Az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátói között vannak a hadseregek, de az államok sem tudják, mekkora a haderejük szén-dioxid-lábnyoma. Annyi bizonyos, hogy a technológiai fejlődés ellenére sem fér meg egymás mellett a haderőfejlesztés és a klímavédelem.
Ambiciózus európai űrpolitikára lenne szükség ahhoz, hogy a kontinens növelje stratégiai autonómiáját, és valóban űrhatalom lehessen az átalakuló világrendben – véli Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Világűrjog és Politika Kutatóintézet vezetője.
A Csádba tartó magyar misszió katonai és humanitárius segítséget vinne a Száhel-övezet egyik utolsó stabil államának, ami rá is fér a konfliktusoktól szikrázó közép-afrikai országra. Orbán Brüsszelben is jó pontot szerezhet az akcióval.
A Hamász támadása minden elemében egyértelműen sértette a nemzetközi jogot, Izrael ellencsapásának megítélése attól is függhet, miként tekintünk a konfliktusra, az írott és íratlan szabályokra.
Csillagászati áron vett harckocsikat filléres drónokkal is meg lehet semmisíteni – ez az egyik olyan tanulsága az orosz–ukrán háborúnak, ami indokolttá tenné a magyar haderőreform újragondolását. Kérdés, hogy a gigabeszerzésekre kiépített rendszer képes-e erre. A logisztikai infrastruktúra például nem.
Magyarország van jobban ráutalva, hogy jó viszonyban legyen a szövetségeseivel – mondja Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatok és diplomácia tanszékének docense.
Egyre elterjedtebb munkakör a mesterséges intelligencia használatához elengedhetetlen prompt engineering. Szaporodnak a képzések is, a szakma jövőjéről pedig folyik a vita.
Észak-Korea segítené ki a munícióhiánnyal küzdő Oroszországot, ám a régi fegyverek csupán tapaszt jelentenek az orosz hadiiparon tátongó seben. Phenjannak lőszere van bőven, de amikor használta, sok vagy nem ért célba, vagy nem robbant fel.
Az orbáni háborús retorika sem tudja elfedni a honvédségnél jelentkező személyi és technikai problémákat, feszültségeket. A fiatalítás címén végrehajtott kirúgások, az üzletemberből lett miniszter intézkedései a katonai pályába vetett általános bizalmat is gyengítik.
Az Oroszország elleni szankciók ellenére a nyugati technológia zavartalanul áramlik be, az olaj pedig ki az országból. Az USA és az EU nehezen tud fellépni az óriási profitot bezsebelő közvetítőkkel szemben, akik tovább drágítják Moszkvának a háborút.
Nemcsak a bosszút szolgálhatta, de a Wagner-csoport felszámolását is lehetővé teszi Jevgenyij Prigozsin és bizalmasainak halála abban a légi szerencsétlenségben, amely mögött mindenki Vlagyimir Putyin kézjegyét véli felismerni.
Hiába érkeznek F–16-os vadászgépek Ukrajnába, a háborúzó felek sürgetőbb problémája, hogy gyorsabban használják el a lőszert és a haditechnikát, mint azt pótolni tudnák. A hiányt a semleges országok készleteiből fedeznék.
Az ukrajnai háború miatt véget értek az egyeztetések, kiéleződött a sarki jég olvadása nyomán fokozódó verseny az Arktiszért. A Nyugat messze lemaradt Moszkvától és Pekingtől.
A nagyhatalmi vetélkedés középpontjába került Dél-kínai-tengeren feltartóztathatatlan a szürkezónás kínai nyomulás. Félkatonai halászhajók és mesterséges szigetek után Peking most vízágyúkkal akarja biztosítani a kulcsfontosságú térség feletti uralmát.
Az ukrán ellentámadást lőszerhiány nehezíti, a hadiipari kapacitáshiány miatt a Nyugat pedig nem tudja kellő ütemben bővíteni a gyártás ütemét.
Háború idejére már az ókor óta hoznak szabályokat, amelyeket a modern korban az 1949-es genfi konvenciók rögzítettek, ám nem mindig tartják be azokat. Az atomfegyverek bevetését viszont semmi nem szabályozza, ám konszenzus alakult ki azok mellőzéséről az első csapás során.
A nemzetközi jog a háborúindítás lehetőségét szigorú szabályokhoz köti, amelyek egyikéhez sem tartotta magát Oroszország, okot azonban már többet is mondott, hogy miért támadta meg Ukrajnát.
A NATO-országok fő felkészülési terepe a békefenntartó külszolgálat, Magyarországnak érdeke is a katonai missziókban való részvétel.
Rekordarányban költi a pénzt fegyverekre a kormány. Az épülő magyar hadiipart egyelőre csak a saját hadsereg fejlesztésére szánják, az exportot ugyanis blokkolja a kapacitáshiány és a kormány „békepártiként” kommunikált álláspontja.
Újabb három település forrong, mert a kormány az ott lakók bevonása nélkül tárgyal olyan raktárak és gyárak telepítéséről, amelyek az akkumulátorokhoz szükséges vegyi anyagokkal foglalkoznak. Orbánék előkészítetlenül ontják az országra a veszélyes üzemeket, mégis úgy érezhetik, révbe értek.
