Egy nap két írásbeli kérdés megválaszolását is visszautasította június 8-án Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Mindkettőt ugyanaz az ellenzéki politikus, a DK-s Vadai Ágnes nyújtotta be, de a házelnök rövid úton lezárta az ügyeket, arra hivatkozva, hogy „az írásbeli kérdés kormányzati feladatkört nem érint” egyik esetben sem, ezért jogkörével élve visszautasítja azokat.
Vadai egyik kérdését Orbán Viktorhoz címezte: „Zárthelyi helyett előadás egy NER-vállalkozás szakmai gyakornoki programjáról? Így képzelik a jövő oktatását?" A kérdés apropója az volt, hogy májusban egy nap a Budapesti Corvinus Egyetem diákjai vizsgára készültek, de helyette a kormányfő lánya, Orbán Ráhel tartott előadást a diákoknak a BDPST Group gyakornoki programjáról.
Vizsgabotrány a Corvinuson: elmarasztalás után felmentés az etikai vizsgálat eredménye
Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorának csütörtökön bejelentett váratlan távozása összefügghet azzal a botránnyal, hogy egy hallgatónak elégtelent kellett volna kapnia, de a jelentős Mol-részesedéssel rendelkező családja nyomására a csak neki szervezett speciális vizsgával átment. Emiatt két egyetemi munkatárs ellen folyt etikai eljárás, amely első fokon megállapította a szabálytalanságot, amit a másodfokú eljárás is megerősített ugyan, mégis felmentéssel zárult.
Vadai másik kérdése pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez szólt: „Virág vagy fejsze? Avagy egyetért Ön a női lélek nagy „szakértőjének", Böjte Csabának asszonynevelő gondolataival?" Ennek az volt az apropója, hogy nemrég a botrányokkal övezett Böjte atya egy székelyudvarhelyi anyák napi rendezvényen kifejtette:
Hát mondom, ilyenek a nők. Ha virágot kapnak turbékolnak. Ha a fejsze fokával kopogtatják a vállukat, akkor sikoltoznak. Nem olyan komplikált a női lélek.”
Kövér az első, Orbánnak címzett kérdés visszautasításakor az egyetemi autonómiára is hivatkozott. A Semjénnek címzett kérdésnél pedig megjegyezte: „Böjte Csaba semmilyen magyar állami tisztséget nem visel, ezért a ferences rendi szerzetes írásbeli kérdésben hivatkozott véleménynyilvánítása nem tartozik a kormány egyházakkal való kapcsolattartás koordinációját magába foglaló feladatkörébe.”
Kövér László házelnök – szeme a pályán
MTI/Kovács Anikó
Egyébként a fideszes házelnök által az ellenzéki kérdések visszautasításakor elsőként hangoztatott indoka, miszerint „kormányzati feladatkört nem érintenek”, egy létező gumiszabály. Erre hivatkozással a Házszabály szerint az Országgyűlés elnökének valóban joga van visszadobni a kérdést, ráadásul ilyenkor nincs fellebbezési lehetőség, a válasz megtagadását tudomásul kell venni.
Az ebből a ciklusból eltelt bő egy évben eddig 15 kérdést dobott vissza Kövér – mind ellenzéki volt. A 15-ből 8-at Vadai Ágnes írt, eddig ő a megválaszolatlan kérdések csúcstartója. Az előző, 2018-2022-es parlamenti ciklusban 83, a házelnök által visszautasított – szintén mind ellenzéki – kérdés volt: 17-et Ungár Péter (LMP), 15-öt Tóth Bertalan (MSZP), 14-et Mesterházy Attila (MSZP) adott be.
Néhány, visszautasított ellenzéki írásbeli kérdés ebből a ciklusból:
- Igaz Ábel Attila fideszes csepeli alpolgármester azon állítása, mely szerint Németh Szilárd önmagát az Alaptörvény feletti „élő alkotmánynak" tartja?
- Sértett jogszabályt az a fideszes önkormányzati képviselő, aki az óvoda telkén üzemeltet jurtaszállást Felsőörsön?
- Miért nem vett részt a főispán a Mikepércsen tartott közmeghallgatáson, és miért nem adták át az önkormányzatnak (Debrecenbe tervezett) kínai akkumulátorgyárhoz készített hatástanulmányt?
- Mennyire mondható általánosnak, hogy egy NER kegyelt gyermekének külön vizsgalapot készítsenek?
Az előző parlamenti ciklusban visszautasított 83 kérdés közül sok vonatkozott a Völner-Schadl-ügyre. De 2019-ben Kövér visszadobta a jobbikos Bencsik János – aki aztán kilépett és saját pártot alapított, hamarosan pedig torontói főkonzul lesz – kérdését is, amit a csíksomlyói pápai misét egy focimeccsért kihagyó Orbánnak címzett: „Miért volt fontosabb a Bajnokok Ligája-döntő, mint az erdélyi pápalátogatás?"
A házelnök által visszautasított kérdések sorát gyarapította a 2018-2022-es ciklusban Ungár Péter (LMP) kérdése Orbánhoz: Miért utazott Hende Csaba közpénzen Panamába egy másfél perces beszédért? De ugyanő kérdezte – sikertelenül – Varga Judit igazságügyi minisztert arról: Nem tartja tiszteletlennek, hogy egy másfél millió forintos órával pózol?
Szintén Bencsik kérdezte 2021-ben egy erős Matolcsy-nyilatkozat után a pénzügyminisztert arról, hogy „Mentális állapota alapján alkalmasnak tartja-e Dr. Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank vezetésére?” A kérdést Kövér visszautasította ugyan, így Varga Mihály véleménye nem ismert, de Bencsik a legilletékesebbtől, Matolcsytól is megkérdezte, ő pedig válaszolt:
Megkérdezte egy képviselő Matolcsyt, hogy normális-e, a jegybankelnök válaszolt
A Matolcsy György jegybankelnök mentális egészsége miatt aggódó Bencsik János országgyűlési képviselő a legilletékesebbtől kérdezte meg, hogy normális-e. Matolcsy nem vette zokon a kérdést, kimerítő választ írt a politikusnak. Mentális állapota alapján alkalmasnak tartja-e magát a Magyar Nemzeti Bank vezetésére? - érdeklődött Matolcsy Györgynél Bencsik János független országgyűlési képviselő.
Az előző ciklus 83 visszautasított kérdése növekvő tendenciát mutat, mert a 2014-2018-as időszakban csak 72 írásbeli kérdést utasított vissza Kövér László – azok is mind ellenzékieké voltak. Abban a ciklusban a 72-ből a legtöbbet, 25-öt Mesterházy Attila (MSZP) nyújtotta be, és 24 ugyanarra, a Rogán Antalhoz köthető botrányra, a letelepedési kötvénybizniszre vonatkozott.
Harmincmilliárd forintot buktunk a letelepedési államkötvényeken
Érdemi hasznot nem hozott a letelepedési kötvény az országnak, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül - állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.
Pedig az írásbeli kérdés még azon kevés eszközök egyike, mellyel az ellenzéki képviselőknek lehetőségük van a kormány számonkérésére, ellenőrzése. A törvény szerint ugyanis az írásbeli kérdésre a címzettek kötelesek 15 napon belül válaszolni. Az írásbeli kérdés mint számonkérés eszközével ellenzékben a Fidesz is gyakran élt.
A Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány idején, 2002-2006 között például összesen 11812 megválaszolt írásbeli kérdést nyújtottak be – 95,6 százalékban ellenzékiek. De a következő, baloldali kormányzati ciklusban, 2006-2010 között is aktívan élt az akkor ellenzéki Fidesz az írásbeli kérdések jelentette törvényes számonkérési lehetősséggel a kormány felé. Például
2008 végén, a karácsonyi ünnepek előtt Fidesz-KDNP-s politikusok 1302 kérdést adtak be a miniszterekhez.
Közük például azt, amit a most már a kormány nemzetközi kommunikációjáért felelős államtitkár, Kovács Zoltán kérdezett: „Hová vigyük a szemetet?”. Vagy amire párttársa, Ékes József volt kíváncsi az igazságügyi minisztertől: „Hogy működik a vízágyú?”. A fideszes Cseresnyés Péter pedig azt próbálta megtudni az oktatási minisztertől, hogy „Szavahihető-e ön?”.
Leginkább mégis a köztisztviselőkkel toltak ki, akiknek a határidő miatt az ünnepek idején kellett megírniuk az 1300 választ. A minisztériumi dolgozók ünnepek közti többletmunkájára vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter, a Fidesz akkori szóvivője – jelenlegi külügyminiszter – azt mondta:
az ünnepek között vannak munkanapok, és másnak is van munkája, amiért fizetést kap”.
Azelőtt soha ennyi, 1300 kérdést nem tett fel egyszerre a mindenkori ellenzék a karácsonyi ünnepek előtt, a legtöbb 400 körül volt. Erre Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnökeként akkor azt mondta: az országgyűlési képviselők alkotmányos joga és kötelessége is, hogy a kormány tagjait többi között „írásbeli kérdések útján is ellenőrizzék”.
Mióta a Fidesz kormánypozícióban van, máshogy viszonyul az írásbeli kérdésekhez is, ez a válaszok színvonalán is látszik. A 2018-as kampány idején rendszeresen ezzel „válaszoltak” például miniszterek ellenzéki képviselőknek: „Az Ön által feltett kérdés egy reménytelen helyzetben lévő politikai párt kétségbeesett lejáratási kísérlete, ezért ezzel nem kívánunk foglalkozni.”
Mostanság inkább azok a mondatok köszönnek vissza az ellenzéknek küldött válaszokból, hogy a baloldali kormányok alatt bezzeg rosszabb volt, amúgy meg az ellenzékiek itthon és az EU-ban is a magyar érdek ellen áskálódnak. Van, hogy ezen a politikai „üzeneten” kívül mást nem is igen tartalmaznak a válaszok. Ha mégis, olykor elég megdöbbentőek, mint például ez:
A kormány megmagyarázta, miért keresnek milliókat fideszes politikusok és kormánytagok az egyetemi alapítványoknál
Egyfajta „misszió" a kulturális tárca indoklása szerint, hogy a „modellváltó" egyetemek kuratóriumait teletömték kormányzati potentátokkal, akik rendes fizetésük mellett így milliós havi pluszpénzt kapnak. Az indoklás másik fele ráadásul egy régen megcáfolt, erősen csúsztató állítás.
