„Az inflációt könnyű előidézni, annál nehezebb megszüntetni” – idézte a tavaly októberben elhunyt Kornai Jánost Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke az akadémiai Stádium 28 kör szerdai fórumán a FUGA-ban. A megszüntetés nehézségeit taglalva Bod Péter Ákos – szintén egykori jegybankelnök – azt az aggályát fogalmazta meg, hogy Magyarországon az infláció hosszabb ideig tart majd, mint másutt.
A pénzügyi szektor finanszírozza a haderőfejlesztést, az energetikai és a távközlési cégek pedig a légi utasokkal karöltve a gazdag háztartások áram- és gázszámlájának nagy részét – ez az abszurditás a jövő évi költségvetés fő jellemzője.
Magyarország az euró bevezetésének egyetlen feltételét sem teljesíti, holott néhány éve majdnem mindnek eleget tett, és csak a szándékon múlott, hogy átveszi-e a közös valutát. A politikai döntés a halogatás, az ár a forint rendkívüli sebezhetősége és gyors értékvesztése, legfrissebben az euróval szembeni 400 forintos árfolyamhatár áttörése.
Ágazati különadók mögé rejti megszorító csomagját a kormány, és arra is ügyel, hogy a terheket ne a favoritjai nyögjék. Az unortodox Robin Hood ráadásul a leggazdagabbak közé szórja a beszedett 800 milliárdot.
Rálicitált bizottsági meghallgatásán Orbán Viktorra az utóbb gazdaságfejlesztési miniszterré választott Nagy Márton, akiről úgy tartják, az ő ötlete volt az üzemanyag és egyes élelmiszerek árának – a Fidesznek szavazatokban mérhető előnyt jelentő – befagyasztása.
Három plusz egy veszélyt, súlyos egyensúlyromlást lát Matolcsy György a magyar gazdaságban, és bemutatta a Magyar Nemzeti Bank felzárkózási programját. Ebben ezernyi teendőt javasol a kormánynak, viszont egy szót sem ejt a monetáris politikáról.
Most nem mondják, hogy nem kell félni. Fájásról senki nem beszél. Azt hirdetik egyetlen szólamban, hogy megvédik a családokat, hadseregük pedig az országot. Amúgy pedig csupán elvonják másoktól azt a pénzt, amelyen választási győzelmet vásároltak.
Csák János az ezredfordulón még nyilvánosan mert ütközni a miniszterelnökkel, ma a Fudan Egyetem ügyét és az alapítványi kiszervezéseket is támogatja. Hűségét mutatja, hogy még a kormányfő barátjáról, Mészáros Lőrincről is szuperlatívuszokban beszél.
„Barátaim nyugodtak, nem azt a kifejezést használják, hogy a háború után, hanem azt, hogy a győzelem után” – mondta Vlada Ralko ukrán festőművész, akinek az orosz invázió kezdete óta először Budapesten, a Nagy Diófa utcában található Kahán Art Space-ben nyílt kiállítása.
A fenti címet a „Reformok és fordulatok” alcím egészíti ki Csillag István új kötetében, amelyben a Pénzügyminisztérium, majd a Pénzügykutatási Intézet egykori munkatársa – később a Medgyessy-kormány gazdasági minisztere – tekint vissza gyötrelmes szakmai küzdelmeire az 1980-as években.
A világ nagy központi bankjai az infláció gyorsulása ellenére csak vonakodva, talán késlekedve szánták rá magukat kamatemelésre. Négy évtizede a Fed híres elnöke, Paul Volcker még húsz százalék fölé vitt kamattal törte le a 15 százalékos drágulást, igaz, recesszió lett a vége. Mire jó akkor a jegybanki politika meghatározó eszköze? Világmagyarázat Surányi György, Király Júlia és Csaba László közreműködésével.
Oroszország Ukrajna elleni agressziója nem csupán a két országnak okoz maradandó károkat, hanem a globális növekedést is visszafogja. A magyar gazdaság szintén lassul, épp akkor, amikor az államháztartási és a külső fizetési mérleg egyaránt súlyosan deficites.
Bár a választók elutasították, a fogyasztói árak megvalósították Márki-Zay Péter választási jelszavát: csak felfelé törnek.
A gyors növekedés és magas infláció miatt az államadósság és az államháztartási deficit is szebben mutat, csakhogy az infláció egyik oka épp a laza költségvetés.
Durván megemelte inflációs prognózisát a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyminiszter pedig költségvetési kiigazítást ígért, de csak a választások utánra. Mindeközben a kormány zavartalanul vádolja az ellenzéket azzal, hogy megszorításokra készül.
Orbán Viktor szabadnak hazudja a 2022-es országgyűlési választást, holott a kormánypárti előnyt garantáló törvényekkel ő maga fosztotta meg szabad mivoltától. Ezen túl is van még mit mondani pályafutásáról, miniszterelnöki és büszkén emlegetett jogászi tevékenységéről. Vélemény.
Szakmájuk becsületét védték, egyúttal kortársaik életét is megkönnyítették azok a közgazdák, akik a retorziókkal dacolva feltárták az egypártrendszer tervgazdaságának ellentmondásait. Műveik egy része ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgál.
A hetvenes, nyolcvanas években párhuzamosan haladtak a nyilvánosság reformjáért küzdő, a hivatalos nyilvánosságban dolgozó újságírók, közéleti emberek, és a demokratikus ellenzék útjai, melyek néhol keresztezték egymást. Ma ismét nincs sajtószabadság, a médiában nincs közszolgálat, csak állami propaganda. Nem érvényesül az eszmék szabad versenye. Farkas Zoltán aktualitásokat sem nélkülöző visszaemlékezése.
Orosz bombatalálat érte az ukrajnai Babij Jar holokauszt-emlékművet március harmadikán. „A történelem ismétli önmagát” – kommentálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A kijevi szurdokban 1941-ben a német Einsatzgruppe több mint 33 ezer zsidót mészárolt le. A függetlensége óta a múltját feltáró Ukrajnában 2673 személy érdemelte ki az izraeli Jad Vasemtől a Világ igaza címet, közülük 17-en élnek. A Babij Jar emlékközpont korábbi munkatársa, az ukrajnai Világ igazai dokumentumfilm társszerzője, Margarita Ormocadze Jakovleva Budapestre menekült.
A Presser könyve 2 mondatainak, melyek a szemérmes szeretettől ívelnek az idő múlásával enyhülő indulatig, ereje van.
