A bajba jutott ágazatok és országok kimentése az egyik legnagyobb dilemma, mert igaz ugyan, hogy a stabilitás fenntartása olykor ezt kívánja meg, de ha a mentőakcióra eleve számítani lehet, annak súlyos hátrányai vannak – elemezte egykor három világhíres közgazdász, kijelölve a következő évtizedek egyik fontos kutatási irányát. Tudós barátai szerzőtársukra, Kornai Jánosra emlékeztek.
A jüan nemzetközi térhódításától remél hasznot az MNB, kínai bankok hiteleznek több obskúrus politikai projektet, viszont a kínai–magyar külkereskedelemben példátlan deficit jött össze. Közben a költségvetés kamatterhei GDP-arányosan megközelítőleg már akkorák, mint 2010 előtt, a Gyurcsány-kormány idején.
Ez a HVG hetilap ajánlója.
Az eurócsatlakozásnál nincs nagy jelentősége annak, milyen az ország fejlettsége az uniós átlaghoz képest, több szempont alapján kell eldönteni, mennyire vonzó az euróövezeten kívüli élet – mondja Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, a szlovák euróövezeti csatlakozás stratégiájának egykori kidolgozója. Beszél a magyar-szlovák versenyfutásról és a magyar gazdaságpolitikáról is. A leendő szlovák miniszterelnökkel 2021. november 23-án jelent meg az alábbi interjú, ezt most változtatás nélkül közöljük újra.
Közelítget a magyar gazdaság az európai átlaghoz. Legalábbis egy olyan mutató alapján, amely a pillanatnyi sorrendet nagyjából tükrözi ugyan, de tendencia felvázolására kevéssé alkalmas.
A nyugdíjak nemcsak reálértékükből vesztenek, hanem a keresetektől is leszakadnak. Ha ez nem történt volna meg, 208 ezer helyett 262 ezer forint lenne ma az átlagnyugdíj. Közben a nyugdíjasok évről évre hitelezik az államot.
Írásaim nagyszabású kulturális és politikai felszabadítási mozgalom részeseivé váltak – jellemezte pályáját az 1950-es években indult amerikai beatnemzedék vezéralakja. Legfontosabb műveit jelentette meg most az Európa Könyvkiadó.
Fenntartja a magas alapkamatot a monetáris tanács, a gazdaságfejlesztési tárca azonban ott lazít a szigoron, ahol csak tud. A jegybank elnöke továbbra is hevesen bírálja a kormányt, a kamatról döntő testület viszont két olyan tagot kap, akik hangsúlyozták, hogy Matolcsy György nem a főnökük.
Hiába a tíz évvel ezelőtt nagy csinnadrattával beharangozott siker, jövőre ismét túlzottdeficit-eljárás indulhat Magyarország ellen.
„Magyarnak születni kötelességet jelent” – mondta március 15-ei beszédében a kormányfő, hozzátéve, ha megfeledkezünk erről, Petőfi „megrovóan és fenyegetően magasodik fölénk verseinek felhői közül”.
Nem lehetetlen az egy számjegyű infláció 2023 végén, ha a nemzetközi energia- és élelmiszerárak tovább csillapodnak, kitart az MNB szigora, és a kormány is felhagy a költekezéssel. Az utóbbi azonban aligha valószínű.
Ha Matolcsy György volt Orbán Viktor jobb keze, most Nagy Márton legalábbis a bal. Kérdés, tudja-e a jobb kéz, mit csinál a bal, bár azt észre kellett vennie, ahogy odacsap. Békülékeny kézfogásra momentán nincs remény.
2022-ben javult ugyan az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, összege viszont folyó áron a GDP 12 százalékával ugrott meg, ami a kamatterhek jelentős növekedésével jár.
"Nem hiszek abban, hogy a felmenőink sorstörténeteiért mi is bűnhődünk és azokat továbbörökítjük" - kommentálja első, Zárvatermők kertje című regényét Cser Kovács Ágnes.
Teljes fordulat rajzolódik ki az iparpolitikában és a pénzügyekben is. Felsorolni is nehéz annak kockázatait, hogy az országot akkumulátorgyártó nagyhatalommá akarják tenni.
Magyarország a világ akkutermelésének az élvonalába kerülhet, már csak olyan apróságokat kellene megtudni, hogy közben nő-e az elosztható jövedelem, károsodik-e a környezet, súlyosbodik-e a gazdasági függés, illetve hogy a nagyzási hóbort felülírja-e a gazdasági racionalitást. Ez a HVG hetilap ajánlója.
A Fitch még csak kilátásba helyezte, az S&P leminősítette a magyar állampapírokat – épp amikor a forint árfolyama erősödni tudott.
A vágtató infláció elleni védelem lényegében abban merül ki, hogy négyszer annyi pénz megy a háztartások energiaszámlájának támogatására, mint amennyit a nyáron betervezett a kormány. És hiába zúdít példátlan adócunamit az üzleti szektorra, a költségvetés hiánya hatalmasat nő.
Európa leggyorsabb inflációja úgy jött össze, hogy a globális tényezőket a kormányzati döntések nemhogy tompították volna, még fel is erősítették.
Félő, hogy mi, adófizetők közösen fizetjük meg az Orbán-kormány nehezen értelmezhető Vodafone-bevásárlásának az árát.
