A kormány megint keresztbe tesz a jegybanknak
Továbbra is egymással ellentétben dolgozik a kormány és a jegybank: a kormány fenntartja a nagybetétek kamatstopját, és a jegybanki diszkontkötvények hatékonyságát is korlátozza.
Kovács Gábor
Szijjártó elárulta, a kormány mikor akar leválni az orosz energiáról
A magyar kormánynak szándékában sem áll leválni az orosz energiáról, a diverzifikáció ugyan cél, de a jövőben is számolnak az orosz energiahordozókkal. Szijjártó Péter szerint a Gazprom – amely tavaly több európai partnere felé sem teljesítette kötelezettségeit és aktívan dolgozott az árak felverésén – megbízható partner.
A szankciók működnek, de az orosz gazdaság helyzete még nem katasztrofális
Egyértelműen nem igaz, amit a magyar kormánypropaganda sulykol arról, hogy a szankciók nem működnek. 2023 sokkal nehezebb lesz az orosz gazdaság és költségvetés számára, mint a tavalyi év, megkezdődött a jövő felélése.
A háború totálisan átalakíthatja Magyarország szerepét a nemzetközi áruforgalomban
A háború miatt kínai áru nem érkezik Magyarországra keletről, ám annál több ukrán gabona. Az Orbán-kormány már korlátozná az importot, a magyar gazdák ülnek a termésen áremelkedést várva.
Hatalmas árleszállításba kezdtek a boltok, de az árstopok megszüntetésével még jobban járnánk
Egyes élelmiszerek, például a vaj és a sajt ára már csökken a nagy boltláncoknál. Emögött az alapanyagárak csökkenése és a boltok közti árverseny áll. Ha minden jól megy, az élelmiszeripart nem érik újabb sokkok, legalább megállhat az áremelkedés. Az árstopok a boltoknak veszteségeket okoznak, ezért azok kevésbé képesek más termékek árait csökkenteni.
A Kúria szerint bűn részegen e-rollerezni, de a kormány ül a KRESZ-módosításon
Az e-rollerek ugyan joghézagokban gurulnak, de a Kúria szerint annyira azért nem, hogy annyit ne lehetne megállapítani: gépi hajtású járművekről van szó. A kormány azt ígéri, lesz KRESZ-módosítás, de azt nem árulják el, mikor. Pedig az e-rollerek szabályozása nagyon sürgős lenne.
A gyalogosgázolások után egyre vonzóbbnak tűnik a főváros közlekedésbiztonsági csomagja
Az állandó, fix traffipax-hálózat csak az első lépés lenne, a budapesti közlekedésbiztonsági stratégia számos egyéb eszközt tartalmaz. Beleértve a sebességcsökkentést, a legfeljebb 20-30 kilométer/órával használható útszakaszok aránya a jelenlegi 40 százalékról 61 százalékra nőne a fővárosban.
Az orbáni mesterterv: az orosz függőség további erősítése
A kormány gázerőműveket akar építeni, hogy az azokban elégetett orosz gázzal elégítse ki az ázsiai akkumulátorgyártók áramigényét. A miniszterelnök szerint más gazdaságfejlesztési irány nem elképzelhető, mi ehhez értünk.
Leginkább az derült ki az Északi Áramlat körüli vizsgálatokból, hogy sosem fog kiderülni a teljes igazság
„Kiszivárgott”, milyen szereplők rongálhatták meg az Északi Áramlat gázvezetékeket, ám leginkább csak annyi derült ki: az igazi felelős talán sosem lesz meg. A vezetékek javítása nincs napirenden, legjobb esetben konzerválhatják őket, a jelek szerint se az orosz, se az európai felek nem számítanak rá, hogy a belátható jövőben szükség lesz rájuk.
Több jelet találtunk arra, hogy tényleg válik Mészáros Lőrinc lánya
Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes válására nemcsak a cégbejegyzési változtatásokból lehet következtetni, de abból is, hogy Homlok lakcíme megváltozott.
Tízéves a Matolcsy-jegybank, amelynek a "közpénzjelleg elvesztését" köszönhetjük
Konszolidáció, unortodox gazdaságélénkítés és nagyon is ortodox szigor: mozgalmas tíz éven van túl a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank. Matolcsy maga pedig egy sor botrányon.
Bármit mond a kormány, az „extraprofitadók” pusztán a pénzbehajtásról szólnak, és még az inflációt is növelik
Egy kivételével az „extraprofitadóknak” semmi közük az extra profithoz, többnyire nem is a profitot terhelik. Tavaly az adók alanyait nem vágták földhöz a sarcok, de egyes esetekben idén már más lehet a helyzet.
Érdemi magyarázat nélkül tart ki a kormány a felbomlóban lévő orosz "kémbank" mellett
Az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Banknak keresztbe tett a háború, hitelezését felfüggesztette, hogy saját adósságát tudja menedzselni. Magyarország még kitart.
Tovább szigorít a jegybank, már 12 ezer milliárd forint likviditást kell kezelni
Az inflációs csúcson vagyunk, ami valójában plató, a következő hónapokban marad a januári 25,2 százalék környékén az áremelkedési ütem. Az infláció érdemi javulása csak a második félévben várható. A jegybank egyelőre nem csökkent kamatot, marad a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos irányadó kamat. A bankok által a jegybankban tartandó kötelező tartalék mértéke és kamatozása nő, erre azért van szükség, mert a pénzügyi rendszer likviditása túl magas, és egyre magasabb.
Az MNB tartja a magas alapkamatot, az IMF szerint a kormány is tehet a brutális inflációról
A kormányzati és jegybanki gazdaságpolitika az elmúlt két évtizedben soha nem volt olyan laza, mint 2020–2022 között. Még akkor is taposták a gázt, amikor ezt már semmi nem indokolta, legfeljebb az országgyűlési választások. A kormányzati ár- és kamatstopok az inflációt nem mérséklik, sőt emelik az inflációs várakozásokat, és még nagyobb szigorúságba kényszerítik a jegybankot. Az infláció letöréséhez tartós és konzisztens szigor kell mind a kormány, mind a jegybank részéről.
Nyolc ábrán, mit tett a háború és a Fidesz a magyar gazdasággal
Leértékelődő forint, drága import, drága hitelek, elszálló infláció, recesszió: a háborús válság Magyarországon súlyosabb, mint amit a háború indokol.
A Budai Várban építkezik a Wizz Air-vezér Váradi József
Kalandos előéletű, de príma elhelyezkedésű üres telket vásárolt a Budai Várban Váradi József családi cége, a Wizz Air elnök-vezérigazgatójának holtig tartó haszonélvezete is van az ingatlanra. Úgy hírlik, tavasszal kezdenék egy négylakásos épület felhúzását.
Elmaradt a világvége, magához tért a forint – de az infláció tartósan velünk marad
December óta kitartóan erősödik a forint a rendkívül magas MNB-kamatoknak, a Brüsszellel kötött félmegállapodásnak és a dollár gyengülésének köszönhetően. A mostani szint hónapokig maradhat.
Keveset tesznek hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez a százmilliárdokért idecsábított multik
Gigantikus összegeket költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik.
A statisztika cáfolja Orbánt: nem Brüsszel miatt volt élelmiszer-inflációt pörgető apokalipszis a mezőgazdaságban
A magyar mezőgazdaság termelése 18 százalékkal csökkent 2022-ben, a forintban számolt kibocsátás csak a brutális áremelkedések miatt tudott nőni. A magas költségek miatt a mezőgazdaság amúgy sem valami jó termelékenysége megzuhant. Lényegében minden tényező emelte a termelői árakat – bár a miniszterelnökkel ellentétben a statisztikai hivatal nem említi a „brüsszeli szankciókat”.