Nagy Márton voltaképpen a pár éve csendben elhalt reptérvasút-projekt felélesztését jelentette be. Egy fontos különbséggel: a beruházás legalábbis részben koncesszióban valósulna meg. A miniszter szerint logikus volna a kínai beruházók bevonása. Fatális véletlen: Mészáros Lőrinc és kínai partnerei épp jókor végeznek a Budapest–Belgráddal.
Budapest a csőd szélére került, mert a kormány megvágja 50 milliárd forinttal, miközben ennek a pénznek a dupláját veszi ki a szerencsejáték-monopóliumból. A tavalyi céges beszámolók alapján a nemzeti tőkések is bármikor kacagva összedobhatnának 50 milliárd forintot. A gazdaság döcög, de marad az árrésstop, a nyugdíjasok áfavisszatérítés helyett utalványt kapnak, és mégsem azonnal lesz minden zsákfaluban ATM, mert a kormány rájött, hogy ez – sem – ilyen egyszerű. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
35 milliárd forintot vitt el a kormányzati különadó.
330 milliárd forint veszteséget okozott a kormány a Magyar Nemzeti Banknak, mert az év végén az államadósság-mutatót szépítendő állampapírokat vásárolt vissza tőle. A jegybank vesztesége ezzel együtt összesen közel 800 milliárd forint lett, saját tőkéje mínusz 1,7 ezer milliárd forint, és van még 2 ezer milliárd forint mínusz az eredménytartalékban.
A kormány által felemelt adó miatt a főváros a csőd szélén áll, Karácsony Gergely a BKK-tól kért pénzmegtakarítási vészforgatókönyvet. A budapesti közösségi közlekedés valójában máris katasztrofálisan alulfinanszírozott, a BKV „belső adóssága” az elmaradt beruházások miatti meghaladja a 800 milliárd forintot. Érdemi spórolásra csak visszafordíthatatlan leépítés árán lenne lehetőség, ami hatalmas társadalmi károkkal járna.
Az államkassza a sok kedvezmény miatt jövőre már a potenciális jövedelemadó-bevétel 22 százalékáról mond le. A várt bevétel teljesülése is erősen kétséges, az idei pocsék gazdasági adatok nyomán a tavalyi bérmegállapodásban 2026-ra rögzített 13 százalékos minimálbér-emelés jelen állás szerint reálisan csak 10-11 százalék lehet.
A Fidesz megint a „rezsicsökkentéssel” kampányol: a miniszterelnök új üzenetet írna a számlákon található rezsiboxokba, a párt ideológusa visszafizettetné a kormányváltást kívánókkal a „megtakarításokat”. Valójában a „megtakarítás” és a „visszafizetés” is értelmezhetetlenek. De tény, hogy a magyar lakosság közvetlenül keveset – mára már túl keveset – fizet az energiáért. Az államkasszán keresztül persze maga állja a cechet.
Az ázsiai akkugyárak betelepítése nem jelent diverzifikációt, csak a német függést erősíti. Ráadásul a magyar gazdaság túl energiaintenzív. Javítani kellene a termelékenységet, ehhez az élelmiszeripart, a gyógyszergyártást és a turizmust kellene a gazdaságfejlesztés fókuszába helyezni. A 15 éve kormányzó Fidesz gazdasági minisztere egy konferencián felmondta a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos fő külső kritikákat.
Bár papíron a magyar kormány lényegében nulla bevétellel számol, módosítani akarja az uniós Helyreállítási Eszköz (RRF) forrásainak megszerzéséhez szükséges tervet, ennek érdekében egyeztet Brüsszellel. A tét 2,6 ezer milliárd forint támogatás és 1,5 ezer milliárd forint hitel, az idő szorít, az eszköz jövőre zárul.
Bár az utóbbi napokban volt egy minimális fordulat, a hosszabb tendencia az, hogy egyre olcsóbb a benzin és a gázolaj a hazai kutakon, és további áresés várható. A háttérben Trump elnök vám- és külpolitikai húzásai állnak, illetve Szaúd-Arábia olajárháborúja.
A kormány arra teszi fel a 2026-os büdzsét, hogy összejön a 4 százalékos növekedés. A mozgásteret csökkentette az anyák szja-kedvezményével, az emiatt megtartott különadók kétes eszközei a bevételszerzésnek.
Látható és várható volt, hogy az ipar rosszul kezdte az évet, de a jelek szerint márciusban új mélységeket ért el a mélyrepülés. A gazdasági növekedés reménysugara a fogyasztás lenne, de a március – még nem tudni pontosan, mekkora – negatív meglepetést hozott a kiskereskedelemben. Meg is van a hibás: a nyúl.
A kormány visszamenőleges hatállyal csapta be az ajtót a kedvező szaldó elszámolásba igyekvő napelem-telepítésben gondolkozó háztartások előtt. Pár napról van szó, így a dolog csak néhány embert érint. A mostaninál kedvezőbb szabályozás kialakítása valószínűtlen, hiszen máris túl sok a napelem Magyarországon.
A versenyhivatal szerint a türk partnerek élénken érdeklődtek az eszköz iránt, amivel a kormány úgy a földbe döngölte az inflációt, hogy végül még árréssapkát is bevezetett. A kartellezésről is beszéltek, nem tudni, a GVH kifejtette-e álláspontját, miszerint a kartell nem kartell, ha célja az árak összehangolt csökkentése.
Átlagosan 19 százalékos inflációt érzékeltek a fiatalok idén februárban, de a mediánérték is 16 százalékot tett ki a K&H ifjúsági index legfrissebb eredményei szerint. Ez azt jelenti, hogy a 19-29 évesek a hivatalos inflációhoz képest négyszeres drágulást tapasztalnak a mindennapokban, és a többségük a jövőt illetően sem túl optimista.
A szegények és a nyugdíjasok pénze kiemelkedően gyors ütemben romlott az inflációs válságban. A szegényebbek kosarában ugyanis nagy az élelmiszerek súlya, sőt egyre nagyobb, az évezredben még sose volt ekkora. A gazdagok kosarában sokkal kisebb az élelmiszerek súlya, de náluk is nő – cserébe annyira kevés a rezsi, hogy náluk már alig látszik.
A csúcsra járó naperőművek mellett alig volt termelési igény húsvéthétfőn. A másik oldalról nézve az alaptermelés (mint Paks) mellett szinte az összes szolártermelés fölösleges volt, ugyanannyi ment ugyanis exportra.
Tavaly év végén GDP-arányosan 73,5 százalék volt az államadósság mértéke, magasabb, mint egy évvel korábban. Még úgy is, hogy az államadósság-kezelő a számok szépítése érdekében adósságot vásárolt vissza év végén. És még úgy is, hogy a kormány – bár a kitűzött célt jócskán elvétette – alaposan lefaragta a hiányt tavaly 2023-hoz képest.
A Revolut magyarországi ügyfelei sokan vannak, és többségük aktív, egyáltalán nem csak nyaralásokra tartogatja a kártyáját. Mégsem valószínű, hogy különösebb igényük lenne ATM-ekre. A hagyományos bankok ügyfélkörében is minden bizonnyal jelentős különbségek vannak, kérdés, hogyan osztják le egymás közt a kellemetlen kötelezettségeket. És egyáltalán: pontosan hova fogják tenni a legkisebb falvakban is a gépeket?
Miután a Fidesz lehetővé tette alapjogok (például a tulajdonhoz való jog) korlátozását a településeknek, az önkormányzatok lényegében bármire hivatkozva korlátozhatnák a betelepülést. A legnépszerűbb eszköz alighanem a betelepülők adója lesz, de akár száz fekvőtámaszt is kérhetnének az önkormányzatok.