 2023-ra a minap, amelynek fő pillérei már rég kidőltek.
Ez a HVG hetilap ajánlója.
Úgy tűnik, Orbán Viktornak s csapatának fogalma sincs a krízis összetevőiről. Talán lehetne, ha vetnének egy pillantást Milton Friedmann Nobel-emlékdíjas közgazdász képletére a jegybank emlékérméjén, és megkérdezik valamelyik famulusukat, mi a fene ez a sok ákombákom. Vélemény.
„Kizártam magamat a magasirodalomból”, mert „bekamuztam az elhivatottságot”, írja önironikusan Erdős Virág új kötetében.
Minél később sikerül megfordítani az infláció trendjét, nem árbefagyasztásokkal, hanem organikusan, annál nagyobb ára lesz, növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – figyelmeztet Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a HVG-nek június 30-án adott interjúban. Ezt most kiegészítettük az azóta történt jelentős változások fényében, például mert az MNB 7,75 százalékról 9,75 százalékra emelte az egyhetes betét kamatozását, ismét elválasztva azt az alapkamattól (igaz, közben kiderült, jövő kedden várhatóan ismét egy szintre hozza azokat). Surányi az eredeti interjúban a 7,75 százalékos alapkamatról határozottan állította: nem lesz elég a forint stabilizálásához. Ez azóta vastagon igazolódott.
Azt tervezi az Aldi, hogy az évkezdő nyolcszázalékos béremelés után a magas infláció miatt július elsejétől újabb 8–19 százalékkal emeli meg alkalmazottai fizetését. Az árstop kiagyalója, Nagy Márton erre felszisszent: vigyázat, ebből ár-bér spirál lesz; ha a munkáltatók inflációkövető béremelést adnak, annak még nagyobb infláció lesz a következménye.
Pánikszerűen, hatalmasat emelt az alapkamaton kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Most először adta jelét annak, hogy az eddiginél nagyobb szigorra is hajlandó a forint árfolyamának védelmében és az infláció elleni küzdelemben.
A magyarországi élelmiszerárak kétszer olyan gyorsan nőnek, mint az euróövezetiek. A magyarázat a bérköltségek növekedésétől a hurráköltekezésen át a forint erőteljes leértékelődéséig terjed.
