Minden napra jutott tavaly csaknem két olyan kormánydöntés, amelynek tartalmáról – bár lehet, hogy ezrek vagy akár milliók életét is befolyásolhatja – semmit nem tudunk, hiszen mind úgynevezett kétezres besorolású kormányhatározat. A számozás fontosságáról később írunk részletesen, de a lényeg, hogy a kétezres döntések nem titkosított határozatok, mégsem hozzák nyilvánosságra őket.

Orbán Viktor kormánya egyre több nem nyilvános döntést hoz

Túry Gergely

Nem tudni, mi áll bennük, mert ugyan minősített adatot nem tartalmaznak, így elvileg semmi nem indokolná a rejtegetésüket, mégsem lehet rákérdezni ezekre például a “Mit miért tesz a kormány?” címmel meghirdetett kormányinfókon, mert azt sem tudni, hogy léteznek. A hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán a Miniszterelnöki Kormányirodától kapott válaszból is csak annyi derül ki, hogy

minden korábbi rekordot megdöntve, 2010 óta a legtöbb ilyen kétezres besorolású döntést, 679 darabot hozott az Orbán-kormány 2021-ben, ám ezek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.

A tavalyi, 679-es szám különösen úgy tűnik soknak, ha összehasonlítjuk az elmúlt bő évtized számait. A 2010 utáni Orbán-kormányok éves statisztikai adatait ugyanis kiadta a Miniszterelnöki Kormányiroda, így éves bontásban összevethetők a kétezres határozatok darabszáma. Ebből kiderül, hogy egyre több döntését zárja el különösebb nyomós ok nélkül a nyilvánosság elől a kormány. A miniszterelnöki eskütétel napjától, 2010 május 29-től az év végéig eltelt bő fél évben még csak 14 ilyen kétezres döntést hozott az Orbán-kormány, a 2011-es teljes évben aztán 19-et.

Később pedig egyre többet: 2013-ban 21-et, 2014-ben már 33-at. Onnantól kezdve kétévente gyakorlatilag dupláztak Orbánék, hiszen a titkos, nem nyilvános kormányhatározatok száma 2016-ban 74, 2018-ban 142 volt. A 2019-es 187-et 2020-ban több mint kétszer ennyi, 385 hasonló döntés követte, mígnem – ha nem is duplázással, de majdnem – megszületett a tavalyi 679-es rekordszám. A Miniszterelnöki Kormányiroda adatközléséből kiderült az is, hogy idén viszont arányaiban visszaesett a kétezres döntések száma, mivel az év első 4 hónapjában „csak” 112 ilyen kormányhatározatot hoztak.

Kabinetülés a Karmelitában – van, ami köztük marad

Miniszterelnöki Sajtóiroda

A tavalyi rekordmennyiség egyébként a 2010 óta keletkezett kétezres határozatoknak csaknem a harmadát kiteszi, mivel 2010 óta összesen 1836 ilyen, a nyilvánosság elől elrejtett döntést hozott a kormány. Pedig a kormányprogram, a 2010-es Nemzeti Együttműködés Programja még rögzítette:

minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét”.

Ezzel szemben azonban az elmúlt 12 év tapasztalata az, hogy fontos kormányzati döntések sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki, még akkor is, ha amúgy nem titkosak. Fontos különbséget tenni ugyanis a nyilvános és a titkosított (hivatalosan: minősített) kormányhatározatok között, de ez azért is egyszerű, mert a négyjegyű sorszámuk utal a besorolásukra:

• vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket
• vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik
• vannak továbbá a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak

Az utóbbi, kétezres határozatok jellemzője tehát, hogy automatikusan nem jelennek meg a Magyar Közlönyben. De nem volt ez mindig így: korábban kötelezően megjelentették ezeket is, ugyanúgy, mint az ezres sorszámúakat, csak a kétezreseket nem a Magyar Közlönyben, hanem a Határozatok Tárában tette közzé a kormány. Egészen 2008 végéig – akkor jelent meg az utolsó Határozatok Tára.

Az utolsó Határozatok Tára 2008 decemberében jelent meg

hvg.hu

A kétezres kormányhatározatokat tehát jó ideje nem teszik már közzé. A Magyar Közlönyben csak az ezressel kezdődő nyilvános döntések jelennek meg, a közlöny mellékleteként kiadott Hivatalos Értesítőben pedig csak miniszteri utasítások, egyéb közlemények jelennek meg.

Kétezres döntésekből az utóbbi években mégis nyilvánosságra került több is, de leginkább csak véletlenül:

• A 2117/1994-es kormányhatározat rendelt el az 1995-ös évre “bértömegnövelési stopot” a MÁV Rt-nél, továbbá kilátásba helyezte több ezer kilométer vasútvonal bezárását.
• 2016-ban véletlenül szivárgott ki, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
• Egy EU-s közbeszerzési iratból derült ki, hogy a 2018/2016-os határozat alapján bízták meg Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárdos PR-munkával.
• Kétezres határozat teremtette meg a “költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy 38 milliárd forintot kapjon a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.
• Egy kétezres határozat szerepelt indoklásként azoknak a felmondólevelében is, akiket 2019 tavaszán az állami leépítési hullám részeként küldtek el a közigazgatásból, innen értesültek a létezéséről.
• Ugyancsak egy kétezres kormányhatározat rendelkezett 2020 elején a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetéséről. Ez is onnan derült ki, hogy a dolgozókkal közölték.

A kétezreseknél sokkal izgalmasabbak a már említett titkosított, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózásnak legalább van jogos alapja, észszerű indoka, mivel hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ lehet bennük, ezeknek a nyilvánosságra kerülése pedig veszélyeztetheti Magyarország érdekeit. Ezeket a döntéseket akár 50 évre is titkosíthatják, és csak a megfelelő szintű jogosultsággal rendelkező igen szűk kör férhet hozzájuk, tud egyáltalán róluk.

Van olyan döntés, amit évtizedekig nem tár a kormány a nyilvánosság elé

AFP / Kisbenedek Attila

A kétezresekhez hasonlóan egyébként a háromezres, valóban titkosított határozatból is egyre több születik 2010 óta, bár ebben nem valamelyik Orbán-kormány a csúcstartó, hanem az 1990–1994-es kormányzati ciklus a maga 2299 döntésével. A háromezresek jelentős része ma is titkos, mivel ezek, a sokszor évtizedekre szóló minősítésük lejárta után sem válnak automatikusan nyilvánossá.

Léteznek négyes sorszámmal kezdődő, emiatt négyezresnek nevezett, szintén nem nyilvános döntések is. Ezek – a kiszivárgott példák alapján – kormányzati munkaszervezési döntések. A 4003/2019-es az erőforrástárca által felügyelt intézmények létszámát határozta meg, a 4116/2019-es pedig a teljes közszférára vonatkozó létszámstopról szólt. Friss hír, hogy a 24.hu szerint a 4057/2022-es határozat rendelt el nemrég „létszámtakarékosságot” a minisztériumokban.