Szerencselovagok járhatnak jól azzal, hogy ömlik a közpénz az egészségiparba

6 perc

2021.06.26. 05:00

Két minisztérium is zsákszámra osztja a pénzt az elhanyagolt egészségipari fejlesztésekre. A 100 milliárd forintot meghaladó összeg hasznosulása viszont legalábbis kétséges.

„Az ágazat örül a támogatásnak, főként azért, mert a tényleges gyártók is kaptak valamennyit”

– ad iróniától sem mentes egészségipari hangulatjelentést Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Noha minden nemzetközi és igényes hazai elemzés extraprofitot termelő, innovatív és exportképes ágazatként azonosítja az egészségipart, hazai szereplői sok éve mostohagyermeknek érzik magukat. Itt ugyanis kormányzati ciklusokon átívelően csupán papíron – több különböző, egyebek mellett kutatás-fejlesztési, egészségügyi, turisztikai fejlesztési elgondolásban – szerepelt „perspektivikus nemzetgazdasági” ágazatként. Végül 2019 őszére az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) elkészült Magyarország átfogó egészségipari stratégiája, amit csaknem egy évvel később elfogadott a kormány, határozatban rögzítve és kiosztva a minisztériumoknak a megvalósítással kapcsolatos feladatokat. A kulcsszavak a gyógyszeripar, a hazai gyártás nemzetközi versenyképessége és az innováció voltak. Ugyanakkor több tárca is azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja felül az egészségügyi beszerzések gyakorlatát a betegbiztonság és a hazai gyártók érvényesülése érdekében.

Takarékosság ellen már beoltották a magyar vakcinagyár építőit

A jövőbelátó képesség nem hiányzott, az állami milliárdok is megvoltak, mégsem sikerült Debrecenben vakcinagyárat építeni, amely most segítené a védekezést.

A HVG információja szerint ez a néhány hetes határidővel meghirdetett vizsgálódás máig nem zárult le. A feladat ugyanis olyan összetett és érzékeny ügyeket érint, amelyek alapvetően befolyásolják az ágazat és az egész gazdaság működését.

„Olyan ez, mintha mi síbakancsban futnánk, a versenytárs meg edzőcipőben”

– jellemzi a hazai vállalkozások helyzetét az egyik gyártó képviselője. Arra utal, hogy az egészségügyi fogyóeszközök közbeszerzésénél szinte kizárólagos szempont a megvásárolni kívánt termék ára, a minőség erősen alárendelt szerepet játszik. Így az ázsiai forrásból beszerzett, műtét közben elszakadó kesztyű, a felvételkor széthasadó védőköpeny vagy az egészségkárosító PVC-lágyító adalékanyaggal készült infúziós szerelékek olcsóságával a közfinanszírozott egészségügyben nem vehetik fel a versenyt az akár többszörösébe kerülő, ám minőségi, magyarországi előállítású darabok. Hivatalos adatok szerint az egészségügyi termékek 18 százaléka hazai gyártmány, a többi import. Egyes nyugat-európai országokban éppen fordított a helyzet.