Ahogy várható volt, a jegybank Varga Mihály elnöksége alatt is tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés utáni tájékoztatót személyesen Varga tartja – amikor legutóbb jegybankelnök ilyen tájékoztatót tartott, árfolyamválság alakult ki. Ettől most nem kell tartani, de kérdés, mit szól Varga a legújabb kormányzati intézkedésekhez (készpénzesítés, árréssapka, szja-mentesség, áfa-visszatérítés).
Bár a települési önkormányzatok nem kérték, és szükségük sincs erre, a kormány az ingatlan-adásvételek korlátozhatóságával biztosítaná „önvédelmi” képességüket. A Fidesz 15 éve rombolja az önkormányzatiságot, a jogkörök és források visszaadása nincs terítéken.
A jegybank a monetáris politikában Varga Mihály alatt sem térhet le a Matolcsy György idején taposott útról. A kommunikációban várhatóak változások. Rögtön kérdés, hogy a korábban kritikusan elemző jegybank mit és hogyan mond a romló gazdasági kilátásokról; az Orbán-kormány költségvetési lazításairól; a minimum kérdéses, illetve inflációnövelő intézkedéseiről, mint az árréssapka, a nyugdíjasok áfa-visszatérítése és a gyerekes nők adó-visszatérítése.
A forint erősödése 422 milliárd forinttal szépítette a devizaadósság értékét, az államadósság így csak 2 ezer milliárd forinttal nőtt két hónap alatt. A(z inflációkövető) állampapírok hozamfizetései elvittek közel ezer milliárd forintot, a 13. havi nyugdíj közel 500 milliárd forintot. Február végére összejött az éves hiányterv 40 százaléka, de a cél teljesíthető lehet, az adóbevételek (pl. áfa, jövedéki adók, szja, illetékek) szépen folynak be.
Négyszeresen stophét volt Magyarországon: a Pridestop mellett a kormány bevezette az árréstopot, beleállt a készpénzforgalom támogatásába (bankkártyastop), az Állami Számvevőszék jelentése nyomán pedig elindult a Matolcsystop.
Az EU valóban többet költött 2022 óta orosz energiahordozókra, mint Ukrajna támogatására. És ebben nincsenek benne például az orosz olajból finomított indiai termékek. Az indiai olajtermékexport negyede Európába, 10 százaléka az USA-ba ment 2023-ban.
Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.
Bár a határon túli magyarok népszavazásokon és országgyűlési választásokon voksolhatnak, az Ukrajna EU-tagságáról tartott „véleménynyilvánító” „szavazáson” nem osztanak nekik „szavazólapot”.
A miniszter szerint igazságtalan, ha a kormány ugyanakkora százalékos mértékben emeli a magas jövedelmeket, mint az alacsony jövedelmeket. Igazságosabb, ha a kormány egyenlően segít mindenkit.
A négygyerekes nők szja-mentessége minden külföldire is vonatkozik, feltéve, hogy az illetőnek van (volt) elég családipótlék-jogosultsága. Családi pótlékot azonban csak azok a külföldek kaphatnak, akik huzamos ideig itt élnek, gyerekkel együtt. Alapesetben ugyanez lesz a szabály a két- és háromgyerekesek esetében. A megduplázódó családi adókedvezményből a Fidesz épp idén év elején zárta ki az EGT-n kívülről érkezetteket, tehát a vendégmunkások többségét.
Az árrés nem egyenlő a nyereséggel, a boltok abból fedezik a költségeiket, beleértve a kormányzati különadót. Az olcsóbb, saját márkás termékeken nincs nagy árrés, a hamarosan érkező 10 százalékos sapka a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban – amelyeket nyilván azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak. Nagy Márton miniszter szerint az árréssapka 2 százalékponttal szépíti majd az élelmiszer-inflációs statisztikát.
Az év első két hónapja alapján az infláció idén a vártnál jóval nagyobb lehet, éves átlagban 5,6 százalék a friss prognózis. A magas infláció miatt sok háztartás vásárlóereje csökkenhet, ráadásul a még magasabb érzékelt infláció erősíti az „óvatossági motívumot”. Márpedig a kormány a háztartások fogyasztásának erősödésétől várta a gazdasági felpattanást.
Bőven van mit lefaragni a jegybank extra tevékenységeiből, az átlátható gazdálkodás pedig felettébb üdvös lenne. Azonban a „felelősségi viszonyok tiszteletben tartása” mellett borítékolható, hogy Varga Mihály le fogja tekerni a kormánykritikus elemzéseket, publikációkat és nyilatkozatokat, ami az egész országnak veszteség.
Ha véget ér a háborús veszélyhelyzet, a kormány megszabadulhat a rekordáron, hitelből beszerzett gázkészlettől, benyelve akár félezer milliárd forintos veszteséget. Egyelőre csak a kamatok ketyegnek.
A versenyhivatal szerint ugyanis élénkíti a versenyt, ha a boltok Nagy Márton „elvárása” szerint „önként” árat csökkentenek.
A kiskocsmák gyakorlatilag bármire költhetik a 3 millió forintos támogatást. A pályázati felhívásban külön nevesített cél a fiatalabb generációkat megszólító közösségimédia-jelenlét és célzott reklámkampányok kialakítása.
A magyar és a külföldi autósok körében is az egyhetes pályamatrica a legnépszerűbb. Német és román autóra veszik a legtöbb matricát a külföldiek körében. A külföldi teherautók közül messze a románok mennek legtöbbet Magyarországon.
A három- és négygyerekes családoknál figyelni kell majd, a családi adókedvezmény duplázása után annak teljes kihasználásához legalább havi bruttó 590 ezer, illetve 788 ezer forintos kereset kell. Ha az apa fizetése nincs ennyi, az szja-mentes anyának is családi adókedvezményt kell igényelnie, amit a járulékából érvényesíthet.
Az idei évet tekintve 2,6 ezer milliárd forint plusz kiadást jelentene, ha Magyarország a GDP-je 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítaná, ahogy Donald Trump követeli. 2038-ban a GDP 2 százaléka és 5 százaléka közt már 5,6 ezer milliárd forint lesz. A NATO biztosan emelni fogja a védelmi kiadások célértékét, de biztos, hogy nem 5 százalékra.
Matolcsy György 12 év után búcsúzik a jegybanktól. Első ciklusában a kormányzati gazdaságpolitika szekerét tolta, a másodikban a kigyulladt szekeret oltotta kisebb-nagyobb hibákkal, nagy árat fizetve.