Július végén távozik a Budapesti Corvinus Egyetem rektori székéből Takáts Előd, a csütörtöki, váratlan bejelentés indoklása szerint azért, mert „több időt szeretne szentelni a nemzetközi tudományos munkának és kutatásnak.” A hvg.hu információi szerint azonban Takáts – akinek a vezetése alatt tavaly villámgyorsan átverték a Corvinus teljes belső átalakítását, amely komoly belső feszültségeket okozott – távozásának más oka is lehet.
Távozik a Corvinus rektora
Az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány azt ígéri, hogy július 31-ig megtalálják az új embert, aki megfelelő a rektori pozíció betöltésére. Takács Előd vezetői képességét az utóbbi időben többen is megkérdőjelezték az egyetemen, derült ki a hvg360 oknyomozásából.
Legalábbis furcsa egybeesés, hogy a rektor távozásának június 8-i bejelentése előtt nem sokkal, május 23-án másodfokon is lezárult két egyetemi etikai eljárás, amely ugyan nem Takáts Előd rektor, hanem két egyetemi munkatárs ellen folyt, és az elsőfokú elmarasztaló határozattal szemben
másodfokon a szabálytalanságok megállapítása ellenére a felmentésükkel végződött az etikai eljárás, de az eljárás során tett nyilatkozatok alapján felmerülhet az ügyben a magasabb szintű egyetemi vezetők érintettsége is.
Az etikai eljárások azután indultak, hogy februárban kirobbant egy botrány az egyetemen. Ennek lényege, hogy a téli vizsgaidőszakban az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, miközben az illető a szabályok szerint elégtelent kaphatott volna csak az adott tárgyból, vagyis bukásra állt.
Etikai eljárást kezdeményezett a Corvinus docense, amiért munkatársai kivételeztek egy diákkal
A hallgató családja „érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik", a szülők pedig több alkalommal is igyekeztek nyomást gyakorolni az egyetem vezetőségére gyermekük érdekében.
Az egyetem február 28-án ismerte el hivatalosan is, hogy az üggyel kapcsolatban etikai eljárások folynak. Aznap adtak ki közleményt, hogy kiszivárgott a sajtóba egy, az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában közzétett bejegyzés, amelyet Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense írt – ő kezdeményezte az etikai eljárásokat. A docens írásában megjegyezte:
Meggyőződésem szerint az ügy rávilágít arra, hogy az akadémiai autonómiát nemcsak az korlátozhatja, ha a fenntartó alapítványok kuratóriumaiban kormánytagok ülnek, hanem az is, ha olyan vállalati vezetők, akikkel szemben az egyetem és annak vezetői egyoldalú függő helyzetben vannak.”
Ezt azzal támasztotta alá, hogy az érintett hallgató szülei személyesen és e-mailben is igyekeztek nyomást gyakorolni gyermekük érdekében az egyetem vezetőségére. A hallgató családja ráadásul érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik – ennek azért van jelentősége, mert az egyetemet fenntartó alapítvány vezetője Hernádi Zsolt Mol-vezér, és az alapítvány vagyonának nagy részét Mol-részvénypakett adja.
Takáts lemondásának bejelentése után a hvg.hu birtokába került egy újabb, szintén Ádám Zoltán által a kollégáknak írt, június 6-i belső tájékoztató levél. Ebben a docens név említése nélkül megerősítette, hogy az érintett diák az ő tanítványa volt. Az is kiderül, hogy ő kezdeményezte az etikai eljárásokat az egyedi vizsgáztatással a feje felett átnyúló egyetemi vezetők ellen.
A hvg.hu által ellenőrzött és valódinak bizonyult levélben Ádám részletesen írt a vizsgálatokról. Eszerint a február 9-én általa kezdeményezett három vizsgálatból kettő zárult le: az egyetemi Etikai Bizottság első fokon március 31-én mindkét érintett esetben elmarasztaló határozatot hozott, ám másodfokon, május 23-án mindkét esetben felmentő határozat született.
Ádám Zoltán docens kollégáinak írt hosszú levelének első ás utolsó bekezdése
hvg.hu
Az etikai eljárás amúgy nem kemény szankció a Corvinuson, a legsúlyosabb következménye az, hogy javasolják, a vezetés folytasson le fegyelmi eljárást az illetőkkel szemben. Éppen ezt, „javaslat fegyelmi eljárás lefolytatására” büntetés kiszabását jelentette az egyik esetben az elsőfokú, elmarasztaló határozat. A másik, enyhébb büntetés „írásbeli megrovás” volt.
Első fokon ugyanis az Etikai Bizottság mindkét esetben megállapította az Etikai Kódexben foglalt, a vizsgáztatás megkülönböztetésmentességére vonatkozó követelmény megsértését. A két, etikai vizsgálat alá vont személy közül a súlyosabban elmarasztalt maga végezte a Bizottság álláspontja szerint megkülönböztetésen alapuló vizsgáztatást, míg a másik elősegítette azt.
A fenti határozatok elleni fellebbezéseket másodfokon Szabó Lajos általános rektorhelyettes bírálta el, és mindkét esetben az elsőfokú elmarasztaló döntéssel ellentétes, felmentő határozatot hozott.
A megrovásban részesített munkatárs a másodfokú határozat szerint tudott ugyan a vizsgáztatás körülményeiről és nem kifogásolta azokat, sőt egy általa kiadott engedéllyel hozzájárult a vizsgáztatás lehetővé tételéhez. Ám – a másodfok szerint – ebben nem volt egyértelműen megállapítható a szándékosság.
Veres Viktor
Érdekes, hogy a másik egyetemi munkatárs a másodfokon eljáró rektorhelyettes határozata szerint is megsértette az Etikai Kódex előírásait, hiszen „azzal, hogy a hallgató más hallgatóktól elkülönítve, más helyen, más időben és más vizsgasor alapján, végül az eljárás alá vont személynél magánál, a vizsgáztató tanár vizsgájáról levéve vizsgázott, megvalósult a teljesítményértékelés során a megkülönböztetés, amelyet az eljárás alá vont személy követett el.”
Ennek ellenére a rektorhelyettes másodfokú határozatában „bizonyítottság hiányában” felmentette az érintett egyetemi munkatársat az etikai vétség alól.
Fontos tehát kiemelni, hogy a bizonyítottság hiánya nem a kivételező jellegű, szabálytalan vizsgálatra vonatkozott, mert azt a másodfokú eljárás is tényként kezeli, hanem az elsőfokú Etikai Bizottság azon megállapítására, hogy „a megkülönböztetésre (…) nagyon erős alappal feltételezve a hallgató vagyoni helyzetére tekintettel (…) került sor.”
Ez utóbbit, a vagyoni helyzethez kötődést nem látta bizonyítottnak másodfokon a rektorhelyettes, aki amúgy gyakorlatilag egyszemélyes fellebbezési fórum volt, hiszen míg az elsőfokú Etikai Bizottság négy tagból állt, addig a másodfokú eljárásban Szabó Lajos saját magán kívül kizárólag az egyetem külső jogi tanácsadójaként tevékenykedő Oppenheim Ügyvédi Iroda munkájára támaszkodott.
Diplomaosztó a Corvinuson - képünk illusztráció
Facebook / Budapesti Corvinus Egyetem
Az elsőfokú etikai eljárás dokumentumaiból egyébként kiderül, hogy a végül fegyelmi eljárásra utalt személy úgy nyilatkozott, őt kizárólag a hallgató iránti segítőkészség vezette a megkülönböztető vizsgáztatás során, bár egyúttal arra is utalt, hogy közvetlen felettese adott neki utasítást. Az illető egyetemi vezető ezt vitatta, mondván: ő csak – az ő főnökének kérésére – tájékozódott az ügyben.
Arra, hogy a botrány szálai az egyetemi hierarchiában egész magasra is vezethetnek, a hvg.hu birtokába került belső levélben Ádám Zoltán docens is utal. Azt írja: a másodfokú döntés után írásban kérdezte a rektorhelyettest, hogy ha a saját másodfokú határozatában foglaltak szerint is „megvalósult a teljesítményértékelés során a megkülönböztetés, amelyet az eljárás alá vont személy követett el,” akkor felelős egyetemvezetőként ezt miért nem szankcionálja.
Szabó Lajos rektorhelyettes válaszolt is neki, eszerint a szankcionálásra a „Szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat” alapján fog sor kerülni.
Ez amúgy azt írja elő, hogy ha egy munkatárs szabálytalanságot észlel, „köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét”. Ha a szervezeti egység vezetője is érintett, akkor a kinevezési jogkör gyakorlóját, vagy ha ő is érintett, a rektort és/vagy csak a kancellárt, annak érintettsége esetén az Emberi Erőforrások Minisztériumát kell értesíteni az észlelőnek a szabálytalanságról.
Ádám Zoltán a levelében a gondolatmenetet úgy folytatta: „Ennek értelmében az adott helyzetben rektorhelyettes úrnak a felsőoktatásért felelős minisztériumot kell értesítenie a Budapesti Corvinus Egyetemen az Etikai Kódex megszegésével szabálytalanságot elkövető, de az Etikai Kódex rendelkezései szerint nem elmarasztalt egyetemi munkatárs esetéről.”
Az Egyetem vezetői: Domahidi Ákos kancellár, Anthony Radev elnök és Takáts Előd rektor
Budapesti Corvinus Egyetem
Hogy ez megtörtént-e az elmúlt hetekben, csak „remélni tudja” – írta levelében a docens. Mivel az egyetem utoljára a botrány kirobbanásakor, február 28-án szólalt meg az ügyben, azóta pedig sem a március 31-én lezárult elsőfokú etikai eljárások eredményéről, sem pedig a május 23-án hozott másodfokú döntésekről nem adott ki közleményt, a hvg.hu kérdésekkel fordult a Corvinushoz.
Tájékoztatást kértünk az egyetemtől az etikai eljárások első- és a másodfokú határozatairól, továbbá a harmadik etikai eljárás állásáról. Rákérdeztünk arra, hogy Szabó Lajos rektorhelyettes jelentette-e az esetet az illetékes tárcának (ami már nem a megszűnt EMMI, hanem a Kulturális és Innovációs Minisztérium – a szerk.), és arra is, hogy a vizsgabotránynak köze volt-e a rektor távozásához. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, de ha kapunk, azt is közölni fogjuk.
Az egyetem egyébként legutóbb június 8-án, Takáts Előd rektor távozásának bejelentésekor adott ki közleményt. Ebben hosszan méltatják a leköszönő rektor érdemeit, kiemelik például, hogy a Corvinus közelebb került ahhoz, hogy 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézménye legyen.
Az egyetem vezetése sikertörténetként mutatta be tavaly nyáron a 2019-es modellváltást és az utána lezajló intézményi változásokat is, a helyzet azonban távolról sem ennyire egyértelmű. Az egyetemről sok nagy hírű tanár távozott, a belső elégedettségi felmérések pedig már-már tragikus eredményt hoztak. Voltak, akik szerint ezért a rektor is okolható, akiről úgy gondolták, nem volt alkalmas egy ilyen intézet vezetésére, az operatív irányítás kicsúszott a kezéből. Erről itt írtunk:
Azokból, akik felálltak, összerakhatnánk egy másik egyetemet - milyen áron lenne a régió legjobbja a Corvinus?
Közép-Európa legjobb gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme akar lenni a Corvinus, viszont a szervezeti átalakítást, menedzserszemléletet az ott dolgozók egy része nehezen viseli. Az egyetem szerint nem, egyes forrásaink szerint viszont nagy a fluktuáció, mely során nagy nevek is távoztak. Őket állítólag nem siratja az egyetem, kell a hely a külföldi oktatóknak.
