A Belügyminisztérium idei kiadási főösszegén hatalmasat dobott, hogy odakerült a közoktatás és az egészségügy. Közben az idei büdzsé november eleje óta terven felül működik a törvényhez képest, vagyis a valósághoz nem sok köze van. A jövő évi költségvetés is módosításra szorulna, bár az Orbán-kormánynál nem ritkák a "kreatív" megoldások.
Nehéz idők jönnek a hazai lakáspiacon, a hitelezés leáll a magas kamatok miatt, a háztartások jövedelmét elviszi a száguldó infláció, az állami támogatások év végén kifutnak. Az ingatlanállomány jelentős része energetikailag pazarló, de a felújítások költségesek.
Az MNB tartja a magas kamatokat. Az infláció egyelőre gyorsul, különösen az élelmiszerek áremelkedése kellemetlen meglepetéseket okozhat. Virág Barnabás alelnök egy kicsit azért odaszúrt a kormánynak a legújabb kamatstopért.
Kamatdöntő ülést tartott a jegybank monetáris tanácsa: nem változnak a kondíciók.
Csak a kohéziós programokra 1,2 ezer milliárd forint érkezett az uniótól Magyarországra 2021-ben, miközben az ország feleennyit fizetett be. A vártnál gyorsabb gazdasági visszapattanás miatt szinte minden adónemből több pénz folyt be az államkasszába a vártnál. Az állam 1,3 ezer milliárd forint adóbevételről mondott le a különféle adókedvezményeken keresztül – a sport tao-kedvezmény 140 milliárdba került.
Trumpni vagy nem trumpni, ez itt a kérdés.
A kormány szerint a családokat védik, valójában az autótulajdonosokat támogatják, akik közt történetesen vannak családok. A kancelláriaminiszter végül annyit legalább elismert, hogy az egész ötletszerű.
Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben. Be nem tervezett milliárdokat vitt el egyebek mellett a vadászati világkiállítás, a kínai Fudan egyetem, egy szerencsés vizsgálókesztyűgyár. A felsőoktatásra a tervezettnél sokkal több pénz ment el – a modellváltással kiszervezett egyetemekre is.
A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati „tájékoztatás” és a néppel folytatott „konzultálás”.
Nagyon nem úgy alakult a 2021-es költségvetés, ahogy a költségvetési törvény szerint kellett volna, még a sarokszámok sem stimmelnek, a hiány duplája a tervezettnek, a kiadási oldalon 17 százalékos az eltérés.
Egyes vállalkozók azért mehetnek csődbe, mert pillanatnyilag nincs áramkereskedő, amely – bármilyen csillagászati áron – kiszolgálná őket 2023-tól. Ha sikerül is szerződniük, a korábbiaknál sokkal előnytelenebb feltételekkel.
Hatósági áras lesz a tojás és a krumpli, a kiskereskedők nem adhatják őket a szeptember végi árnál drágábban. Ez első lépésben árcsökkentési kötelezettséget jelent. A rezsiben a rendszerhasználati díjak jövőre nem fognak emelkedni, a hálózati kiegyenlítő szerepet betöltő erőművek különadót kapnak a nyakukba.
Hiába károsak az árstopok, és kérdéses, hogy fékezik-e egyáltalán az inflációt, a kormány bevezet még néhányat. Év végére a magyar infláció lehet a legmagasabb az egész unióban, akármennyi sapka is van rajta. A kormány a valós okokról nem beszél, a mély problémák még felvetnék a párt felelősségét, és esetleg a megoldásukra is ki kellene találni valamit.
Válság ide, megszorítások oda, a 2023-as atlétikai világbajnokság megastadionja zavartalanul épül, nemrég újabb tízmilliárdokat adott rá a kormány. Meglepő módon ezúttal a helyi önkormányzat is elégedett.
A kormány valóban jelentős adócsökkentést hajtott végre az elmúlt években – legalábbis a GDP-hez viszonyítva, az adóbevételek számszerűen azért szépen nőttek. A GDP-arányos adócsökkentés ráadásul elsősorban a társadalombiztosítás és az önkormányzatok kárára valósult meg.
A magyar lakosság csökkenő reálbérekkel, csökkenő vásárlóerővel vág neki a karácsonyi szezonnak. A kiskereskedelmi forgalom már most csökken, a vásárlók egyre érzékenyebbek az árakra. Viszont a tavalyinál jobb áruellátottság, nagyobb készletek és fokozódó piaci verseny miatt az akciószezonban a kereskedők várhatóan nagy árleszállításokkal rukkolnak elő.
Környezetbarát üzemmódra váltott a világ második legnagyobb kriptopénze.
Ahelyett, hogy kivezetné a lakossági hitelek piacáról, a vállalkozásokra is kiterjeszti a kamatstopot a kormány. Kétélű fegyver ez a krízis enyhítésére, amelyért – a jegybankkal karöltve – a kormány is felelős.
A világpiaci energiaárak emelkedése 1600 milliárd forint pluszkiadást jelentett volna az államnak – ha a kormány tényleg megvédi a rezsicsökkentést. A költségvetés alakulása köszönő viszonyban sincs a költségvetési törvénnyel, a kiadások 2700 milliárddal haladják meg a tervezettet, a bevételek 2545 milliárddal. Az adóbevételeket a magas infláció, a béremelések és az adóemelések pörgetik. A pénzforgalmi hiány év végére nem 3300 milliárd forint lesz, hanem 4400 milliárd - derül ki az MNB összesítéséből.
A jegybank addig tartja fönn az október közepén bevezetett keretrendszert, benne a brutálisan magas irányadó kamattal, amíg az ország kockázati megítélése nem javul, és a pénzpiaci helyzet nem rendeződik. Az októberi infláció még kellemetlen meglepetést okozhat. Amúgy a tőzsdei gázárak csökkenése az infláció és a folyó fizetési mérleg szempontjából is jó hír.
