A vizitdíj már akár 35 ezer forint, mégis egyre többet járunk magánorvoshoz
Egyes fontos egészségügyi szolgáltatások csak magánszolgáltatóknál érhetők el, mások pedig magasabb színvonalon, vagy gyorsabban, mint az állami rendszerben. Eközben munkaerőgondok, nagyberuházások és felvásárlások alakítják a piacot. Körkép a negyedik járványhullám előtt.
Akár 172 ezer, de legalább 50 ezer forintot kérnek el a koronavírus-fertőzésen átesettek kivizsgálására szolgáló post-Covid-szűrőcsomagjaikért a magánegészségügyi szolgáltatók. De náluk legalább elérhetők ilyenek. Az állami rendelőkben ezzel szemben egyelőre nem sikerült hasonló ambulanciákat létesíteni, erre ugyanis nem jár pluszpénz. Pedig a koronavírus-fertőzés szövődményeivel küzdő páciens bőven lenne. Ezzel együtt a magánszféra szereplői leginkább egymással vannak elfoglalva, és nem az állami egészségüggyel, továbbra sincs ugyanis komoly kormányzati szándék a két szféra együttműködési kereteinek meghatározására.
A koronavírus miatt egyre többen műttetik magukat magánkórházakban
Nemcsak az állami, de a magánegészségügyben is megnőtt a terhelés a járvány második hullámában. Utóbbi leginkább a tesztek végzésével segít, de több magánkórházban megnőtt a műtétek iránti igény is. Ugyanakkor, mivel a magánintézményben dolgozó orvosok és szakemberek többsége az állami szférában is dolgozik, néhány magánkórházban a helyettesítésük is kihívást jelent.
A járvány első két hulláma az összes magánszolgáltatót kényszerpihenőre küldte, aztán a személyes orvos-beteg találkozót tiltó kormányzati ukázt követően gyorsan ráálltak a távmedicinára. Az online orvoslás ideje alatt azonban a szakdolgozóik egy részét elveszítették: munka híján egy részüktől meg kellett válniuk. Az év elején az állami egészségügyben a közalkalmazotti létet felváltó szolgálati jogviszony ellentétes hullámokat gerjesztett, aki nem akarta az új rendszert elfogadni, az a magánszférában keresett állást.
Ám egyelőre nem generált határozott irányú munkaerőmozgást a különböző hatású változások együttese: a hálapénz kategorikus tiltása, az orvosi alapbérek emelése, a másodállások engedélyhez kötése – állítják a magán- és a közfinanszírozott szolgáltatókat is jól ismerők. Van, ahol arra panaszkodnak, hogy
a fiatalabb orvosok a magasabb jövedelmük mellett többre értékelik a szabadidőt, mint a magáncégeknél, pluszmunkáért kapható díjat, így például nehéz hétvégi ügyeletest találni.
A „nagy nevek”, a sztárorvosok, akik a főállásuk mellett akár fél tucat helyen is vállaltak munkát, most befékeztek. Az Országos Kórházi Főigazgatóság ugyan jellemzően nem tagadja meg a másodállás ellátásához kért engedélyeket, de a túl sok munkahely és pluszóra kérvényezése bizonyára szemet szúrna. Egyszerűen nem jutna ugyanis elegendő idő a 8 órás főmunkaidő kötelező ledolgozására.