A múzeumok kizöldítéséhez a nyílászárócserén, a kurátorok és a műtárgyak utaztatásának lefaragásán túl a nagy közönségérdeklődésre számot tartó kiállításokra utazók tömegét is vissza kellene fogni, de úgy, hogy az élmény és a bevétel is megmaradjon.
Napszakok és társas kötelezettségek híján nagyon lelassul az idő érzékelése, de a belső, biológiai órát ez sem tudja megtéveszteni – derül ki magánykísérletekből, amelyek közül nemrég fejeződött be az eddigi leghosszabb.
Az orvosi egyetem mellett, biciklis futárkodással edzett Magyarország legextrémebbnek tartott terepfutó-kihívására Madas Bálint, akinek néhány napja, eddigi legfiatalabbként sikerült teljesítenie a börzsönyi Kört. Hol volt a mélypontja, miért volt szüksége svédasztalos büfémenüre, mennyi hasznát veszi a tudatos futásban a tanulmányainak, és segített-e éjszaka a „medvecsengő”?
Vidám koktélpartik és hajnalba nyúló pókerjátszmák is színesítették a XX. század zseniális tudósa, a látnoki képességű Neumann János hétköznapjait. A nyitott, ám ellentmondásoktól sem mentes személyiség emberi oldalát is feleleveníti a születésének 120. évfordulójára megjelent monográfia.
A középkor fémművességét, templomépítészetét, klimatikus viszonyait és az egyház működését is jobban megérthetik a párizsi katedrális restaurálása kapcsán lendületbe jött tudóscsapatok.
Sok millió tonna por – a klímaváltozás miatt egyre több – vándorol kontinenseken át, és ez az egészséget, a mezőgazdaságot és az áramtermelést is sújtja. A homokviharok kilencven éve majdnem lakhatatlanná tették az USA nagy részét.
Mazochista sztereotípiák és akár nagyságrendeket is tévedő (fölé)becslések vannak forgalomban arról, hogy a második világháború alatt mennyire volt elterjedt Európa-szerte egymás feljelentgetése. Francia, német, cseh és magyar körkép – a HVG 2009. szeptember 26-i számából.
Miért elektro-, ha folyékony? Miért nem növeli a szén-dioxid-kibocsátást? A legégetőbb kérdések és válaszok az e-üzemanyagról, amelyre hivatkozva a német kormány nemrég felvizezte a robbanómotoros autók betiltásának EU-tervét.
Nemcsak orosz szokás a megfutamodó vagy szökni próbáló saját katonák feltartóztatása, de ők voltak a legkérlelhetetlenebbek ebben – nem túl sok haszonnal. A magyar honvédségnél is volt lehetőség arra, hogy a „harcfegyelem-biztosítók” helyszíni kivégzéséket hajtsanak végre.
Nagy hatású kolostorként, zarándokközpontként, a franciák „utolsó bástyájaként” és szigorú börtönként is szolgált Mont-Saint-Michel apró szigete. A középkori építészet csodájaként emlegetett épületegyüttes idén ünnepli – immár harmadszor – millenniumát.
Igen nagy utat tett meg a mobiltelefónia a fél évszázaddal ezelőtt lebonyolított első vezeték nélküli telefonbeszélgetés óta. A 12 legendás vagy technikatörténeti mérföldkőnek számító készülék bemutatásából kiderül, hogy a mai okostelefonok legfontosabb „összetevői” közül szinte minden az ezredforduló előtti pár évben jelent meg.
A megbízható demokrácia mellett tucatnyi egyéb tényező javíthatja az élettel való elégedettséget – állítják a skandinávok nagy boldogságát kimutató kutatók. De mit üzen a bevándorlók aránya, az „elveszett pénztárca" teszt, számítanak-e a gének, és mi olvasható ki az öngyilkossági statisztikákból?
Egy vezetőnek a politikai ellenfelei közül kellene válogatnia a munkatársait, hogy elkerülje az önbecsapás csapdáját – állítja Elliot Aronson, A társas lény című szociálpszichológiai alapmű szerzője. Az eredeti kötet legújabb, a fiával közösen átdolgozott, a HVG Könyvek gondozásában megjelent magyar kiadása kapcsán beszélgettünk a világhírű tudóssal. Egyebek között arról, mit gondol szakterülete legvitatottabb kísérleteiről, arról a tesztről, amely önmagában képes bemutatni a szociálpszichológia lényegét, arról, hogyan csúszott át A társas lény a Kádár-kori cenzúra szűrőjén. Aronson a magyar olvasóknak külön is üzent.
Apokaliptikus veszélyekről és futurisztikus takarítási lehetőségekről esett szó egy párizsi űrszemét-konferencián. A megoldás kulcsa odafönn is az újrahasznosítás lenne.
A hétköznapi tájékozódáson túl a Google utcaképeivel fel lehet térképezni a zsebtolvajok kedvenc terepeit, a városi hőszigeteket vagy a politikai nézeteket is. A szolgáltatás tudományos szempontból hasznos – és haszontalan – felhasználásaiban merültünk el.
"Családjáról” és származásáról is mesél angol nyelven készült interjúnkban a köztudatba nemrég berobbant mesterséges intelligencia (MI) alapú beszélgetőrobot. Elismeri, hogy nem mindentudó, a személyes véleményt, árnyalt gondolkodást vagy bonyolult erkölcsi megfontolást igénylő válaszok kihívást jelenthetnek számára. HVG-portré.
Sokkal gyorsabban növekszik az emberiség által generált adatok mennyisége, mint az ezek tartós tárolására alkalmas lehetőségek összkapacitása. Pedig a mágnesszalagtól a molekulakódolásig sok minden szóba került.
A sebességmérők csökkentik a balesetek számát – de valószínűleg nem olyan esetekben, mint egy ittas gyorshajtó halálos gázolása a múlt héten a pesti Nagykörúton. Miért veszélyes a kenguruhatás, hogyan telepítenek máshol városi kamerarendszereket, és hogyan zavar be a visszatérés az átlaghoz?
Holokauszt-e, ha nem pusztítják el tömegesen a zsidó származásúakat, ám megfosztják őket a jogaiktól, elveszik a vagyonukat, és büntető- vagy kényszermunkatáborokba zárják őket? Ez a kérdés is felmerül a 80 éve Észak-Afrikában történtek kapcsán.
Miért lehetett ennyire pusztító a földrengés egy olyan országban, amely évezredek óta a veszély árnyékában él? A törökországi katasztrófa hátterében: harapófogóban lévő tektonikai lemezek, hungarocellel töltött vasbeton, autóbaleset-szerű lökéshullámok és a magyar mentőkutya, Mancs.
