Az évtizede fixált rezsi miatt az ingatlanok energetikai állapota eddig alig volt szempont az ingatlanpiacon. Most viszont sokan próbálnak minél gyorsabban, akár árengedménnyel is megszabadulni energiafaló lakásuktól.
A hazai áramtermelő kapacitás papíron 10 000 megawatt, de egy része csak papíron létezik, a 6000-7000 megawattos csúcsterhelések idején jelentős importra van szükség, ahogy akkor is, amikor a naperőművek napsütés híján nem termelnek. A hazai hagyományos nagyerőművek állami, francia, német és svájci kézben vannak, a nagyobb naperőművek tulajdonosai mások mellett kínai, svájci, szlovák cégek. És persze Mészáros Lőrinc.
Az árstopok sokkal több kárt csinálnak, mint hasznot, ám kivezetésükkel az infláció októberre borítékolhatóan 20 százalék fölé gyorsulna. A plusz áremelkedést nagyon megérezné a lakosság, a Fidesz számára pedig komoly politikai vereség lenne.
Az uniós statisztikai hivatalnál már az augusztusi inflációban figyelembe vették a magasabb lakossági rezsidíjakat. A magyarországi immár a negyedik legmagasabb érték az EU-ban, csak a balti országokban nőnek gyorsabban az árak.
A következő kamatemelések a szeptember 26-ai héten esedékesek, ekkor adja ki a jegybank a legfontosabb gazdasági előrejelzéseit tartalmazó jelentését is.
A minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. De az se jár jól, aki többet kap: az inflációkövető nyugdíjemelési szisztéma ilyen infláció mellett nem képes lépést tartani az inflációval. Közben a nyugdíjkassza egyensúlya már most teljesen felborult, idén legalább félezer milliárd forintot kell beletolni a költségvetésből.
A válság miatt csökken a lakossági kereslet, reálértéken még az e-kereskedelemre is csak stagnálás várhat. Az online kereskedelemben vége a kényelmes időknek, a szereplők éles versenyre fognak kényszerülni, aki talpon akar maradni, annak fejlődnie kell.
A július csak kivétel volt, augusztusban ismét nőtt a költségvetés hiánya: a hónap végén megvolt a 3,2 ezer milliárd forintos teljes éves terv 91 százaléka.
A még mindig fontos jegybanki kamatdöntés és az elszálló infláció a várakozásoknak megfelelően alakult, a forint árfolyama stabilan viselte a híreket.
Ismeretlen okból távozott a paksi bővítésért felelős államtitkári posztjáról Süli János, aki 2019-ben ismeretlen okból kirúgta a bővítésért felelős Aszódi Attilát. Az orosz Roszatomra bízott beruházás legfontosabb részletei mind a mai napig titkosak. Hosszas csúszások után az atomhivatal kiadta az erőmű létesítési engedélyét, de csak fenntartásokkal, a terveket még át kell dolgozni. A kormány elkötelezett a projekt mellett, pedig kérdés, a Roszatom egyáltalán képes-e kivitelezni, az pedig biztos, hogy minimum nagyon kockázatos egy ellenséges hatalomra bízni.
Egyelőre az ellátásbiztonságot nem fenyegeti, hogy Moszkva mondvacsinált okból leállította az Északi Áramlat gázvezetéket. A gázárakat viszont tovább hajtja fölfelé, télen pedig már gázhiány is lehet.
A béremelkedéseknek köszönhetően év végére jó eséllyel legalább annyival több szja-bevétel folyik be az államkasszába, mint amennyit a választások előtt elvitt a gyerekesek szja-visszatérítése. Az elszállt árak miatt dől az áfabevétel, év végére simán meglesz legalább plusz 1,5 ezer milliárd. Ám hiába teljesülnek túl a bevételek, ha a kiadások még jobban.
A maguk módján a közintézmények is védekeznek a rezsidrágulás ellen, ám míg egy uszodát vagy múzeumot átmenetileg be lehet zárni, a kórházaknak, iskoláknak működniük kell. A kormány javaslata azonban – ahol tudnak, álljanak át fafűtésre – nem megoldás.
A normál ügymenetnek megfelelően a jegybank igazgatótanácsa hozzáigazította az egyhetes betéti tender kamatát a megemelt alapkamathoz.
A schwechati finomító leállása és a Duna alacsony vízszintje miatt az OMV nem tud elegendő üzemanyagot behozni a saját kúthálózata ellátására, a Mol pedig nem tud többet szállítani számára. A Mol nemrég csökkentette a kisbenzinkutaknak szállított mennyiséget. A Mol szerint „van elegendő üzemanyag Magyarországon”.
Szíjj László Fidesz-közeli üzletember Duna Aszfaltja már nekiállt gödröt ásni a területen, de a létesítési engedély birtokában sem biztos, hogy befejezheti a munkát.
Folytatódik a határozott kamatemelési ciklus, hiszen az infláció tovább gyorsul, augusztusban már 15-16 százalék között lehet. A jegybank olyan intézkedéseket vezet be, amivel legalább 5 ezer milliárd forintnyi bankközi likviditást (vagyis fölös pénzt) tud hosszú távra lekötni, kiszívni a rendszerből. A pénzintézetek által a jegybanknál elhelyezendő kötelező tartalék rátája az ötszörösére emelkedik.
11,75 százalékra emelte a jegybank az alapkamatot.
Az Európai Bizottság – ezúttal az emberijog-sértésektől nem zavartatva – szorosabb kapcsolatra törekszik Azerbajdzsánnal. Ennek köszönhetően nő az azeri gázexport, bár az az orosz gázt közel sem lesz képes pótolni. Távlati projekt tengeri szélerőművek építése és az áram Európába szállítása – erre a vonatra most a magyar kormány is igyekszik felkapaszkodni.
A drasztikusan megnőtt rezsiköltségek fedezetét még ki lehetne gazdálkodni a vendéglátásban, de az egyéb költségek emelkedése, a végrehajtott béremelések mellett erre sokan már nem lesznek képesek, a kormánytól pedig aligha várható jelentős segítség. A megtakarítást jelentő energetikai fejlesztések drágák, időigényesek és szakember sincs elég. A hosszú távú rezsiszerződések miatt a költségemelkedés nem egyszerre éri el a vállalkozásokat, 2023 tavaszára tisztázódhat, ki tud talpon maradni.
