Videocsúcstalálkozó lesz az uniós és a kínai vezetők közt. Kína kommunikációja vegyes az ukrajnai háború kapcsán, de eddig nem segítették az oroszokat, sőt. Kínának is fontosak az orosz energiahordozók, de a Nyugattal folytatott külkereskedelem súlya még nagyobb.
A BKV a háború miatt pótalkatrészeket nem kap, de év végéig elég a készlet, a bankgaranciákat pedig már hívják le, összesen 10 millió euróról van szó. A BKV kiadásait jelentősen növeli, hogy minden drágul, beleértve az energiát, tízmilliárdos lyuk keletkezhet a vállalat büdzséjén. Áremelés nem lesz, és a szolgáltatásokból sem engednek, Tüttő Kata főpolgármester-helyettes bízik benne, hogy a választások után meg lehet állapodni a kormánnyal a finanszírozásról.
Moszkva fegyverként használná a gázszállításokat, csak rubelben fogadna el fizetséget. Ezzel felrúgva már megkötött szerződéseket. Ennyi rubelt az orosz jegybank nélkül nem lehet leváltani, de enyhíteni kellene a nyugati szankciókat, amire az USA és az EU aligha lesznek hajlandóak. Ha Moszkva nem hátrál meg, az eddigi töredékére esik vissza a gázkereskedelem. Magyarországon elsősorban az állami MVM érintett.
Objektíven semmi sem támasztja alá, hogy a Fidesz az elmúlt 12 évben a közepesnél jobb kormányzati teljesítményt nyújtott volna. Igaz, hogy egy ellenzéki kormánynak komoly tapasztalati- és káderhiánnyal kellene szembenéznie, továbbá nehéz átadás-átvétellel épp egy kritikus geopolitikai-világgazdasági időszakban. Ugyanakkor a Fideszt kényszerpályákon tartja az elmúlt 12 év, főleg kül- és gazdaságpolitikában, amelyek épp az évtized kormányzati fókuszterületei lesznek Európában.
Megtorpanás után folytatódhat az ingatlanárak emelkedése, amit a kormányzati támogatások is fűtenek. Az építőanyagok egyre drágulnak, az építőipar kapacitás- és munkaerőhiánnyal küzd.
Az amerikai olajembargó különösebben nem fáj Oroszországnak, mivel az USA alig importál orosz olajat. Amivel viszont szembe kell néznie, az az, hogy a teljes orosz olajexport megfeleződött Ukrajna megtámadása óta. Napi 3 millió hordó olaj eshet ki a világpiacról, 2022 márciusa lehet az ötödik legnagyobb olajsokk a II. világháború óta. Az orosz exportot rövid távon nem lehet pótolni, az olajár ideiglenesen megütheti a 200 dollárt, éves átlagban 135 dollár lehet.
Miután a Monetáris Tanács a kamatfolyosó kiszélesítésével megágyazott a kamatemelésnek a jegybank 0,5 százalékpontos emelést hajtott végre.
Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy az árstopoknak és a pénzszórásnak nem lesz jó vége. De szerencsével a gazdaság és a büdzsé elbírták volna a károkat. Aztán Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A háború előtt lefektetett menetrend szerint nem lett volna kamatemelés, de a jegybank 75 bázisponttal emelte az irányadó rátát. A kamatemelésre szükség is van, a háború miatt a forint árfolyama esik, a tőzsde zuhan, az inflációs kockázatok erősödnek.
Manipulált képek és valótlanságok közlésével próbálta lejáratni Mártha Imrét, a fővárosi közműholding vezérét a Metropol és az Origo hat különböző elsőfokú ítélet szerint. A lapok a bíróságon azzal védekeztek, hogy sajtószabadság van.
Szijjártó Péter apokalipszist vizionált fázó családokkal és leállított gyárakkal, ha nem jön az orosz gáz. Miközben a gázszállításokat senki sem akarja leállítani, de ha a háborús eszkaláció miatt erre sor kerülne, apokalipszis akkor sem lenne, bár az orosz gázt rövid távon nem lehet teljesen pótolni. A bedőlt Sberbank a külügyminiszter szerint a Magyarország által is támogatott brüsszeli szankciós politika áldozata, nem pedig az orosz katonai agresszióé.
Euróban számolva a magyarországi munkaerő az egyik legolcsóbb az unióban. A vállalkozásoknak 2021-ben egy órára lebontva 10,4 euró volt a munkaerő-költségük, ebből 8,4 eurót tettek ki a bérek és bérjellegű juttatások. A munkáltatói terheket valóban jelentősen csökkentette a Fidesz, ám a munkavállalók bérterheit nem, ráadásul az állam fő adóbevételi forrása az áfa lett.
A kormány árstop-intézkedései legfeljebb ideiglenes sebtapaszt kínálnak az infláció ellen, cserébe rendkívül károsak, költségüket részben már rövid távon a lakosság fizeti meg. A plusz jövedelemjuttatások ideig-óráig segítenek a háztartásoknak kigazdálkodni a magasabb árakat, ám hozzájárulnak az árak gyorsuló emelkedéséhez. A jegybank szerint a kormány intézkedései mindössze egy százalékponttal fékezik az elszálló inflációt.
A háború okozta kínálati sokkok miatt az év első felében még gyorsul az infláció, márciusban már 8,5–9 százalék várható. Fordulat a második félévben lehet, az éves átlag megközelítheti a 10 százalékot. A gazdasági növekedés ezzel szemben lassabb lesz a vártnál, lehet, hogy csak 2,5 százalék. A jegybank folytatja a szigorítást, aminek fenntartására hosszabb ideig lesz szükség.
A várakozásoknak megfelelően egy százalékkal emelte a Monetáris Tanács az alapkamatot.
A kormány beengedte a hatósági áras körbe a kisvállalkozásokat, cserébe kidobta onnan a költségvetési intézményeket. Ezek legtöbbje így egy központi keretszerződés alatt kényszerül áramot venni. A keretszerződésben a kereskedők által elkérhető ár maximuma a tőzsdei árakhoz van indexálva, ténylegesen a hatósági ár három-, négyszeresén alakultak az árak.
Az eddig vártnál magasabb lesz az infláció és lassabb a gazdasági növekedés - erről is beszélt a Monetáris Tanács keddi ülése után Virág Barnabás. A forint ellen spekulálnak, de ez ilyen helyzetben természetes szerinte, és ez majd visszafordul, a kérdés, mikor.
A jegybank Monetáris Tanácsa 6,4 százalékra emelte a kamatfolyosó tetejét.
1440 milliárd forint volt a költségvetés hiánya február végén, a Pénzügyminisztérium szerint stabil a helyzet.
A költségvetési csalás kemény korrupciós bűncselekménynek hangozhat, de valójában már a fekete foglalkoztatás is annak minősülhet. A NAV épp ilyesmi gyanújával nyomoz az Iványi Gábor-féle MET környékén. A 3 milliárd forintos adóhiány is soknak tűnhet, de ha 1300 munkavállalóról és több évről van szó, akkor egyáltalán nem az.