A jegybank újra nagyot emelt az alapkamaton, a gazdasági világválság idején sem volt ekkora
11,75 százalékra emelte a jegybank az alapkamatot.
11,75 százalékra emelte a jegybank az alapkamatot.
Az Európai Bizottság – ezúttal az emberijog-sértésektől nem zavartatva – szorosabb kapcsolatra törekszik Azerbajdzsánnal. Ennek köszönhetően nő az azeri gázexport, bár az az orosz gázt közel sem lesz képes pótolni. Távlati projekt tengeri szélerőművek építése és az áram Európába szállítása – erre a vonatra most a magyar kormány is igyekszik felkapaszkodni.
A drasztikusan megnőtt rezsiköltségek fedezetét még ki lehetne gazdálkodni a vendéglátásban, de az egyéb költségek emelkedése, a végrehajtott béremelések mellett erre sokan már nem lesznek képesek, a kormánytól pedig aligha várható jelentős segítség. A megtakarítást jelentő energetikai fejlesztések drágák, időigényesek és szakember sincs elég. A hosszú távú rezsiszerződések miatt a költségemelkedés nem egyszerre éri el a vállalkozásokat, 2023 tavaszára tisztázódhat, ki tud talpon maradni.
Egy euró már egy dollárt sem ér, pedig évtizedek óta mindig az euró volt erősebb. A közös európai devizát a háború hatásai és a monetáris unió belső feszültségei gyengítik, miközben az amerikai jegybank egyre emeli a kamatokat, ami dollárba vonzza a befektetőket. A magyar kormány szerint a forint azért gyenge, mert a dollár erős, valójában sokkal meghatározóbbak a kormány politikájával és az ország gazdaságával kapcsolatos befektetői aggályok.
Teljesen normális, hogy a gáz fűtőértéke ingadozik, jogszabályilag az ingadozás mindössze 5 százalék lehet. A lakosság épp az ingadozás miatt az elfogyasztott energia után fizet, nem pusztán az elfogyasztott köbméter számít. A kormány ezzel eredetileg nem számolt az új rezsiszabályozás kialakításakor, ezt most korrigálják.
Összességében a magyar államot és a 4iG-t is tekintetbe véve kizárt, hogy a Vodafone felvásárlása finanszírozható volna valamiféle hitelkonstrukció(k) nélkül. Az állam bocsáthat ki állampapírokat, de ott van egy karnyújtásnyira az állami fejlesztési bank és az exportbank, amely felügyelőbizottságának új elnökét nemrég nevezték ki a Vodafone-t felvásárló állami cég vezérigazgatójává. Illetve ott a Mészáros Lőrinc-féle Magyar Bankholding.
Alapvetően a kínálati oldali problémák okozzák az áruhiányokat és az egyre gyorsuló inflációt, de egyáltalán nem segít, hogy a kormány az árstopokkal belebuherál a piaci önszabályozásba.
Újraindultak ugyan a kőolajszállítások Oroszországból Magyarországra, ám az üzemanyaghiány marad, a százhalombattai finomító félgőzzel megy, a benzinkutakat a hatósági ár fojtogatja. Egyesek tiltott tőzsdei machinációkat sejtenek a háttérben.
Mivel a cégautókat a munkavállalók juttatásként használhatják, a statisztikai hivatal súlyozottan bele fogja számolni az inflációba, hogy ezeket a járműveket már csak piaci áron lehet tankolni. A magasabb rezsidíj-sávokat szintén súlyozottan számítják bele az inflációba, a KSH-nál ez először a szeptemberi adatban fog megjelenni, módszertani különbségek miatt az uniós statisztikában már az augusztusiban.
A forint árfolyamának megtámogatására, intervenciós eszközként jöhet jól a kormánynak, hogy ezentúl a társaságok euróban és dollárban is befizethetik a társasági adót.
Júliusban 13,7 százalékra gyorsult az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció brutális, 16,7 százalékra gyorsult.
Júliusban csökkent a központi alrendszer hiánya, az már „csak” az egész éves terv 84 százalékán áll.
Elsősorban a saját gazdaság- és költségvetéspolitikai intézkedései, hibái miatt kényszerül most megszorításokra a Fidesz, beleértve a választások előtti hatalmas osztogatást. Magyarország ezzel szépen visszaesett a szocialista kormányok alatt megismert kerékvágásba: választási osztogatás, majd megszorítás, választási osztogatás, majd megszorítás. Ráadásul a mostani megszorítás nem összetett, átgondolt csomag, mint Bokrosé vagy Bajnaié, csak kiigazító intézkedések ötletszerű, kapkodva bevezetett sorozata.
Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése.
A kormány az üzemanyagok ársapkájával komoly pénzekkel támogatja a személyes autózást – igaz, a Mol kontójára. Eközben a közösségi közlekedési cégek roskadoznak az elszállt energiaköltségek alatt. A taxisok nyomott áron tankolhatnak, miközben a fuvarozók nem, a fuvardíjak további emelése elkerülhetetlen.
A pandémiás felfutás után lefékeződött az online kiskereskedelem bővülése, míg a hagyományos boltokban elköltött összegeket az elszálló élelmiszerárak emelik.
Két-három millió ember közüzemi számlái biztosan nőnek a kormány által politikai csodafegyverként használt „rezsicsökkentés” takaréklángra csavarásával, ám hogy mennyivel, az még mindig nehezen jósolható meg.
A miniszterelnök Tusványoson meghirdette a kimaradás politikáját, amelynek keretében Magyarországnak nemcsak a háborúból, de az európai recesszióból is ki kell maradnia. Ehhez szerinte tényező a nemzeti érzés és a családalapúság. Rövid távon azért erősen számít az uniós támogatásokra és a külföldi multik beruházásaira is.
Bár a kormány nem nevezi nevén, de az adóemelésekkel és -átalakításokkal, a rezsidíjszámítás sávossá tételével és költségvetési kiigazítással már 2 ezer milliárd forintnyi megszorítást vezetett be. Ez elvileg elég az idei hiány- és államadósságcél tartásához. De ha már a rezsicsökkentés sem maradt érintetlenül, ideje lenne rendbe tenni a nyugdíjkasszát, az egészségügy reformja pedig már tegnap is elkésett lett volna.
A második, drágább rezsisáv bevezetése miatt a következő egy évben várhatóan 3 százalékponttal magasabb lesz az infláció, mint a rezsicsökkentés megvédése esetén lett volna. A jegybank még mindig őszre, kora télre várja az inflációs csúcsot, ám a friss előrejelzések szerint magasabban lesz a korábban várt 13-16 százaléknál.