A világgazdaság gyengélkedik, kevés gázolaj fogy, ezért ment a dízel ára a benziné alá a magyar kutakon. Tartósan maradhatnak a 600 forint körüli árak, bár az OPEC csökkenti a kitermelést. A világgazdaságnak nem megy túl jól, és a kilátások is bizonytalanok.
Magyarország többet, 100 millió dollárt költ egy asztronauta űrbe juttatására, mint amennyivel hozzájárul az Európai Űrügynökség működéséhez. A magyar űrhajós-űrturista az első (fizetős) török asztronauta mellett kaphat helyet. Az amerikai cég jó pénzért már fölvitt két szaúdi asztronautát, és egy űrhajóst az Egyesült Arab Emírségekből.
Eladásra és bérbeadásra is kínálja a főváros a Rác Hotelt, ennek bevételéből nyitná újra a hányatott sorsú fürdőt. Budapest nyárra csődközelbe kerülhet, de nem az ingatlaneladások fogják kihúzni a slamasztikából, az ingatlanok jó részét évek, sőt évtizedek óta nem sikerül elpasszolni. Különösen a megüresedett iskolák és a műemléki épületek eladása vagy bármilyen hasznosítása kemény dió.
A kormány a paksi bővítés szerződéseinek módosítására készül – miközben a jelenlegi keretek jók, a feltételek Magyarország számára előnyösek. Oroszországnak immár nincs szüksége uniós referenciára, már nem érdeke számára hátrányos feltételeket vállalni. A Roszatom nélkül jelen formájában nincs paksi bővítés, még az is kérdéses, szerepe mennyire csökkenthető.
A Nemzetközi Beruházási Bank már hetekkel a mostani amerikai szankciók elrendelése előtt gyakorlatilag beszüntette működését, írtuk itt a hvg360-on. Most újraközöljük cikkünket, amelyben arról volt szó, hogy az orosz hátterű, budapesti székhelyű pénzintézetnek keresztbe tett a háború, hitelezését felfüggesztette, hogy saját adósságát tudja menedzselni, ám Magyarország még kitart mellette.
Átírják a Paks 2 kivitelezésével kapcsolatos szerződéseket, sőt új keretek közé helyezik az erőműépítést. Szijjártó Péter részleteket nem árult el, az biztos, hogy a kivitelezés csúszásban van, nagy valószínűséggel költségtúllépésben, és erősen kérdéses, hogy a háborús-szankciós helyzetben a Roszatom képes-e a kulcsra kész kivitelezésre. Kérdés, hogy az új keretek közt Magyarország több felelősséget és több költséget vesz-e a nyakába.
Az átlagosan 10 százalék körüli, valójában összetetten sávos béremelés kevés, a fiókbezárások és leépítések pedig elbizonytalanítják a dolgozókat, akik tömegével mondanak fel a Postánál.
Nagyot szólt a Spiegel cikke arról, hogy maffiamódszerekkel szorítják ki a német cégeket a magyar piacról. A téma régóta napirenden van, a jelek szerint sok szereplő most értette meg, hogy mennyire kiszolgáltatottak Magyarországon. A német tőke elleni megmozdulások a Fidesz belső működésének koordinálatlanságára utalnak - mondta Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány szakértője.
A miniszter arra utalt, hogy a tulajdonos immár megválna a Budapest Airporttól, az üzletet év végére lezárhatják. Az Avialliance szerint ők továbbra is hosszú távú befektetésként tekintenek a reptérre. A kormány vételi szándékát ugyan bejelentette, de nem rejtette véka alá, hogy amúgy most épp nincs elég pénze.
Tavaly nagyot nőtt az új autók ára Magyarországon, most fél évig stagnálás várható, azt pedig még nem látni, ősszel mi lesz. A hiányjelenségek megszűntek, és a vonzó finanszírozási konstrukciók is.
A nagyvárosok lakossága évről évre csökken, míg az agglomerációs településeké nő. Utóbbiak infrastruktúrája már alig bírja a terhelést, a fejlesztésekhez idő és pénz kell. Az építési szabályok annyira lazák, hogy szinte bármi épülhet bárhol.
A magyarországi lakáspiac megroppant, az állam beruházási stopot hirdetett, az unió nem küld pénzt. Ha minden így marad, az építőipar komoly visszaesés elé néz, számos építőanyag ára már csökken. Eközben az új építési miniszter épp mindent újraszabályoz.
A jegybankelnök szerint Magyarországnak jelenleg nincs jövőképe, és a miniszterelnök nem is akar mérhető célokat, mert „mi van, ha nem teljesül”. Matolcsy György olyan mélyütést vitt be Orbán Viktornak, mint nyilvánosan talán még senki: párhuzamba állította Medgyessy Péterrel.
Továbbra is egymással ellentétben dolgozik a kormány és a jegybank: a kormány fenntartja a nagybetétek kamatstopját, és a jegybanki diszkontkötvények hatékonyságát is korlátozza.
A magyar kormánynak szándékában sem áll leválni az orosz energiáról, a diverzifikáció ugyan cél, de a jövőben is számolnak az orosz energiahordozókkal. Szijjártó Péter szerint a Gazprom – amely tavaly több európai partnere felé sem teljesítette kötelezettségeit és aktívan dolgozott az árak felverésén – megbízható partner.
Egyértelműen nem igaz, amit a magyar kormánypropaganda sulykol arról, hogy a szankciók nem működnek. 2023 sokkal nehezebb lesz az orosz gazdaság és költségvetés számára, mint a tavalyi év, megkezdődött a jövő felélése.
A háború miatt kínai áru nem érkezik Magyarországra keletről, ám annál több ukrán gabona. Az Orbán-kormány már korlátozná az importot, a magyar gazdák ülnek a termésen áremelkedést várva.
Egyes élelmiszerek, például a vaj és a sajt ára már csökken a nagy boltláncoknál. Emögött az alapanyagárak csökkenése és a boltok közti árverseny áll. Ha minden jól megy, az élelmiszeripart nem érik újabb sokkok, legalább megállhat az áremelkedés. Az árstopok a boltoknak veszteségeket okoznak, ezért azok kevésbé képesek más termékek árait csökkenteni.
Az e-rollerek ugyan joghézagokban gurulnak, de a Kúria szerint annyira azért nem, hogy annyit ne lehetne megállapítani: gépi hajtású járművekről van szó. A kormány azt ígéri, lesz KRESZ-módosítás, de azt nem árulják el, mikor. Pedig az e-rollerek szabályozása nagyon sürgős lenne.
Az állandó, fix traffipax-hálózat csak az első lépés lenne, a budapesti közlekedésbiztonsági stratégia számos egyéb eszközt tartalmaz. Beleértve a sebességcsökkentést, a legfeljebb 20-30 kilométer/órával használható útszakaszok aránya a jelenlegi 40 százalékról 61 százalékra nőne a fővárosban.
