Aktivitást és kreativitást vár végre az ellenzéki szövetségtől a Momentum új elnöke. Donáth Anna a hvg.hu-nak adott interjújában hibának nevezte, ha „a valami helyett a semmi a válasz”. A közös program és lista szerinte nem cél, csak eszköz a kormányváltáshoz. Szóba kerültek még fájdalmas döntések, az alkotmányozás problémája, az elszámoltatás és az is, mennyire reális veszély a Huxit.
A hvg.hu-t hetek óta válaszra sem méltatja, a szintén Fudan-ügyben érdeklődő ellenzéki képviselőket pedig érdemi válasz nélkül „tájékoztatja" a kormányzat. Így továbbra sem tudjuk, mi szüksége volt a még nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak egy főigazgatóra, és nem ismert az egykori helyettes államtitkár főigazgatói fizetése sem.
A választási szabályokon nem változtatott, mégis legalizálja a fiktív lakcímre való tömeges átjelentkezéssel elkövetett választási csalást a kormánypárt törvénymódosítása, ami szerintük nem is erről szól. Mégis, a lényeg: egy billegő választókerületben akár néhány száz ember mozgatásával megnyerhető a mandátum, ha erre szándék van. A körzethatárokhoz kellene, ám azokhoz viszont nem nyúlt a kormánytöbbség, pedig így illegitim lehet a jövő évi választás eredménye éppúgy, mint a 2010-es első kétharmadot hozó “fülkeforradalomé”.
Bíróságon folytatódik a fővárosi e-jegyrendszer ügye: rágalmazásért feljelentették a BKK volt vezérét, aki korrupciós kísérletet emlegetett.
Május közepe helyett 6 hónap késéssel érte csak el Magyarország a hatmillió beoltottat. Felnőttek millióit nem tudja a kormányzat rábeszélni arra, hogy beoltassa magát. Hogy kényszeríteni nem akar, annak oka lehet, hogy a választás előtt az oltásszkeptikus voksok is számítanak a Fidesznek, különben elviszi őket például a Mi Hazánk, sokkal inkább, mint a Fidesz által oltásellenesnek beállítani próbált baloldal.
Nincs “Városháza-ügy”, nem akarja a főváros eladni az épületét – erősítette meg Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint az viszont ügy, hogy “a kormány arra utazik, hogy tönkretegye a fővárost pénzügyileg” – most éppen azzal, hogy nem fizeti ki a neki járó 12 milliárd forint közlekedési támogatást, amit a főpolgármester levélben számon is kért Orbán Viktor miniszterelnökön.
Aligha tudja beváltani ígéretét Márki-Zay Péter, aki Orbán Viktor legyőzése után 60 napon belül referendumon kérne felhatalmazást az alaptörvény megváltoztatására. A kisebbik baj az, hogy 60 nap kevés ehhez, a nagyobb, hogy ilyen népszavazást nem is lehetne tartani. Ha mégis összejönne, kétharmad nélkül az államfő és az Alkotmánybíróság is joggal állná útját egy ilyen akciónak.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint nem volt terv a Városháza eladása, ezért nem is adtak felhatalmazást a vagyonkezelőt vezető Barts J. Balázsnak, hogy erről bárkivel is tárgyaljon, egy hangfelvétel szerint mégis ezt tette. Karácsony magyarázatot vár, a cégvezető jövője kérdéses.
Csaknem százmilliós összegű megbízásokról semmit nem hajlandó elárulni a vadászati kiállítást szervező állami cég. Előbb fals jogi indokkal húzták az időt, aztán megtagadták a dokumentumok kiadását, mondván: azok döntéselőkészítő anyagok.
Először november elejére ígérte a Pegasus-ügyben a vizsgálat lezárását az adatvédelmi hatóság elnöke, ám akkor még 1-2 hét csúszást említett Péterfalvi Attila a hvg.hu kérdésére, most pedig már azt mondta, nem látja, mikorra végeznek vele.
Még hó végéig kitölthető a kormány legújabb, zöldügyi nemzeti konzultációja, de mivel a témája politikailag kevéssé kiaknázható a Fidesz–KDNP számára, nem is igazán hirdetik. Bezzeg – mint megtudtuk – a legutóbbi, a járvány utáni életről szóló konzultációnak csak a reklámjára 4,2 milliárdot költöttek el.
Az előválasztókat újra mozgósító online szimpátiaszavazáson választanák ki azt a köztársaságielnök-jelöltet, akit a tavaszi parlamenti voksoláson elindíthatna az ellenzék, igaz, az esélytelenek nyugalmával. Bárki ajánlhatna bárkit, 5000 támogatóval lehetne bejutni a döntőbe.
A BKK német beszállítójának magyar cégvezetője tagadja a korrupciós vádakat, miután a BKK korábbi vezérigazgatója befolyásolási kísérletről beszélt az e-jegy projekttel összefüggésben. A befuccsolt e-jegyrendszer más részleteire is eltérően emlékeznek a szereplők. A témában heves vita folyt a fővárosi vizsgálóbizottság legutóbbi ülésén Tarlós István volt főpolgármester meghallgatásakor.
Eddig csak sejteni lehetett, hogy a magyar állami szervek, titkosszolgálatok valamelyike valóban beszerezte az elhíresült Pegasus kémszoftvert, de most Kósa Lajos fideszes politikus el is ismerte. Sok részlet még mindig évtizedekre titkosított, ráadásul Kósa szerint a megfigyelt személyekkel kapcsolatban "senki nem fog konkrét választ kapni".
Palkovics László miniszter részben egy korábbi helyettes államtitkárnak engedte át az irányítást, de maradt a kuratórium elnöke. A fenntartó alapítványnak egyelőre nincs mit fenntartani, mivel a kínai egyetem budapesti kampusza nem létezik: a kormány népszavazást ígért róla – a főpolgármester el is indított egyet –, de ettől függetlenül már nagy lépésekkel készítik elő a beruházást.
Még lehet pályázni a Momentum elnöki posztjára: eddig az ügyvezető elnök, Orosz Anna és Donáth Anna, a párt EP-képviselője jelentkezett be, de rajtuk kívül is lehetnek még jelentkezők – derül ki körképünkből. Sűrű hónap elé néz a párt: úgy tudjuk, a listaállító küldöttgyűlés november 7-én, az elnökválasztás november 21-én lesz.
A pénzmosási vádra is reagált a hvg.hu-nak a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, aki választ adott más, az állítása szerint a Fideszben róla készített lejárató szándékú dosszié alapján felmerült kérdésekre is. Sikerült elérnünk egy vele kapcsolatba hozott másik személyt is, akit megnevez a dokumentum.
“Jelentés” címet viselő, 80 oldalas anyagot állítottak össze Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt múltjának esetlegesen kompromittáló részleteiről – ezt ő maga közölte, és állítása szerint a dosszié a Fideszben készült, majd ők adták át a DK-nak, amely együttműködése jeléül átadta neki. Azért is beszél erről nyíltan, mert szerinte semmi komoly nincs benne, csak “összeesküvés-elméletek”. A hvg.hu végignézte a dossziét, amely sok új információt nem tartalmaz, és bár maradtak megválaszolatlan kérdések, az egész inkább tűnik elterelő akciónak, politikai gumicsontnak, mint komoly lejáratásnak.
A Magyar Szocialista Párt egyszerre része az előválasztáson leváltott régi elitnek, és Márki-Zay mögé állva az újnak is. Mi zajlik most a szocialistáknál, merre tart a párt?
Jó ötletnek tűnt a DK-ban Dobrev Klára indítása miniszterelnök-jelöltként, ennek minden kockázatával együtt. Csakhogy az ellenfelek “összegyurcsányozták” a győzelemért egyébként keményen küzdő jelöltet, ráadásul még a baloldali elit is elpártolt tőle. A vereség főképp Dobrevnek fájhat, a pártnak talán kevésbé.