„A nyomozás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt” – válaszolta a hvg.hu-nak a rendőrség, amikor azt kérdeztük: jutottak-e valamire, van-e már gyanúsítottja annak a még 2017-ben nagy erőkkel kezdett nyomozásnak, amelynek célja, hogy felderítsék a letelepedési kötvény biznisz egyik legnagyobb haszonhúzója, az Arton Capital Hungary Kft. elleni betöréses rablást.

A bűncselekménynek tehát továbbra sincs gyanúsítottja, pedig több mint öt év telt el azóta, hogy 2017. április 8-ra virradóra ismeretlenek betörtek a Rogán Antal miniszter egyetemi évfolyamtársa, Balogh Radosztina Veselinova által vezetett és tulajdonolt kötvényforgalmazó cég belvárosi, Hajós utcai irodájába, ahonnét jelentős mennyiségű euró mellett bizalmas adatokat is ellophattak.

Az Arton Capital belvárosi, Hajós utcai irodája

Fazekas István

A betörés egyébként alig egy héttel azután történt, hogy a kormány március 31-ével leállította a 2013 óta futott, az ellenzék és a szakma részéről is hevesen bírált kötvényprogramot. Ennek lényege az volt, hogy a fideszes többségű parlamenti bizottság által kiválasztott magáncégek árulták nem EU-s állampolgároknak a kötvényt,

amivel a magyar állam tízmilliárdokat bukott, a programot bonyolító, feleslegesen közbeiktatott – nem egy esetben offshore hátterű – cégek viszont összesen mintegy 162 milliárd forintot kaszálhattak.

E cégek egyike volt az Arton Capital is, ráadásul hamar felmerült, hogy a rablás célja nem feltétlenül a pénzszerzés volt, ráadásul „belső munka” lehetett. A betörők a hátsó bejáraton jutottak be, saját kulccsal nyitották ki a biztonsági zárat, valamint kikapcsolták a riasztót, tehát ismerték a kódját. Azt is tudták, hogy hol van a falba épített rejtett széf és a központi szerver, rajta az ügyfelek adataival.

A kötvénybiznisz ötletgazdájaként Rogán Antalt emlegették akkoriban

Veres Viktor

Az Arton Capitalt ért közvetlen pénzügyi veszteség 200 millió forintra tehető, mivel a cég a 2017-es üzleti beszámolójában ekkora összeget tüntetett fel a káreseményeket jelző rubrikába. Mégis, a cégtulajdonos Balogh Radosztina Veselinova a rablás ellenére jó évet záró cégből a 2017-es év után csaknem 300 millió forint osztalékot vett ki. Ez nem csoda, hiszen

a vállalkozás a 2017-es év hajrájában, az év első 3 hónapjában (vagyis mielőtt a kormány leállította volna a programot, és betörtek volna az irodába) több kötvényt adott el, mint az azt megelőző 3 évben összesen.

A sok ügyfél ellenére, akiknek fejenként 60 ezer eurót kellett fizetniük az Artonnak az ügyintézésért, a cégnek 2017-ben csupán 79 millió forint árbevétele volt, holott a jutalékból 7,2 milliárd forintnak kellett volna összejönnie. Csakhogy a bevétel nem a kft.-nél jelentkezett, mivel az a kereskedési engedélyét – így az ebből befolyó bevételt – átadta egy másik, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű cégnek.

A háború véget vethet a magyar letelepedési kötvényes mutyihoz hasonló programoknak az EU-ban

A gyanús eredetű orosz vagyonok kitiltásával és befagyasztásával párhuzamosan Brüsszelben újra foglalkoznak azzal, hogy megtiltják azt a több államban - például Magyarországon - elterjedt gyakorlatot, hogy pénzért letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot vehetnek az EU területén kívülről érkezők. Az Európai Parlament megszavazta vonatkozó határozatát az aranyvízumokról és aranyútlevelekről, a labda most a Bizottság térfelén pattog.

Az Arton Capitallal ráadásul azután kezdett el igazán futni a szekér, hogy véget ért a kötvényprogram. A következő három évben ugyanis még a 2017-es, 295 milliós profitot is rendre megdöntötte: 2018-ban és 2019-ben 80 millió körüli értékesítésből származó árbevétel mellett 315, majd 351 milliós adózott eredményt hozott össze. 2020-ban még ezt is sikerült túlszárnyalni a 361 milliós profittal, ráadásul úgy, hogy a cég értékesítésből származó árbevétele 0 forint volt. Ez úgy fordulhat elő, hogy a cég az értékesítésen kívül egyéb bevételt is szerezhet. A nyerő széria tavaly szakadt meg, mivel

a mérlegbeszámolója szerint az Arton Capital 2021-ben ismét 0 forint árbevétel és 85 milliós egyéb bevétel, valamint 1,4 milliárdnyi „pénzügyi műveletek eredménye” mellett már csak az előző évinek a huszadát, 18 millió forint adózott eredményt tudott felmutatni.

Ezt a 18 milliót az alapítói határozat szerint az egyedüli tulajdonos Balogh Radosztina Veselinova nem vette fel osztalékként. Pedig 2020-ban és 2019-ben is felvette a profit majdnem felét, 150–150 milliót, előzőleg, 2017-ben pedig ennek a dupláját. Ahogy felvett az azt megelőző három évben is osztalékot, így a Szabad Európa számításai szerint 2014–2020 között összesen 1,45 milliárd forintot. (Ez csak a magyar cég nyeresége, az Egyesült Arab Emirátusokban működő „partnercégről” nem ismert adat.)

A közvetítő cégekkel szemben az adófizetőknek és az államnak nem volt egyértelmű siker a kötvénybiznisz. Mint arról a hvg.hu is írt annak idején, a kormány által kommunikált céllal szemben a letelepedési kötvényprogram nem játszott érdemi szerepet az államadósság finanszírozásában, de nagyjából 30 milliárd forint veszteséget okozott a magyar adófizetőknek – legalábbis erre jutott 2018-ban a Transparency International Magyarország és a Költségvetési felelősségi Intézet.

Harmincmilliárd forintot buktunk a letelepedési államkötvényeken

Érdemi hasznot nem hozott a letelepedési kötvény az országnak, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül - állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.

A kormányzat szerint minden elemében sikertörténet volt a kötvényprogram, a kritikákra pedig azt válaszolták, hogy Soros György, Gyurcsány Ferenc és IMF, de a fenti két szervezet úgy vélte, hogy a program a korrupció állatorvosi lova volt, nagyon is számszerűsíthető veszteséggel – többek között az alábbiak miatt:

• A devizaalapú államkötvény kibocsátására ésszerű gazdasági indok nem volt.
• Az első két évet leszámítva a konstrukció veszteségeset termelt, sok milliárd forintot.
• Az állam külső cégeket bízott meg az értékesítéssel, ahelyett, hogy maga végezte volna.
• Az állami hatóságok helyett a törvényhozás tagjai ellenőrizték a kötvényértékesítőket.
• Az értékesítés monopoljogát offshore hátterű cégek kapták – a tízmilliárdos haszonnal együtt.
• Nagyvonalú schengeni mozgástér járt a vevőknek és családtagjaiknak – viszonylag olcsón.
• A kötvényvásárlók nemzetbiztonsági átvilágítása hagyott kívánnivalót maga után.
• A konstrukció alkalmas volt a pénzmosásra, ezt a kockázatot pedig senki nem vizsgálta.