Közpénzmilliárdokat kaszálhatnak a kínai vakcinaimport NER-barát vámszedői
Jól ismert üzleti kalandor köre gazdagodhat azon, hogy Magyarország igencsak drágán vásárol kínai vakcinát. Újra feltűnt a lélegeztetőgép-botrány főszereplője is.
Jól ismert üzleti kalandor köre gazdagodhat azon, hogy Magyarország igencsak drágán vásárol kínai vakcinát. Újra feltűnt a lélegeztetőgép-botrány főszereplője is.
Önmagát leplezi le a kormányzat, amikor arról beszél, milyen kevesen nem írták alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket, hiszen most a kevés is rengeteg.
A kormány először szembesül azzal, hogy sokan nem várják, hanem visszautasítják az oltást. Az orosz és kínai vakcinák iránti bizalmatlanság csökkentése nem prioritás. Igaz, a beszerzés célja nem is feltétlenül az volt, hogy fel is használják a milliószámra vásárolt keleti oltóanyagot.
A jövőbelátó képesség nem hiányzott, az állami milliárdok is megvoltak, mégsem sikerült Debrecenben vakcinagyárat építeni, amely most segítené a védekezést.
Évente egy városnyival kevesebb ember halna meg Magyarországon, ha a betegségek megelőzése kellő figyelmet kapna. Az illetékesek jellemzően az egyénre hárítják a felelősséget krónikus bajaiért, pedig ideje lenne a szakpolitika felelősségét is felvetni, ahogy ezt a fejlett országok teszik – állítja Vitrai József népegészségügyi szakértő.
Még nincs felkészülve az ország a Szputnyik V fogadására. Ha hirtelen itt teremne egymillió orosz vakcina, aligha tudnánk azzal mit kezdeni.
A Covid-járványból azt a következtetést vonta le a kormányzat, hogy nem várhat tovább az egészségügy eddig halogatott reformjával. Ember nincs, aki átlátja azt a zűrzavart, ami ebből lett.
Nincs elég influenza elleni oltóanyag, a kormány ezzel is magára hagyta az orvosokat és a betegeket. Utóbbiak, jobb híján, előbbiek torkának esnek a káoszban.
A hálapénz megmérgezi az orvos-beteg kapcsolatot, de az orvosok viszonyát is egymáshoz - állítja a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke, aki évekig dolgozott egy walesi magánkórházban is, így megvan a véleménye az állami és a magánegészségügy szétválasztásáról is. Portréinterjú Szabad Zoltánnal.
Ma még erős gyanakvás övezi a mesterséges intelligenciával felruházott gépek egészségügyi alkalmazásait, de a következő évtizedben egészen biztosra lehet venni a módszer térnyerését.
A miniszterelnök által beígért hadparancsok megérkeztek ugyan az egészségügy „vezénylésébe”, rációt, pláne segítséget azonban nem nagyon hoztak.
Köszönhetően a lazuló fegyelemnek és az ellentmondásos kormányzati iránymutatásoknak, a koronavírusos megbetegedések száma már e hét végére meghaladhatja a tavaszit. Közben az Emmi közlése ellenére ismét a védőeszközök hiányára panaszkodnak számos egészségügyi intézményben.
Jelentősen gyorsítaná a főváros a CT- és MR-diagnosztikához való hozzájutást. Ezzel a kormányzati intézkedések hiányosságait is orvosolná.
Egyes európai országokban már megkezdődött a koronavírus-járvány második hulláma, és Magyarországra is hasonló sors vár. Az egészségügyet azonban nem igazán sikerült felkészíteni.
Legyen a társadalom szoptatásbarát – e jelszóval éleszt fel korábbi, elhalt kezdeményezéseket az egészségügyért felelős tárca.
Magyarországon is igazi nagyágyúk kísérleteznek a koronavírus-ellenanyagot tartalmazó vérplazmával, miközben lehet, hogy a gyógymód többet árt, mint használ.
A kormány 1000 darabot rendelt a Celitron termékéből, amelynek gyártási jogát a cég egy amerikai társaságtól vette meg.
A járvány idején leállított ellátás újraindul ugyan, de ismét szembesülünk a rendszer hibáival, amelyek a kényszerszünet után tovább súlyosbodhatnak.
A koronavírus-járvány borítékolható következménye, hogy az egészségipar lesz a következő évek egyik – uniós és állami – pénzosztási terepe.
Óriási felzúdulást keltett a hír, hogy állami rendszerbe terelnék a háziorvosokat. Érdemes volna hozzányúlni az alapellátáshoz, de a teljes központosítás valószínűleg csak rontana a helyzeten.