A világ nagy központi bankjai az infláció gyorsulása ellenére csak vonakodva, talán késlekedve szánták rá magukat kamatemelésre. Négy évtizede a Fed híres elnöke, Paul Volcker még húsz százalék fölé vitt kamattal törte le a 15 százalékos drágulást, igaz, recesszió lett a vége. Mire jó akkor a jegybanki politika meghatározó eszköze? Világmagyarázat Surányi György, Király Júlia és Csaba László közreműködésével.
Oroszország Ukrajna elleni agressziója nem csupán a két országnak okoz maradandó károkat, hanem a globális növekedést is visszafogja. A magyar gazdaság szintén lassul, épp akkor, amikor az államháztartási és a külső fizetési mérleg egyaránt súlyosan deficites.
Bár a választók elutasították, a fogyasztói árak megvalósították Márki-Zay Péter választási jelszavát: csak felfelé törnek.
A gyors növekedés és magas infláció miatt az államadósság és az államháztartási deficit is szebben mutat, csakhogy az infláció egyik oka épp a laza költségvetés.
Durván megemelte inflációs prognózisát a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyminiszter pedig költségvetési kiigazítást ígért, de csak a választások utánra. Mindeközben a kormány zavartalanul vádolja az ellenzéket azzal, hogy megszorításokra készül.
Orbán Viktor szabadnak hazudja a 2022-es országgyűlési választást, holott a kormánypárti előnyt garantáló törvényekkel ő maga fosztotta meg szabad mivoltától. Ezen túl is van még mit mondani pályafutásáról, miniszterelnöki és büszkén emlegetett jogászi tevékenységéről. Vélemény.
Szakmájuk becsületét védték, egyúttal kortársaik életét is megkönnyítették azok a közgazdák, akik a retorziókkal dacolva feltárták az egypártrendszer tervgazdaságának ellentmondásait. Műveik egy része ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgál.
A hetvenes, nyolcvanas években párhuzamosan haladtak a nyilvánosság reformjáért küzdő, a hivatalos nyilvánosságban dolgozó újságírók, közéleti emberek, és a demokratikus ellenzék útjai, melyek néhol keresztezték egymást. Ma ismét nincs sajtószabadság, a médiában nincs közszolgálat, csak állami propaganda. Nem érvényesül az eszmék szabad versenye. Farkas Zoltán aktualitásokat sem nélkülöző visszaemlékezése.
Orosz bombatalálat érte az ukrajnai Babij Jar holokauszt-emlékművet március harmadikán. „A történelem ismétli önmagát” – kommentálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A kijevi szurdokban 1941-ben a német Einsatzgruppe több mint 33 ezer zsidót mészárolt le. A függetlensége óta a múltját feltáró Ukrajnában 2673 személy érdemelte ki az izraeli Jad Vasemtől a Világ igaza címet, közülük 17-en élnek. A Babij Jar emlékközpont korábbi munkatársa, az ukrajnai Világ igazai dokumentumfilm társszerzője, Margarita Ormocadze Jakovleva Budapestre menekült.
A Presser könyve 2 mondatainak, melyek a szemérmes szeretettől ívelnek az idő múlásával enyhülő indulatig, ereje van.
Van némi mozgástér a gazdaságpolitika korrekciójára – derül ki a Pénzügykutató keretein belül működő Hetényi Kör elemzéséből. Az egykori miniszterekből, államtitkárokból, egyes szakterületek kiválóságaiból szerveződött csoport több hónapos vita után részletes gazdaságpolitikai programmal állt elő. Ez alapvetően összhangban van Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt terveivel, a főbb összefüggéseket azonban számszerűsíti, az egyes célokat beárazza és háttérelemzésként is értelmezhető. A hvg360 a csaknem 85 ezer karakter terjedelmű elemzés néhány fontos részletét ragadta ki.
Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt gazdasági kabinetjének társvezetője korábban az Antall-kormány ipari minisztere volt, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöke, sőt 2006-ban két választási forduló között a szavazatmaximálás jegyében Orbán Viktor őt jelölte meg egy esetleges Fidesz-MDF-kormány vezetőjének. Ma az ellenzék gazdasági programjához adja a tudását és az arcát. Az alábbi cikk az e heti HVG-ben megjelent interjú hosszabb változata.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László kamarai elnök is odaszúrt Matolcsy Györgynek, mondván, a jegybank alábecsülte az inflációs kockázatokat. Az MNB-elnök viszont Orbán Viktort cáfolva írta, hogy a magyar gazdaságnak nem sikerült a kanyarban előznie.
A kormány szerint a száguldó gazdaság lehetővé teszi a választás elé időzített pénzszórást, ám a köznapi tapasztalat ennek ellentmond. A megugró jövedelmeket megcsapolja az infláció, amely a hivatalos adatnál magasabbnak érződik.
A hitelek megújításának drágulása miatt idehaza kevesebb pénz jut az infrastrukturális fejlesztésekre, az egészségügyre, oktatásra, innovációra, szociális védelemre.
A kamatemelés és nyomában a forint árfolyamának erősödése rekordméretű veszteségbe viheti a Magyar Nemzeti Bankot, amelynek elnöke eddig a nyereséges működést saját sikereként állította be.
Hat éve az Első Cseh-Orosz Bank nyitott 9,4 millió euró hitelkeretet a francia szélsőjobboldali politikusnak. Aztán gyorsan tönkre is ment, ám eszközeit előtte kimenekítették.
Olyan tartozásba, amit most az Orbán-rendszer halmoz fel, csak az a kormány verheti büntetlenül a választóit, amelyik tudja, hogy pénzügyi fantáziájuk csak a csirkemell áráig terjed. Tizenkét év kormányzati propagandája mindent meg is tett, hogy ez így legyen. Vélemény.
Négy évtized alatt sem találtak megoldást a tervgazdaság irányítói, hogyan célszerű az árakat szabályozni, hogy ne legyen drágaság, de hiány sem. Az Orbán-kormány most mégis a régi receptre emlékeztető árstoppal él.
Vészjelzést adott a gazdaságot eluraló inflációról a magyar kormány, hiszen a fogyasztói árak átmeneti befagyasztása a gyengeség jele. Az az üzenete, hogy nincs más eszköz a drágulás megfékezésére. Pedig volna, de nem ez a cél, hanem a látszatkeltés.