Kovács Gábor



Fokozódik a vezetékháború a Mol és a Janaf között

A horvát olajvezeték-üzemeltető, a Janaf csak az Adria-vezeték szűk keresztmetszetét jelentő Sisak–Virje szakaszt tesztelné, a Mol az egész vezetéket tesztelni akarja. A Mol szerint a Janaf tranzitdíjai túl magasak, ezért feljelentést tett az Európai Bizottságnál.


A kormány megtrükközte a rezsiinfláció számítását

Bár a januári úgynevezett rezsistop támogatás (utólagos számlajóváírás a januári fogyasztás 30 százalékának függvényében) tulajdonképpen egy levásárolható kupon, a KSH mégis figyelembe veszi a rezsiinfláció számításakor, mint árváltoztató tényezőt. Így a januári hideg miatt nem lesz ugrás az országgyűlési választás előtt publikált márciusi inflációs adatban, hanem jó eséllyel árcsökkenés.


Ahogy 2022-ben, a kormányt ezúttal is letolt gatyával éri a háborús válság a választás után

Félő, hogy a „védett benzinár” bevezetése öngyilkos manőver, bár jó eséllyel csak a választás után bosszulja meg magát. Az osztogatás végeztével le kell majd venni az ársapkát az üzemanyagokról, különben ellátási válság jön – épp mint négy évvel ezelőtt. A piacokon akkor is ugyanaz történt, mint most, csak éppen a helyzet nehezebb, mint 2022-ben. Egy új kormánnyal gyorsabb lenne a kilábalás?


A Molon és a józan észen múlik, mennyi lesz a benzinár Magyarországon

A magyarországi üzemanyagpiacon a fogyasztói árak alakulása a Moltól függ, mivel ő az egyetlen késztermék-előállító és a legnagyobb nagy- és kiskereskedő. Egyelőre csak remélhető, hogy se az olajárak nem nőnek sokkal tovább, se a forint nem gyengül érdemben. Áremelkedés ezzel együtt várható még a magyar kutakon. Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében fontos lenne, hogy a hazai kiskereskedelmi árak igazodjanak a szomszédos országokhoz. Ez pedig egyelőre áremelkedést jelent.


Beütött a választási osztogatás: egy hónap alatt összejött az éves költségvetési hiány fele

A 4,22 ezer milliárd forintos éves hiánycél fele, 2,1 ezer milliárd forint hiány jött össze a költségvetésben februárban. A hiány még az informálisan 5 ezer milliárd forintra emelt éves tervnek is 42 százaléka. A hiány elszállásának fő oka a választási osztogatás: 145 milliárd forintot vitt el a 14. havi nyugdíj első részlete, 160 milliárdot vittek el a lakástámogatások, 60 milliárd forintos lyukat ütöttek az adókedvezmények.




Trump közel-keleti háborúja hatalmas pofon Magyarországnak

A forint gyengült, az energiahordozók ára emelkedett. Az üzemanyagok és a vállalkozások energiaköltségei attól függetlenül emelkedni fognak, hogy a Mol hozzáfér-e orosz olajhoz, és az sem számít, hogy van orosz vezetékes gáz. A drágább energia és a gyengébb forint fűti az inflációt és az inflációs várakozásokat – miközben épp tényleg temetni lehetett volna a drágulás időszakát. A(z újabb) háború fékezi az egész gazdaságot – miközben épp jöhetett volna egy valamivel jobb év.




Másfél év után először ismét csökken a magyar alapkamat

6,5 százalékról a még mindig magasnak tekinthető 6,25 százalékra csökkenti az alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank. A kedvező januári inflációs adatok és a külső körülmények mellett semmi sem szólt a kamattartás mellett, ideje volt a vágásnak. Márciusban még egy ugyanekkora csökkentés jöhet, aztán a választási eredményekre adott piaci reakciók lesznek meghatározóak.