Megvan a böjtje a rendeleti kormányzásnak az egészségügyben: látszólag teljesen ötletszerűen születnek több milliárd forintos, ám jelenleg kevéssé fontosnak tűnő döntések a válsághelyzet idején is.
Május 3-ára Orbán Viktor előirányozta a magyarországi járvány tetőzését. Hogy a vírus szófogadó lesz-e, nem tudjuk. A túlbiztosítottnak tűnő kórházi védekezésnek azonban bizonyosan jelentős járulékos veszteségei lesznek.
Ráfizetéses az állami egészségügyben alvásterápiával foglalkozni, holott tömegeknek lenne rá szükségük. Most volt az alvás világnapja is, de kellő figyelmet nem kap a terület.
Olyan intenzíven találgatják a közéletben, ki lesz az egészségügy irányítója, mintha Kásler Miklós máris megbukott volna. Pedig a játszma többesélyes.
A parancsszóra végrehajtott kórházkisöprés után újabb direktíva sokkolja a magyar egészségügyet: álljon át mindenki azonnal telefonos betegfelvételre, a személyes találkozókat pedig ütemezzék be 15 percenként. Az orvosok nehezen értik a döntést. Rájuk újabb adminisztrációs teher hárul, miközben jelentősen csökkenhet a rendelés alatt ellátott betegek száma, és akkor még ott a kérdés: ki fizeti a fertőzéseket kizáró tesztek árát?
Járványügyi vészhelyzetben sem lehet lazítani a gyógyszerbiztonságot szolgáló szabályokon. De van azért gyorsítósáv – biztat Barótfi Szabolcs, az MSD innovatív gyógyszeripari vállalat magyarországi klinikai kutatási igazgatója. Tízezer kutatói ötletből lesz egy gyógyszer.
Magyar gyártásban is készülnek mintavételi eszközök a koronavírus-fertőzés teszteléséhez. Orbán Viktor eddig a gazdaság mielőbbi újraindítását mondta a legfontosabbnak, az ahhoz szükséges tesztelésben azonban csak kullogunk a világ után.
Szomorú, de tény, hogy minden lélegeztetett nappal csökken a túlélési esély – mondja Garas Tibor, a Budai Egészségközpont által üzemeltetett Királyhágó utcai Országos Gerincgyógyászati Központ intenzív osztályának helyettes vezetője. Az intézmény 120 ággyal várja a koronavírusos betegeket.
A budapesti Kelen kórházban hétfőtől végzik a teszteket, 15 ezer forint az ára. A már – akár tünetmentesen – lezajlott fertőzések kimutatására is alkalmas.
Minden ország ráült az egészségügyi készleteire, és valamennyien kiszolgáltatottak a távol-keleti importnak. Magyarország függősége a legnagyobb. Tartós hiány leginkább maszkból és kézfertőtlenítőből van. A védőfelszerelések zömét épp ott gyártják, ahonnan a koronavírus-járvány kiindult.
Magyarország valamiért nagyon kevés tesztet végez, eddig összesen 1800 szűrést végzett. Összehasonlításképp: Dél-Koreában volt, amikor napi 10 ezret csináltak, és sikerült is megfékezni a járvány terjedésének ütemét. Íme, a hazai teszthelyzet.
Nemzetközi összefogással keresik a koronavírus-járvány ellen eredményesen bevethető gyógyszereket, és már dolgoznak az oltóanyagon is. A határokon átívelő tudományos munkában a Pécsi Egyetem virológusa és világhírű magyar hálózatkutató is részt vesz.
Az embereknek és államoknak is fontos sok óvintézkedést tenniük a koronavírus-járványban, hogy idővel sikerüljön ésszerűsíteni a félelmet az ismeretlentől.
A koronavírus-járvány is igazolta az állami egészségügyi hálózat gyengeségét. Az első két fertőzött szerda esti bejelentéséig nem volt igazoltan fertőzött ember idehaza, és úgy tűnt, mintha nem is nagyon akarták volna megtalálni. Vagy nem voltak képesek erre. Az állatorvosok előrébb jártak.
Az Orbán-kormány ismét, többedszer nekiveselkedik az egészségügyi ágazat megújításának, de az első előterjesztés máris bukásra áll. Politikai okokból halhat bölcsőhalált az új csomag.
A kéthetes lappangási idő miatt nem sokat ér a koronavírus-járvány ellen a reptereken bevezetett lázmérőzés. Annál is inkább, mert eközben például az Olaszországból autóval hazaérkező turistákat sem vizsgálja senki.
A budapestiek egészségügyi ellátásához szinte köze sincs a Fővárosi Önkormányzatnak. A Városháza vezetése sürgősen változtatna ezen.
Az influenza éppúgy lehet halálos, a nagyobb járványok idején évente ezrekkel növeli meg a halálozások számát, mégsem tartjuk annyira veszélyesnek, hogy ne maradjon raktáron több százezer ingyenes védőoltás.
Ismét fellángolt a vita a paraszolvencia kiiktatásáról, miközben a magyar egészségügy hiánygazdálkodásának nem ez lenne a gyógyszere, noha hálapénzfizetésben élen járunk az EU-ban.
Óriási tévedés volt 13 éve magánkézbe adni Borsodban a megyei állami onkológiai ellátást. A már eddig is milliárdos veszteségek tovább nőhetnek.