Az ukrán–orosz háború kétéves veszteségei mellett eltörpülnek az európai haderők készletei
Az alulfinanszírozott nyugati haderők úgy kívánnak erősíteni és koncepciót váltani, hogy még az ukrán veszteségek pótlása is lassan megy.
Az alulfinanszírozott nyugati haderők úgy kívánnak erősíteni és koncepciót váltani, hogy még az ukrán veszteségek pótlása is lassan megy.
Az ukrajnai háború nyomán a magukat felkészületlennek érző európai országokban szóba került, hogy újra bevezetik a sorkatonaságot, ám az korántsem olyan egyszerű, mint az elképzelésekben szerepel.
A szinte azonos lélekszámú, de jóval gazdagabb skandináv ország védelmi képessége jóval nagyobb, és miközben a magyar kormány blokkolja a svéd NATO-csatlakozást, a honvédség sok fontos fegyverét épp a svédek gyártják. Infografikánk szemléletesen mutatja az erőviszonyokat.
Az egyhangúságot követelő döntésekben találta meg Orbán Viktor a lehetőséget, hogy a többség hangjával ellentétes álláspontjának érvényt szerezzen. Ukrajna kapcsán maximális haszonra játszik. Nem látszik azonban, mit érhetne el a NATO-bővítés blokkolásával.
Világszerte nehezen találják a receptet az ismét erősödő terrorizmus felszámolására, amihez a katonai erő kevés. A Közel-Keleten a régiek mellett új szélsőséges csoportok jelentek meg, Afrikában pedig már államszervezői ambícióik is vannak.
A mesterséges intelligencia fejlődése elhozhatja az autonóm fegyverrendszerek korát. A teljesen önálló halálos eszközök kikerülhetnek a fantázia birodalmából, de az államok a politikai és etikai problémák ellenére sem tudnak korlátozásokat érvényre juttatni.
Az átalakuló világrendben megjelenő fenyegetések miatt Japán is intenzív haderőfejlesztésbe kezdett, amit behatárol a pacifista alkotmány – mondta Takei Tomohisza tengernagy, a Japán Önvédelmi Erők haditengerészetének volt vezérkari főnöke.
Az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátói között vannak a hadseregek, de az államok sem tudják, mekkora a haderejük szén-dioxid-lábnyoma. Annyi bizonyos, hogy a technológiai fejlődés ellenére sem fér meg egymás mellett a haderőfejlesztés és a klímavédelem.
Ambiciózus európai űrpolitikára lenne szükség ahhoz, hogy a kontinens növelje stratégiai autonómiáját, és valóban űrhatalom lehessen az átalakuló világrendben – véli Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Világűrjog és Politika Kutatóintézet vezetője.
A Csádba tartó magyar misszió katonai és humanitárius segítséget vinne a Száhel-övezet egyik utolsó stabil államának, ami rá is fér a konfliktusoktól szikrázó közép-afrikai országra. Orbán Brüsszelben is jó pontot szerezhet az akcióval.
A Hamász támadása minden elemében egyértelműen sértette a nemzetközi jogot, Izrael ellencsapásának megítélése attól is függhet, miként tekintünk a konfliktusra, az írott és íratlan szabályokra.
Csillagászati áron vett harckocsikat filléres drónokkal is meg lehet semmisíteni – ez az egyik olyan tanulsága az orosz–ukrán háborúnak, ami indokolttá tenné a magyar haderőreform újragondolását. Kérdés, hogy a gigabeszerzésekre kiépített rendszer képes-e erre. A logisztikai infrastruktúra például nem.
Magyarország van jobban ráutalva, hogy jó viszonyban legyen a szövetségeseivel – mondja Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatok és diplomácia tanszékének docense.
Egyre elterjedtebb munkakör a mesterséges intelligencia használatához elengedhetetlen prompt engineering. Szaporodnak a képzések is, a szakma jövőjéről pedig folyik a vita.
Észak-Korea segítené ki a munícióhiánnyal küzdő Oroszországot, ám a régi fegyverek csupán tapaszt jelentenek az orosz hadiiparon tátongó seben. Phenjannak lőszere van bőven, de amikor használta, sok vagy nem ért célba, vagy nem robbant fel.
Az orbáni háborús retorika sem tudja elfedni a honvédségnél jelentkező személyi és technikai problémákat, feszültségeket. A fiatalítás címén végrehajtott kirúgások, az üzletemberből lett miniszter intézkedései a katonai pályába vetett általános bizalmat is gyengítik.
Az Oroszország elleni szankciók ellenére a nyugati technológia zavartalanul áramlik be, az olaj pedig ki az országból. Az USA és az EU nehezen tud fellépni az óriási profitot bezsebelő közvetítőkkel szemben, akik tovább drágítják Moszkvának a háborút.
Nemcsak a bosszút szolgálhatta, de a Wagner-csoport felszámolását is lehetővé teszi Jevgenyij Prigozsin és bizalmasainak halála abban a légi szerencsétlenségben, amely mögött mindenki Vlagyimir Putyin kézjegyét véli felismerni.
Hiába érkeznek F–16-os vadászgépek Ukrajnába, a háborúzó felek sürgetőbb problémája, hogy gyorsabban használják el a lőszert és a haditechnikát, mint azt pótolni tudnák. A hiányt a semleges országok készleteiből fedeznék.
Az ukrajnai háború miatt véget értek az egyeztetések, kiéleződött a sarki jég olvadása nyomán fokozódó verseny az Arktiszért. A Nyugat messze lemaradt Moszkvától és Pekingtől.