Semmit nem sikerült megoldaniuk az Orbán-kormányoknak az egészségügyi rendszer gondjai közül: egyre kevesebb a dolgozó, és nem nőtt az ágazat költségvetési súlya sem. Az ellenzék több pénzt költene gyógyításra – a kérdés, hogy miből.
Még nehezebb lesz orvosi ellátáshoz jutni a közeljövőben, mert a kormány intézkedései miatt első körben óhatatlanul szűkül az állami rendszer kapacitása – véli Váradi Péter, az Önkéntes Pénztárak Szövetségének alelnöke, akinek több javaslata is van arra, hogyan lehetne javítani a helyzeten.
Paradoxonnak tűnik, de a megemelt orvosi fizetések is hozzájárulhatnak az egészségügy krónikus munkaerőhiányához, ahhoz, hogy sok szakorvos inkább a magánszférát választja, miközben egyre többet hallani a magánegészségügy állami finanszírozásának terveiről.
Népszerűsíti a koronavírus-oltásokat, és másokkal összefogva saját szűrési programot is indított a Budapesti Szent Ferenc Kórház, melynek főigazgatója, Toldy-Schedel Emil a gyógyítás finanszírozásának átgondolatlanságáról is beszélt, ami szerinte leginkább az egyházi gyógyító intézményeket érinti.
Egyszerre okoz fennakadásokat a gyógyszergyártásban és megugró keresletet a patikákban a világjárvány. Ez meggátolja az állandósulni látszó, olykor nehezen menedzselhetővé duzzadó gyógyszerhiány leküzdését.
A mindent az újraválasztásának alárendelő kormány hiába tudja, hogy az oltatlanok életveszélyben vannak, alig tesz valamit, hogy megmentse őket önmaguktól, és tőlük másokat. A kórházakba egyre súlyosabb állapotú betegek kerülnek, a dolgozók kimerültek, a tervezett műtétek várólistái pedig tovább hosszabbodtak.
Hiába támogatja egyre nagyobb összeggel a gyógyászati segédeszközök megvételét az állam, az átgondolatlanság miatt a beteg, a forgalmazó és a finanszírozó is vesztesnek érezheti magát.
Teljesítményösztönző intézkedést rendelt az Emberi Erőforrások minisztere a gasztroenterológiákon dolgozóknak.
Többezer munkahely változatlanul betöltetlen, és a munkaerőhiányt az oltás kötelezővé tétele és a hálapénztilalom is mélyíti. De ez csak az egyik gond az egészségügyben.
Amerikai tapasztalatait kamatoztatva lett gerincsebész, majd kórházalapító Varga Péter Pál, aki nemrég adta el a Gerincgyógyászati Központot teljes egészében Csányi Sándornak. "Kineveltem egy nemzetközi színvonalú orvosi gárdát, amelyikre nyugodt szívvel hagyhatom a szakmai munkát" - indokolta döntését a HVG-nek. Portré.
Egyes fontos egészségügyi szolgáltatások csak magánszolgáltatóknál érhetők el, mások pedig magasabb színvonalon, vagy gyorsabban, mint az állami rendszerben. Eközben munkaerőgondok, nagyberuházások és felvásárlások alakítják a piacot. Körkép a negyedik járványhullám előtt.
Valószínűleg nem nőtt annyival az egészségügyben dolgozók száma, mint amennyit Kásler miniszter állít. A hezitáló orvosokon továbbra is nagy a nyomás a szolgálati jogviszony miatt, a szakdolgozói kamara pedig éppen ez ellen hívott össze tüntetést szombatra. Számukra ugyanis nem béremelést hozott a törvény, hanem kiszolgáltatott helyzetet. Többek fizetése még csökkent is.
Nem lenne egészségügyi miniszter, de azért vannak ötletei, hogyan lehetne javítani az ellátást Magyarországon. Túri Péter 2011-ig a Magyar Légimentő Nkft. igazgatója volt, de a kormányváltás után repült. Azóta vállalkozásával külföldi kórházban ápolt, szállítható betegek hazareptetésével foglalkozik, de a járvány az ő cégét is nehéz helyzetbe hozta. HVG portré.
A háziorvosi ügyeleti rendszer új formáját tesztelik Hajdú-Bihar megyében. Nem világos, lesz-e ehhez elég dolgozó, viszont előfordulhat, hogy az eddigi szolgáltatók akkor is megkapják a pénzüket, ha nem lesz feladatuk.
Két minisztérium is zsákszámra osztja a pénzt az elhanyagolt egészségipari fejlesztésekre. A 100 milliárd forintot meghaladó összeg hasznosulása viszont legalábbis kétséges.
Mi van akkor, ha valakinél két oltás után sem detektálható ellenanyag, hogyan és milyen újabb oltást kaphat? Már csaknem hárommillióan firtathatják e kérdést, míg mások már a második adagból sem kérnek.
A járvány kitörése óta papíron már másodszor tér vissza a rendes kerékvágásba az egészségügyi ellátás, valójában azonban levegőért kapkod a súlyos pénzügyi és munkaerőhiánnyal küzdő rendszer.
Szűk hárommilliárdosra tervezték, végül csaknem négymilliárd forintból épült új szakrendelő a budapesti X. kerületben. Jelentős késés után is csak a falak állnak, gyógyítás nincs az épületben, és nem is tudni, mikor lesz.
Mintegy 1268 milliárd forint uniós pénz elköltését vizionálja az egészségügyért felelős minisztérium a következő öt évben. Helyreállítás címén fizettetnének ki már futó projekteket.
Egyetlen, Pintér Sándor belügyminiszter elvárásait teljesíteni képes cég nyerte el az ország csaknem összes kórházának takarítására kiírt 300 milliárd forintos tendert.