A jegybank nagyot rontott az inflációs előrejelzésén – a kormány pedig nagyon optimista
Akár 19,5 százalék lehet a jövő évi átlagos infláció. A jegybank egyelőre tartja a rendkívül magas kamatokat
Kovács Gábor
Idén utoljára döntött az MNB: marad a kamathegyen, ahova szembeszélben mászott föl
Továbbra is maradnak a brutálisan magas kamatok Magyarországon, az alapkamat 13 százalék, az irányadó kamat 18. Utóbbi fokozatos csökkentése lassan terítékre kerülhet, a magas alapkamattal hosszú távra érdemes számolni. A jegybank kalandos úton jutott el erre a szintre.
A kormány aligha így képzelte a Lánchíd felújítását
A budapestiek másfél év után visszakapták a Lánchidat – feltéve, hogy busszal, taxival, motorral vagy biciklivel próbálnak rámenni. A gyalogosok előtt 2023 őszén nyitják meg a hidat, a személyautók előtt talán többé már soha. A kormány azzal a feltétellel adott 6 milliárd állami forintot a felújításba, hogy a híd csak 1,5 évig lesz lezárva a gépjárműforgalom előtt. A jelek szerint azzal nem számoltak, hogy nem csak a saját tulajdonú és kormányzati autók gépjárművek.
Hivatalos: a magyar infláció Európa-bajnok. És tovább gyorsul, miközben a versenytársak lassítanak
A magyarországi infláció novemberben lehagyta a korábban dobogós balti országokét. Messze meghaladja a többi régiós ország inflációját, és több mint duplája az unió átlagos inflációjának.
Az árstop megszüntetése után is jöhet még sokkoló benzindrágulás
Mire helyreáll az ország üzemanyag-ellátása, újra nehéz, árfelhajtó időszak jön az orosz olajból finomított termékek exporttilalma miatt. Történjék bármi, egyelőre nem száll el a Mol busás profitja.
Megvan a megállapodás a minimálbérről, 560 ezer forint környékére nőhet jövőre a bruttó átlagkereset
A minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedik január 1-től, ez hasonló mértékben tolja föl az átlagkeresetet. A várható inflációs pálya mellett ezzel együtt őszig reálbércsökkenés lesz, éves átlagban talán meglesz a stagnáló reálbér. Reális veszély, hogy felpörög az ár-bér spirál, Magyarország pedig beragad egy magas inflációs környezetbe.
Nagy Márton: 27 százalék lehet az inflációs csúcs
Az inflációs csúcs egyre magasabbra tornyosul, ahogy közeledünk hozzá. A kormány elkötelezett a jövő évi költségvetési hiánycél tartása mellett – ez a tervezettnél jóval kisebb gazdasági növekedés mellett csak kemény megszorításokkal érhető el.
Lejtmenetbe kapcsolta a Fidesz Magyarországot, beleragadhatunk egy elhúzódó válságba
A jelentős részben elvesztegetett 2010-es évek után a jelenlegi válságokat a Fidesz nem kezeli szisztematikusan. Az egyedi intézkedések gyakran több kárt okoznak, mint hasznot, elnyújtják, elmélyítik a problémákat, sőt újakat generálnak. Reális lehetőség, hogy a magyar gazdaság lefelé tartó spirálokba kerül.
Zsákutcába jutott a kormány az árstopokkal, mégis az utolsó pillanatig ragaszkodik hozzájuk
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
A 15 százalékos nyugdíjemelés beismerés: Magyarország rosszabbul teljesít
A kormány azért hajt végre 15 százalékos nyugdíjemelést januárban, mert legalább ekkora éves átlagos inflációra számít. Ez jó eséllyel az egész unió legmagasabb inflációja lesz.
20 százalék fölötti pénzromlásnál hanyag, aki nem fekteti be a pénzét
A pénzpiaci befektetési alapokon keresztül a lakosságot fosztotta meg a magas hozamoktól a kormány a betétikamat-stoppal. Az inflációkövető lakossági állampapírok jó alternatívát kínálnak.
Lehetetlen egy lépcsőben jól rendezni a minimálbér-emelést
A rohamosan emelkedő árak mellett a munkavállalók olyan jelentős béremelést szeretnének, amit a vállalkozások nem képesek teljesíteni. Hosszú távú megállapodás lehet a kulcs. A foglalkoztatásért felelős államtitkár azt mondta, 15-17 százalékos lehet a minimálbér-emelés.
A kormány pontosan tudta, hogy meg kell szüntetnie az árstopot, csak az alkalmat várta, mikor tolhatja el a felelősséget
Megelőzhette volna a kormány a benzinhiányt, ha nem próbálja átírni a közgazdaságtan törvényeit. Az európai olajembargó életbelépésének másnapján a nemzetközi fejleményekre hivatkozva kapitulált. A Mol vezérigazgatója szerint a teljes leürülés kényszerítette ki az ársapka elengedését, amit kedden éjjel fél 11-kor jelentett be rendkívüli kormányinfón Gulyás Gergely miniszter és Hernádi Zsolt Mol-vezér.
A kormánymédia befotózott Matolcsy szoknyája alá, és bosszúszomjra lelt
Az amúgy is hitelességi válsággal küszködő, és annak árát fizető magyar gazdaságpolitikának már csak az hiányzott, hogy a kormánymédia páros lábbal szálljon bele a jegybankelnökbe csak azért, mert – amúgy megalapozottan – kritizálni merte a kormányt. Igazából az a csoda, hogy Matolcsy eddig megúszta, ennél kevesebbért tinédzser lányokat leribancoztak.
A jegybank cáfolja, hogy Matolcsy sértődöttségből kritizálta a kormányt
Közleményben utasította el a vg.hu-n megjelent állításokat az MNB.
A kormányközeli vg.hu szerint Matolcsy György sértődöttségből kritizálta a kormányt
Egy névtelen cikk névtelen forrása szerint Matolcsy megsértődött, mert a Fidesz-frakció nem ment bele, hogy élete végéig, de legalább 2031-ig jegybankelnök maradhasson.
Végül a lakosság veszíthet a rendszerhasználati díjak befagyasztásán
A rendszerhasználati díjak emelkedése a lakosságot eddig sem érintette, a végfogyasztói ár ugyanis fix, „rezsicsökkentett” – de most már csak az alsó díjsávban. Ha tovább emelkedtek volna a rendszerhasználati díjak, az áram árát csökkenteni kellett volna, növelve az állami MVM veszteségét. A rendszerüzemeltető cégek összesen 180 milliárd forint állami térítést kapnak a befagyasztás miatt. Egyelőre nem tudni, ez elég lesz-e, és hogy ilyen helyzetben megcsinálják-e a szükséges fejlesztéseket.
Nyugalom, a román minimálbér már rég megelőzte a magyart
A régiós nettó minimálbéreket összehasonlítani lehetetlen, a sok különféle kedvezmény miatt a nettó Magyarországon 133 ezer és 200 ezer forint között bármi lehet. A bruttó minimálbérek esetében tény, hogy a romániai magasabb, mint a magyarországi. A 2023-as bértárgyalások alapvetően nehezen haladtak, a kormányátalakítás sem gyorsíthatja a folyamatot.
Az MNB ítéletet mondott a kormány kamatstopja fölött: igazságtalan, indokolatlan, káros
A kamatstop igazságtalan, leginkább a legtehetősebb adósoknak kedvez, illetve rombolja a pénzügyi kultúrát, mert a kockázatos hitelt felvevő (azt megtartó) adósokat „segíti”. Az intézkedés indokolatlan, mert nincs már olyan sok változó kamatozású hitel az állományban. A kamatstop gyengíti a monetáris transzmissziót, így nehezíti a jegybank infláció elleni harcát. A kamatstop hatalmas plusz teher a bankoknak, így csökkenti hitelezési képességüket. És ezt nem az ellenzék véleménye, hanem a jegybanké.
Pintér Sándoré az új szupertárca, mutatjuk, mekkorára hízott
A Belügyminisztérium idei kiadási főösszegén hatalmasat dobott, hogy odakerült a közoktatás és az egészségügy. Közben az idei büdzsé november eleje óta terven felül működik a törvényhez képest, vagyis a valósághoz nem sok köze van. A jövő évi költségvetés is módosításra szorulna, bár az Orbán-kormánynál nem ritkák a "kreatív" megoldások.