Ukrajna megtámadása után az Oroszországban működő nyugati multik nagy része bejelentette kivonulását. Ám sokan csak visszafogták ottani tevékenységüket, a teljesen kivonultak közt pedig akad, aki hagyott magának kiskaput a visszatérésre.
Félő, hogy egysíkúvá válik a gazdaság, és azt sem garantálja semmi, hogy egy közpénzmilliárdokkal kistafírozott üzem évtizedek múlva is működni fog.
Legutóbb a kormány az önkormányzati cégek és a gázkereskedők közti szerződéseket írta felül egy rendelettel. Az önkormányzatok megsegítése méltányolható szempont, de lehetett volna olyan megoldást találni, ami nem vet fel jogbiztonsági-alkotmányossági aggályokat.
A gyerekesek szja-visszatérítése és az elmaradt uniós folyósítások közel 2 ezer milliárd forintos lyukat ütöttek az állam számára a bevételi oldalon 2022-ben. Eközben a kiadások elszálltak, plusz százmilliárdokat vittek el egyebek mellett a kiszervezett egyetemek, az államadósság megdrágult finanszírozása, a 13. havi nyugdíj. Végül a pénzforgalmi hiány másfélszerese lett az előirányzatnak.
A dekarbonizáció és az energiaválság közepette globális trend, hogy az országok az eredetileg jellemzően 40 éves üzemidejük akár duplájáig üzemeltetnék nukleáris erőműveiket. Ehhez a csapathoz csatlakozna Pakssal Magyarország.
A gazdaságfejlesztési minisztérium az Eximbankon keresztül 700 milliárd forint támogatott hitelt önt a gazdaságra. Kérdés, hogy a Baross Gábor Hitelprogram jól célzott lesz-e, vagy csak egyszerű pénzszórás, vagy jórészt a Fidesz-közeli vállalkozások újabb támogatása. Az biztos, hogy az ingyen pénz osztogatása szembemegy a jegybank monetáris politikájával és az infláció elleni küzdelemmel.
Az MNB fenntartja a 18 százalékos irányadó kamatot, amíg az ország kockázati megítélése nem javul trendszerűen. Ennek egyik feltétele, hogy érkezzenek az uniós támogatások. Mármint tényleg érkezzenek, ne csak félmegállapodások legyenek róluk. A pénzintézeteknél a jegybanknál kötelezően tartandó tartalék rátája 5 százalékról 10 százalékra emelkedik. A jegybank célja, hogy még feljebb tornázza a befektetési- és hiteleszközök kamatait. A forint erősödött a hírre.
A Monetáris Tanács tartja a magas kamatokat.
A különadók és az árstop miatt drágábbak az üzemanyagok Magyarországon, mint a környező országokban, de van még más is. Februártól nagy szükség lenne az adriai importra, Szijjártó Péter az EU-val fenyegeti a horvátokat.
A kormány átírta a 2023-as költségvetést, de a bőréből nem tudott kibújni, a sporton csak nem sikerült spórolni. 2024-től drasztikusan csökkennek a lakásépítési támogatások, csökken az önkormányzatok támogatása, ellenben brutálisan megdrágul az államadósság finanszírozása.
A kormány a minimálbér felére rögzítette a közmunkásbért, így annak bruttója idén 116 ezer forint. A közmunkások fizetése évek óta leszakadóban van, mára mindössze az átlagkereset ötöde. A közmunka nem érte el a célját, legalább 80 ezer ember számára nem út a munkaerőpiacra.
Az önmagát immár nemzetiként aposztrofáló Gazdasági Versenyhivatal „többek között” az élelmiszerláncok körmére néz, vajon miért drágulnak Magyarországon kiemelkedő mértékben az élelmiszerek.
A tőzsdei gázárak csökkenése trendszerű és látványos, de a hazai lakossági rezsi csökkentését mégsem indokolja. A kormánynak több más oka is van arra, hogy kétszer is meggondolja, nyúl-e a díjakhoz.
Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe.
Magas költségekkel, munkaerőhiánnyal és a kormányzati támogatás elmaradásával küzdenek a tömegközlekedési vállalatok. Az önkormányzatoknál az idei működés feltételei sem látszanak, de az állami MÁV–Volánbusz is bajban van.
A Fidesz nemhogy a családi pótlék, de immár a családi adókedvezmény elinflálódása ellen sem tesz semmit. A kormány előszeretettel vezet be új intézkedéseket, ám közben számtalan juttatás, alapérték aktualizálását elmulasztja.
Jelentősebb állami segítség híján az idén érvényesülhet a válságokkal együtt járó természetes szelekció a vállalkozói szektorban. Túlélésre annak a cégnek van esélye, amelyik piaci áron is hitelképes, vagy az olcsó pénzbőség idején kellő tartalékot halmozott fel.
Magyarország akkor sem vezethetné be az eurót, ha akarná, pedig a 2010-es évek második felében teljesíthetők lettek volna a feltételek. Vitatható, hogy az önálló monetáris politika feladása hátrányos vagy előnyös lenne. Az biztos, hogy a Fidesz-féle (gazdaság)politika végét jelentené.
Európa az orosz gázról csak a fogyasztás csökkentésével tud leválni, az importban különösen fontos lesz az LNG. Összességében egyáltalán nem garantálható, hogy 2023 telén nem lesznek ellátási problémák: a magas gáz- és áramárak maradnak, de az idei évben tapasztalt extrém áringadozásoknak jó eséllyel végük. Az olajembargó okozhat termékhiányokat Európában, különösen dízel üzemanyagból.
A NATO-ellenes, elszakadáspárti vezetésű boszniai szerb államalakulat rövid időn belül 100 millió euró támogatást és 110 millió euró hitelt kapott a magyar államtól rendkívül alacsony kamatra. E pénzek nélkül már jövőre nagy bajban lennének. Eközben az OTP helyi leánya 50 millió eurós hitelt nyújt a montenegrói kormánynak.
