Újra összeállt a Kossuth téren az áprilisi parlamenti választáson vereséget szenvedő és azóta gyakorlatilag a közéletből teljesen eltűnt ellenzéki összefogás hat pártja – Momentum, MSZP, DK, LMP, Jobbik, Párbeszéd –, hogy közösen megoldást javasoljanak az utóbbi hetek talán legtöbbet – tüntetéseken is – emlegetett kérdéseire, mint a kata szigorítása és a rezsicsökkentés csökkentése.

Ezért baj, hogy az ellenzék nem létezik

Néhány vérszegény lépésen kívül az ellenzék nem csapott le a legforróbb belpolitikai ügyekre, a kata kivéreztetésére és a rezsicsökkentés szűkítésére, sőt az ezek miatti utcai tiltakozáshullámnál is csak meghúzódik a háttérben. A látványos tétlenség okait keresve arra jutottunk: több oka van annak, hogy az ellenzék az elmúlt húsz év ziccerét hagyja ki, de ettől még a Fidesz nem lehet teljesen nyugodt.

A hat ellenzéki párt akciója és várható következménye így foglalható össze:

• az ellenzék több hetes késéssel reagált érdemben az ő választóik többségét is súlyosan érintő kormányzati megszorító intézkedésekre
• a kormányzati döntések visszavonását követelik, anélkül, hogy a költségvetés egyensúlyának emiatti felborulására lenne érdemi javaslatuk
• a megszorító intézkedések eltörlésére a kétharmados kormánytöbbségtől ugyanúgy nem számíthatnak eséllyel, mint a további – részben nem is új – javaslataik elfogadására
• rendkívüli parlamenti ülést is követel a hat ellenzéki párt, holott hasonló akcióik eddig rendre meghiúsultak a Fidesz-KDNP képviselőinek távolmaradása miatt
• az akció az ellenzéki politikai lelkiismeret megnyugtatására jó, de kudarca borítékolható: az Orbán-kormány szinte képtelen döntései korrekciójára, és kétharmados többség mellett nincs is rászorítva

De nézzük, konkrétan mivel álltak elő a Kossuth térre összehívott sajtótájékoztatón a hat ellenzéki párt politikusai. A katások százezreit ellehetetlenítő szigorítások visszavonását követelik és egy új, társadalmi egyeztetés és megfelelő felkészülési idő után bevezetendő katatörvényt sürgetnek. Hasonló eljárást várnak a kormánytól a rezsicsökkentés szűkítése helyett is. A részben a ezeket célzó, részben a “megélhetési válságot” enyhítő más ellenzéki javaslatok:

• A Jobbik “a magyar családok megélhetésének segítése érdekében” az élelmiszerek és például a gyermekneveléshez szükséges termékek áfáját teljesen eltörölné, 0 százalékra csökkentené
• Az LMP a még az ársapkával is magas és csak korlátozottan elérhető 480 forintos üzemanyagár miatt bevezetné az 5000 forintos, minden közösségi közlekedési eszközre használható “klímabérletet”
• Az MSZP "a lakóépületek hőszigetelését finanszírozó országos programot” javasol a panelek, a “Kádár-kockák” és a régi bérházak korszerűsítésére, mert ez lenne “a fenntartható rezsicsökkentés”
• A Demokratikus Koalíció “a magyar családokat ellehetetlenítő rezsiemelés” megszüntetését célzó javaslatot nyújtott be
• A Párbeszéd “a súlyos élelmiszerválság leküzdéséről, az élelmiszerek drágulásának megfékezéséről és a hazai élelmiszerbiztonság megteremtéséről” szóló határozati javaslatot írt
• A Momentum törvényjavaslata a sajtótájékoztatón bejelentetteknek megfelelően a sok vitát kiváltó, szűkítő jellegű katatörvény eltörlését célozza – pontosabban megsemmisítené a szűkítő rendelkezéseket még azelőtt, hogy azok hatályba lépnének

A fentieket ismertető sajtótájékoztatón Hajnal Miklós (Momentum) azt mondta, azonnal cselekedni kell, a Momentum a többi párttal közösen ezért kezdeményezte a rendkívüli ülést, hogy a már elfogadott rendelkezéseket eltörölhessék és újra megvitatva a témákat, új szabályokat hozhassanak.

Kálmán Olga (DK) úgy értékelt, “Orbán hazudott” a kampányban, hiszen a rezsicsökkentés nem maradt és adóemelések is jöttek, pedig most “értelmes, családokat segítő, gazdaságilag is fenntartható rezsicsökkentés” kellene.

Tordai Bence (Párbeszéd) a családok élelmiszer-önrendelkezési jogáról beszélt és megállapította: “felrobbantak az élelmiszerárak”, aminek több oka is van: az elhibázott orbáni gazdaságpolitika, a klímakatasztrófa, amiről 12 éve a kormány nem vesz tudomást, és “Putyin háborúja” is.

Gál József (LMP) ismertette pártja határozati javaslatát a havi 5000 forintos “klímabérletre”, amely szerinte sok autóst is átterelne a közösségi közlekedés felé, nemcsak azokat, akik nem tudják kifizetni az ársapkás benzin árát sem.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szintén arról beszélt, hogy a kampányban Orbán “hazudott”, és szerinte “aki ennyit hazudik, az erkölcsileg megbukott, erkölcsileg illegitim”, vagyis a kormány most az. Úgy vélte, az otthonszigetelési programról szóló javaslatuk “olcsó rezsit, fenntartható rezsicsökkentést” jelent.

Lukács László (Jobbik) megélhetési krízist emlegetett és jelezte, hogy az Európában rekorder, 27 százalékos áfa csak tetézi a bajt, ezért javasolják az élelmiszerek és az energiahordozók – villany, gáz, tűzifa) áfájának 0 százalékra csökkentését, emellé egy szociális kártyarendszer bevezetését is.

Nem kellett sokat várni a Fidesz reakciójára, amely a régóta megszokott "gyurcsányozós", "háborús inflációs" és "brüsszelezős" panelekre épített. Eszerint: "Gyurcsány megmondta, hogy újra készülődik, vissza akar térni a hatalomba és ehhez most ismét össze is terelte az összes kis tagozatát (...) szolgaian azt csinálják, amit Gyurcsány Ferenc mond nekik, és neki készítik elő a terepet." A kormánypárt továbbá közölte, hogy "Európa a háború és a brüsszeli szankció következményeit szenvedi", de "a magyar családokat Európában egyedülálló intézkedések védik az árak, az energiaárak drasztikus emelkedésétől."

Az ellenzéki pártok sajtótájékoztatója itt nézhető vissza:

Frissítés:

Cikkünk első változatában a parlamenti honlapon szereplő határozati javaslatok alapján azt írtuk, hogy a Momentum nem nyújtott be önálló csomagot, de a többiekét támogatja, viszont kiderült, hogy a Momentumnak is van saját javaslata, csak ők nem határozati javaslatként nyújtották be, mint a többiek, hanem törvényjavaslatként. Ennek megfelelően a Momentum javaslatával kiegészítettük a cikket.