A BKK német beszállítójának magyar cégvezetője tagadja a korrupciós vádakat, miután a BKK korábbi vezérigazgatója befolyásolási kísérletről beszélt az e-jegy projekttel összefüggésben. A befuccsolt e-jegyrendszer más részleteire is eltérően emlékeznek a szereplők. A témában heves vita folyt a fővárosi vizsgálóbizottság legutóbbi ülésén Tarlós István volt főpolgármester meghallgatásakor.
Eddig csak sejteni lehetett, hogy a magyar állami szervek, titkosszolgálatok valamelyike valóban beszerezte az elhíresült Pegasus kémszoftvert, de most Kósa Lajos fideszes politikus el is ismerte. Sok részlet még mindig évtizedekre titkosított, ráadásul Kósa szerint a megfigyelt személyekkel kapcsolatban "senki nem fog konkrét választ kapni".
Palkovics László miniszter részben egy korábbi helyettes államtitkárnak engedte át az irányítást, de maradt a kuratórium elnöke. A fenntartó alapítványnak egyelőre nincs mit fenntartani, mivel a kínai egyetem budapesti kampusza nem létezik: a kormány népszavazást ígért róla – a főpolgármester el is indított egyet –, de ettől függetlenül már nagy lépésekkel készítik elő a beruházást.
Még lehet pályázni a Momentum elnöki posztjára: eddig az ügyvezető elnök, Orosz Anna és Donáth Anna, a párt EP-képviselője jelentkezett be, de rajtuk kívül is lehetnek még jelentkezők – derül ki körképünkből. Sűrű hónap elé néz a párt: úgy tudjuk, a listaállító küldöttgyűlés november 7-én, az elnökválasztás november 21-én lesz.
“Jelentés” címet viselő, 80 oldalas anyagot állítottak össze Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt múltjának esetlegesen kompromittáló részleteiről – ezt ő maga közölte, és állítása szerint a dosszié a Fideszben készült, majd ők adták át a DK-nak, amely együttműködése jeléül átadta neki. Azért is beszél erről nyíltan, mert szerinte semmi komoly nincs benne, csak “összeesküvés-elméletek”. A hvg.hu végignézte a dossziét, amely sok új információt nem tartalmaz, és bár maradtak megválaszolatlan kérdések, az egész inkább tűnik elterelő akciónak, politikai gumicsontnak, mint komoly lejáratásnak.
A Magyar Szocialista Párt egyszerre része az előválasztáson leváltott régi elitnek, és Márki-Zay mögé állva az újnak is. Mi zajlik most a szocialistáknál, merre tart a párt?
Jó ötletnek tűnt a DK-ban Dobrev Klára indítása miniszterelnök-jelöltként, ennek minden kockázatával együtt. Csakhogy az ellenfelek “összegyurcsányozták” a győzelemért egyébként keményen küzdő jelöltet, ráadásul még a baloldali elit is elpártolt tőle. A vereség főképp Dobrevnek fájhat, a pártnak talán kevésbé.
Hol a határ az “egyeztetés”, a politikai nyomásgyakorlás és a már büntetőjogi kategória, a zsarolás között? Utóbbi vádját az előválasztáson többször is megkapta a DK például Márki-Zay Pétertől, sőt Karácsony Gergelytől is. A DK tagad, és van, akit perel is, de Karácsonyt még nem. Perelni amúgy nem is olyan könnyű. A választást megelőző zsarolási vádak a rendszerváltás óta felbukkannak.
Főpolgármestersége elmúlt két évét alapvetően meghatározta a koronavírus-járvány, amit a főváros jól kezelt – állapította meg Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a fejlesztésekkel “előremenekül a város”, viszont a válság és az állami elvonások hatására hitelből kénytelen működni, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
A Momentum miniszterelnök-jelöltjének vártnál rosszabb előválasztási szereplése, a tavaszi Partizán-interjú, a látható kampány hiánya és “az elfáradás” mellett a hvg.hu információi szerint a belső ellenzék előretörése vezetett Fekete-Győr András leváltásáig. A novemberre tervezett tisztújításon több pártelnökaspiráns is ringbe szállhat, elképzelhető, hogy női elnököt választ a Momentum.
Meglepte Karácsony Gergely visszalépése a DK miniszterelnök-jelöltjét. Dobrev Klára azt mondja, nem érdeklik a számok, a felmérések, csak megy előre, és egyenként felráz minden szavazót. A hvg360-nak adott interjúban a Jobbikkal kötött egyezségről, az új alkotmányozásról, a Fidesz félelmeiről és arról is beszélt, milyen nehézségei látszanak a koalíciós kormányzásnak.
Bár eredetileg a hat párt egyenlő arányban finanszírozta volna az előválasztást, végül – úgy tudjuk – a legtöbbet a DK és a Jobbik, a legkevesebbet az LMP és a Párbeszéd “dobta be”. A két forduló költségei elérhetik a 230 milliót, és ehhez jön még a civilek által gyűjtött 60 millió.
Komoly belső feszültséget okozott a pártok között Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter javaslata, hogy a második fordulóban ketten, szövetségesként szerepeljenek a szavazólapon, de felháborodott ezen Magyar György, a Civil Választási Bizottság elnöke is. Azt mondta, nem lehet "tandemben" indulni, a szabályokat átírni, és a választókat ezzel megcsúfolni.
Márki-Zay Péter “királycsináló” lehet, ha visszalép Karácsony Gergely javára, ám vártnál jobb szereplése miatt ezt egyelőre még lebegteti, feltételeket szab. Karácsony nem akar visszalépni, inkább szinte mindent megígér Márki-Zaynak. Vajon melyikükkel nyerne többet az ellenzék most, és jövő tavasszal?
Dobrev Klára letarolta a vidéket az ellenzéki előválasztáson, és bár Budapesten nem örülhet ekkora sikernek, ő fordul rá elsőként a második körre. A verseny még nyílt, de összegyűjtöttük, mi szól mellette, mi ellene, lehet-e kormányváltás, ha ő lenne az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.
A DK-s Ráczné Földi Judit állítja, hogy tulajdonosa sosem volt offshore-cégnek, ezt a közvetett bizonyítékok alapján az Országos Előválasztási Bizottság többsége el is hiszi neki, bár vannak kétkedők. A jelölt szerteágazó céges múltjában mindenesetre adótartozással bedőlt egykori vállalkozások mellett több offshore cég, egy cukrászda és egy éjszakai mulató is felbukkan.