A miniszterelnök Tusványoson meghirdette a kimaradás politikáját, amelynek keretében Magyarországnak nemcsak a háborúból, de az európai recesszióból is ki kell maradnia. Ehhez szerinte tényező a nemzeti érzés és a családalapúság. Rövid távon azért erősen számít az uniós támogatásokra és a külföldi multik beruházásaira is.
Bár a kormány nem nevezi nevén, de az adóemelésekkel és -átalakításokkal, a rezsidíjszámítás sávossá tételével és költségvetési kiigazítással már 2 ezer milliárd forintnyi megszorítást vezetett be. Ez elvileg elég az idei hiány- és államadósságcél tartásához. De ha már a rezsicsökkentés sem maradt érintetlenül, ideje lenne rendbe tenni a nyugdíjkasszát, az egészségügy reformja pedig már tegnap is elkésett lett volna.
A második, drágább rezsisáv bevezetése miatt a következő egy évben várhatóan 3 százalékponttal magasabb lesz az infláció, mint a rezsicsökkentés megvédése esetén lett volna. A jegybank még mindig őszre, kora télre várja az inflációs csúcsot, ám a friss előrejelzések szerint magasabban lesz a korábban várt 13-16 százaléknál.
A korábban a jogszabály alapján nehezen megválaszolható kérdésekre is választ ad az MVM. Egyebek mellett arra, elvész-e az adott hónapban ki nem használt „rezsicsökkentett” energiamennyiség, mennyit kell fizetniük a feltöltőkártyás ügyfeleknek és hogy mi történik, ha valaki év közben vesz egy lakást.
A Mol 2023 közepétől 35 évig fogja gyűjteni és kezelni az ország szemetét.
Mivel az ingatlanok energiafogyasztása ingadozik, előfordulhat, hogy a téli hónapok kilógnak a havi rezsicsökkentési limitből, miközben az éves összfogyasztásuk benne marad az éves limitben.
Az energiahivatal fogja negyedévente meghatározni a „lakossági piaci” rezsidíjakat, egyelőre villany esetében ez kilowattóránként bruttó 70 forint, gáz esetében októberig megajoule-onként 21,4 forint, utána 22 forint. Áram esetében napi 6,9 kWh-nál, gáz esetében napi 4,7 köbméternél lesz a „rezsicsökkentett” és a „piaci” díjszabás határa, ezeket a számokat kell felszorozni annyival, ahány napra az aktuális rezsiszámla szól. A hőszivattyús rendszerekhez igényelhető B GEO és H tarifák változatlanul megmaradnak, és nem számítanak bele a normál fogyasztásba. A társasházak is vehetnek „rezsicsökkentett” áron gázt, minden, az épületben található külön lakás után jár a keret.
A feltámadó nemzetközi turizmus padlóra küldte a légiközlekedési iparágat. A forgalom ugyan elmarad a 2019-estől, de a leépült kapacitások ezt sem képesek kezelni.
A Monetáris Tanács soron kívül felzárkóztatta az alapkamatot az egyhetes betét 9,75 százalékos szintjéhez – annak 2 százalékpontos soron kívüli emelésére a forintárfolyam beszakadása miatt volt szükség.
Zimbabwéban akkora az infláció, hogy aranyérméket bocsát áruba a jegybank, és újra bevezetik az amerikai dollárt. Válságban a befektetők a biztonságos eszközökbe menekülnek, különösen, ha azok is magas hozammal kecsegtetnek. A bitcointól sokan azt várták, biztos befektetés lesz, de nem az, Salvador rá is fázott, hogy hivatalos pénzévé fogadta.
A Monetáris Tanács nem vár 3 hetet a következő menetrend szerinti kamatdöntő ülésig, azonnal napirendre veszi, hogy az alapkamatot az egyhetes betét kamata után emelje. Ezzel a 7,75 százalékos alapkamatot visszazárná a forintárfolyam beszakadása miatt soron kívül 9,75 százalékosra emelt egyhetes betét kamatához.
Fájdalom nélkül nincs eredmény – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utalva arra, hogy a recesszióval, GDP-csökkenéssel lehet letörni az inflációt, majd megígérte, hogy a kormány fájdalom nélkül éri el ezt. A fájdalmat a kormány azzal igyekszik elkerülni, hogy bújtatva csoportosít át juttatásokat a háztartásoknak, ám ezzel épp az inflációt fűti.
Rövid távon akár racionálisnak is mondható a magyar kormány belengetett uniós vétója a globális minimumadóra. Hogy később mi lesz, ezúttal is mellékes.
Az FBI egy egész festménykiállítást lefoglalt, mert a képek szinte biztosan hamisítványok. Ha nem azok lennének, 100 millió dollárt érnének. A műhamisítás mind a mai napig hatalmas üzlet, és rendkívül elterjedt, pár éve az egyik legpatinásabb galéria volt kénytelen lehúzni a rolót, mert évekig hamis képekkel kereskedett. Valószínűleg gondatlanságból.
Két év alatt 900-1000 milliárd forintot érnek a kormány adóemelései és új adói, ezek 2022-ben 0,4, 2023-ban 1,5 százalékponttal növelik az inflációt. Az árstopok ezt bőven ellensúlyozzák – de nem tudni, a kormány mihez kezd velük ősztől, a jegybank azzal a feltételezéssel számol, hogy fokozatosan kivezetik őket. A kormány közel 2 ezer milliárdot szórt ki a választások előtt, ami a háztartások fogyasztásán keresztül a GDP-t pörgeti – és az importot, így hozzájárul az ország folyó fizetési mérlegének hatalmas hiányához.
Az alapkamat szintjével megegyező 7,75 százalékos kamattal hirdette meg a jegybank az aktuális egyhetes betéti tendert. Ez 0,5 százalékpontos kamatemelés a megelőző héthez képest. Innentől a jegybank egy szinten tartja az alapkamatot és az egyhetes betét kamatát. Alapkamat-emelés havonta lesz, de az egyhetes betét kamatával a jövőben is bármikor beavatkozhatnak.