A zsidó állam történetét végigkísérte, hogy polgárait újra és újra elrabolják. Jeruzsálemből korszakonként eltérő stratégiával reagáltak, de ezúttal egyik módszer sem látszik célravezetőnek.
A világ egyetlen más országában sem olyan sarkalatos kérdés a túszejtés, mint Izraelben. Egy-egy elrabolt személy elvesztése ugyanis nemcsak a családja és szűkebb környezete számára tragédia, hanem az államot is gyengének mutatja. Ezért alakult ki Izrael és a polgárai között valamiféle hallgatólagos megállapodás arról, hogy mindenkit, bármi áron haza kell hozni, még a holttestét is vissza kell szerezni az ellenségtől, és ezért a hatalom képes nagyon komoly áldozatokat hozni vagy engedményeket tenni.
Ekképp vázolta fel a mostani közel-keleti háborús helyzet túsztörténeti hátterét a Le Monde-ban Vincent Lemire, a párizsi Gustave Eiffel Egyetem történészprofesszora. Azt már más szakértők tették hozzá, hogy olyan sok politikai célú emberrablás történt az izraeli-palesztin konfliktusok évtizedei alatt, hogy ezek tapasztalata, fenyegetése szinte beleivódott a zsidó állam polgárainak génjeibe, társadalmi üggyé vált, hiszen ilyen vagy olyan formában szinte mindenkit közelről érintett.
Az 1967-es hatnapos háború után – amikor kiderült, hogy Izraelt nem lehet legyőzni a harcmezőn – a palesztin militáns szervezetek évtizedeken át próbálták megtörni ellenségüket efféle akciókkal. Rájöttek ugyanis, hogy ezekkel magukra és ügyükre tudják irányítani a világ figyelmét, és komoly engedményeket képesek kicsikarni, akár az Egyesült Államok kormányától is – mutatott rá Danielle Gilbert, a Northwestern Egyetem politológiaprofesszora. 1968 és 1977 között 29 alkalommal ejtettek túszokat vagy kíséreltek meg ilyesmit.
Az egyik első nemzetközi figyelmet kiváltó eset 1970 szeptemberében történt, amikor a Népi Front Palesztina Felszabadításáért aktivistáinak egyszerre négy repülőt sikerült eltéríteniük. Ezeket Jordániába irányították egy elhagyott brit katonai légibázisra (Dawson’s Field), illetve egyet Kairóba.
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
